Macskássy Gyula és Várnai György
Nemzeti kincs van a kezünkben – MAGYAR ANIMÁCIÓ 100
A MAGYAR ANIMÁCIÓ 100 című kiállítás február 11- én nyílt meg a Pesti Vigadó hatodik emeleti kiállítótermében. A gazdagon illusztrált tárlat egy sokszínű világba enged betekintést. A kiállításról Jankovics Marcellt, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökét, valamint Orosz Anna Ida kurátort kérdeztük.
„A magyar animáció egy fantasztikus nemzeti kincs a kezünkben, amelynek múltjával és jelenével ismerkedhetnek meg a kiállításra látogatók" – mondta Jankovics Marcell, a kiállításhoz kapcsolódó konferencia egyik előadója.
„A tervezésnél arra koncentráltunk, hogy egy laikus látogató is betekintést nyerjen ebbe a világba. Célunk volt, hogy vendégeink előtt feltáruljon, mennyire gazdag is a magyar animáció 100 éve" – utalt Orosz Anna Ida kurátor a kiállítás céljára.
„Nem könnyű feladat a létező összes alkotást a látogatók elé tárni ebből a száz esztendőből, hiszen például a Pannonia Filmstúdióban is teljes anyagok semmisültek meg, mindössze az utolsó ötven esztendőből maradtak meg dokumentumok" – mondta Jankovics Marcell filmrendező arra utalva, hogy nem volt könnyű feladat a magyar animáció történetét egyetlen kiállításba sűríteni.
„A magyar animáción belül a hatvanas évek elejétől létezik folytonosság, ekkortól kezdve vált professzionálissá, egyre változatosabbá és gazdagabbá a hazai rajzfilmes világ. Ha minden alkotótól csak egy képet mutatnánk be, még úgy sem fedné le a kiállítás a hőskorszak termését, ahol évente 18-20 óra rajzfilm készült. Bizonyos figurákhoz kötődnek emlékek; a nagyközönség idősebb képviselői még emlékezhetnek a Gusztávra, a Kockásfülű nyúlra, a bábfilmek közül pedig például a Misi mókusra" – árult el további részleteket a kiállítás körülményeiről Jankovics Marcell.
„A kiállítás történeti áttekintést nyújt a kezdetektől napjainkig" – tudtuk meg Orosz Anna Idától, a kiállítás kurátorától. „Amellett, hogy a látogatók találkozhatnak a legfontosabb filmekkel, alkotásokkal, és a mai napig ismert klasszikus rajzfilmes sztárokkal, egy kis technikatörténet is bemutatásra kerül.
Számtalan olyan archív fényképpel találkozhatnak az idelátogatók, melyeken alkotás közben láthatók az animátorok, valamint eredeti tárgyakat is be fogunk mutatni, például bábfigurákat, gyurma animációs figurát és fázisképeket.
A kiállítás közepén egy berendezett moziterem várja a látogatókat, ahol azokat a filmeket is meg lehet ismerni, amelyekről a kiállítás szól.
A látogatók a kulisszák mögé is betekinthetnek, ugyanis egy nagyméretű zootróp (olyan szerkezet, amely a mozgás illúzióját kelti) is el lesz helyezve a kiállítótérben. Ezt az eszközt a látogatók egy nagy kerék segítségével bepörgethetik, amely által megelevenednek a már megrajzolt fázisok, „megmozdulnak a rajzok".
Nagyon nehéz volt a válogatás, hiszen rengeteg olyan rajzfilm van, ami egyrészt népszerű, másrészt pedig történetileg fontosnak tartottuk.
A tárlaton bemutatásra kerülnek a magyar animáció azon elfeledett gyöngyszemei is (egész estés mozik, valamint számos rövidfilm), amelyek annak idején csak nemzetközi fesztiválokon mutatkozhattak be. Nem feledkezik meg a kiállítás a fiatal animációs tehetségeink bemutatásáról sem: más alkotások mellett a tavaly február óta csaknem 50 díjat elnyerő Nyuszi és őz című művel is találkozhatnak az érdeklődők" – mondta Orosz Anna Ida, aki reméli, hogy nem csak szakmabeliek fognak ellátogatnia a nagyméretű kiállításra.
„A tervezésnél arra koncentráltunk, hogy egy laikus látogató is betekintést nyerjen ebbe a világba. Célunk volt, hogy vendégeink előtt feltáruljon, mennyire gazdag is a magyar animáció 100 éve" – utalt Orosz Anna Ida kurátor a kiállítás céljára.
„Nem könnyű feladat a létező összes alkotást a látogatók elé tárni ebből a száz esztendőből, hiszen például a Pannonia Filmstúdióban is teljes anyagok semmisültek meg, mindössze az utolsó ötven esztendőből maradtak meg dokumentumok" – mondta Jankovics Marcell filmrendező arra utalva, hogy nem volt könnyű feladat a magyar animáció történetét egyetlen kiállításba sűríteni.
„A magyar animáción belül a hatvanas évek elejétől létezik folytonosság, ekkortól kezdve vált professzionálissá, egyre változatosabbá és gazdagabbá a hazai rajzfilmes világ. Ha minden alkotótól csak egy képet mutatnánk be, még úgy sem fedné le a kiállítás a hőskorszak termését, ahol évente 18-20 óra rajzfilm készült. Bizonyos figurákhoz kötődnek emlékek; a nagyközönség idősebb képviselői még emlékezhetnek a Gusztávra, a Kockásfülű nyúlra, a bábfilmek közül pedig például a Misi mókusra" – árult el további részleteket a kiállítás körülményeiről Jankovics Marcell.
„A kiállítás történeti áttekintést nyújt a kezdetektől napjainkig" – tudtuk meg Orosz Anna Idától, a kiállítás kurátorától. „Amellett, hogy a látogatók találkozhatnak a legfontosabb filmekkel, alkotásokkal, és a mai napig ismert klasszikus rajzfilmes sztárokkal, egy kis technikatörténet is bemutatásra kerül.
Számtalan olyan archív fényképpel találkozhatnak az idelátogatók, melyeken alkotás közben láthatók az animátorok, valamint eredeti tárgyakat is be fogunk mutatni, például bábfigurákat, gyurma animációs figurát és fázisképeket.
A kiállítás közepén egy berendezett moziterem várja a látogatókat, ahol azokat a filmeket is meg lehet ismerni, amelyekről a kiállítás szól.
A látogatók a kulisszák mögé is betekinthetnek, ugyanis egy nagyméretű zootróp (olyan szerkezet, amely a mozgás illúzióját kelti) is el lesz helyezve a kiállítótérben. Ezt az eszközt a látogatók egy nagy kerék segítségével bepörgethetik, amely által megelevenednek a már megrajzolt fázisok, „megmozdulnak a rajzok".
Nagyon nehéz volt a válogatás, hiszen rengeteg olyan rajzfilm van, ami egyrészt népszerű, másrészt pedig történetileg fontosnak tartottuk.
A tárlaton bemutatásra kerülnek a magyar animáció azon elfeledett gyöngyszemei is (egész estés mozik, valamint számos rövidfilm), amelyek annak idején csak nemzetközi fesztiválokon mutatkozhattak be. Nem feledkezik meg a kiállítás a fiatal animációs tehetségeink bemutatásáról sem: más alkotások mellett a tavaly február óta csaknem 50 díjat elnyerő Nyuszi és őz című művel is találkozhatnak az érdeklődők" – mondta Orosz Anna Ida, aki reméli, hogy nem csak szakmabeliek fognak ellátogatnia a nagyméretű kiállításra.
2015. február 4.
