Sárospatak, A Művelődés Háza (fotó: Szántó Tamás)

Makovecz szellemében

Minden hónap első hétfőjén „Makovecz Kávéház" néven tematikus előadásokkal várja látogatóit a Makovecz Központ és Archívum. Az estek keretein belül szakértők és laikusok egyaránt közelebb kerülhetnek a világhírű építész munkásságához és szellemiségéhez. Az idei második Makovecz Kávéházban Csernyus Lőrinc – Ybl-díjas építész, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumi tagja – tartott előadást a Makovecz Imre Pályázati Alap beruházásairól, melynek köszönhetően több tucat Makovecz-épület újulhat meg, vagy épülhet fel.
Csernyus Lőrinc azzal kezdte: azt a nagy űrt, amelyet az építész halála okozott 2011-ben, a magyar kormány nagyon gyorsan próbálta kitölteni. Két évvel a művész halála után már kormányhatározatot hoztak Makovecz Imre hagyatékának méltó gondozása érdekében.
A kormány akkor 8 pontban foglalta össze a teendőket és szakmai partnernek a Makovecz Alapítványt, a Magyar Művészeti Akadémiát és a Kós Károly Egyesülést kérte fel.
A munka kezdeti fázisába gondoskodni kellett a Makovecz-életmű monografikus feldolgozásának többnyelvű kiadásáról, valamint a Makovecz Imre munkásságát bemutató reprezentatív kiállítás létrehozásáról.
2014-ben a Pesti Vigadóban nyílt is egy tárlat a művész munkáiból, de az természetszerűleg csak töredékét tartalmazta a teljes hagyatéknak. Nemrégiben célként jelölték meg, hogy egy teljes Makovecz Imre életmű-kiállítást szervezzenek. A tervek szerint ezt a tárlatot a Műcsarnokban mutatnák be 2023-ban.
Második pontként megvizsgálták, hogy nemzetközi viszonylatban milyen módon, milyen szervezeti keretek között népszerűsíthetőek a magyar organikus építészet kiemelkedő alkotásai, továbbá azt, hogyan örökíthető tovább Makovecz Imre munkásságának emléke.
Harmadszor, számba vették, hogyan lehetne műemléki védelem alá helyezni a világhírű építész egyes alkotásait és hogyan lehetne megjelölni az alkotásokat táblával. Tették ezt az országos vagy helyi védelem alatt álló művek állagmegóvásának érdekében.
Csernyus előadásában felhívta továbbá a figyelmet arra a szándékra, amit már Makovecz is nagyon fontosnak tartott: hogy minél több főépítészt foglalkoztassanak az egyes települések, ezáltal is segítsék a településfejlesztési modell újragondolását. Talán ez az örökség él a legkevésbé, hiszen ma Magyarországon a közel 3200 településen mindössze 200 főépítész alkot és ad tanácsot. Munkájukra pedig nagy szükség lenne!
Ötödik pontként a kormányhatározat arról rendelkezik, hogy tekintsék át Makovecz Imre hátrahagyott terveit és az Országos Főépítészi Iroda bevonásával vizsgálják meg, hogy mely terveket érdemes megvalósítani.
Szintén a határozat része, hogy programot indítsanak a meglévő épületek helyreállítására és megóvására. Ez a pont kívánja a legnagyobb anyagi ráfordítást, hiszen itt nemcsak a már meglévő épületek helyrehozataláról van szó, hanem bármilyen Makovecz által készített terv esetleges megvalósításáról is. Ez a munka nagy odafigyelést igényel. Ha bizonyos tervekről csak nagyon kevés információ van, akkor azokat a terveket nem érdemes megvalósítani. Felelősséggel bír tehát eldönteni, hogy mely épületek építhetők fel, vagy létezhetnek azok csak tervként a papírlapokon.
A határozat utolsó pontként a magyarországi organikus építészetet bemutató túraútvonal kialakítását és működtetését kezdeményezte.

→ 2022/2015. (XII. 29.) Korm. határozat Makovecz Imre életművének gondozásáról


Az MMA levelező tagja előadásának második felében azokról az épületekről beszélt, amelyek konkrét összeget kaptak felújításra, építkezésre vagy állapotmegóvásra. A munka során 23 épület összesen 11 milliárd 20 millió forint támogatást nyert el. Az évek során olyan építészeket kértek vagy kérnek fel munkára, akik együtt dolgoztak Makovecz Imrével. Szintén a minőségi munka érdekében a Pályázati Alap megbízott egy háromfős grémiumot is, amely segítette a munkát és hagyta jóvá a terveket. Ennek tagjai: Nagy Ervin, Kampis Miklós és Salamin Ferenc, akik mindannyian a makoveczi örökség hordozói.
 
A 23 épületből vannak olyanok, amelyek felújítása már befejeződött. Ilyen a bagodi vagy a baki Tájház. Előbbi 40 utóbbi 97 milliós támogatást nyert el.
De van olyan projekt is – mint például az egyik legnagyobb formátumú beruházás, a budapesti, rákoskerti „Mennybemenetel" ökumenikus templom építése –, amely még el sem kezdődött.
Problémák adódtak azzal, hogy több épület a határainkon túl található. Ilyen esetekben az adminisztrációs munka néha nagyon sokáig tartott. Erre jó példa a csíkszeredai Tolvajos tetőn található kápolna, amelynek munkálatai csak most néhány hete indulhattak el.
400 millió forinttal támogatták a pesterzsébeti Református Templom építkezését. Az alapkövet már letették. Itt is nemsokára indulhat a munka. Ennek az épületnek az az érdekessége, hogy csak részben készült Makovecz tervei alapján. Egyik utolsó munkájaként készítette el az új templom vázlatrajzát, a részletes tervek kidolgozásával pedig Dósa-Papp Tamás építészt bízta meg.
 
Egy másik kezdeményezésre jó példa a dobogókői zsindelyes vendégház felújítása. Itt nem a helyi önkormányzat vagy valamelyik egyház a beruházó, hanem egy közhasznú alapítvány. A kivételt erősíthetné az is, ha magánszemélyek tulajdonában lévő, de szintén Makovecz-tervek alapján készült ingatlanok is kaphatnának pénzt egy-egy beruházásra.
Viszonylag nagy összegből, 190 millió forintból újul meg a jászkiséri Művelődési Ház.
Befejeződött a makói Hagymaház felújítása, és hamarosan elkészül a szintén Makón található József Attila Könyvtár is.
Idén indul, és jövőre készül el a mátészalkai Képes Kávéház. A felsorolt épületek mindegyikénél a legfontosabb feladat Makovecz szellemi örökségének a megóvása, annak továbbvitele. 2 milliárd 50 millió forint jutott a sárospataki Művelődési Ház és Könyvtár megmentésére. Az épületek egy része a támogatás nélkül rohamosan állapotromláson esett volna át, sokukat ugyanis a beázás réme fenyegette.
Szintén határon túli épületkomplexum a temesvári Új Ezredév Központ, amely részint magyar, részint román pénzből újul meg. Érdekes, színes színfoltja lesz a városnak akkor, amikor 2021-ben Temesvár viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet.
A sort szerencsére hosszan folytatta még az előadó, de azt leszögezte: Ahány ház, annyi szokás. Nincs és nem is lesz egységes elv az épületek megóvására. Éppen ez adja a szakemberek munkájának az izgalmát és érdekességét. Szinte mindenhol figyelembe kell venni a helyi építkezést, a település földrajzi, történelmi adottságait.
A szakemberek mindent dokumentálnak, és a munkáról film készül majd a teljes program befejezésekor. A már felvett interjúk szomorú aktualitása, hogy bár a munkák néhány éve kezdődtek, mégis több olyan helyi szakember vagy polgármester is szerepel azokban, akik már nem élnek.
Az előadó, Csernyus Lőrinc talán a legnagyobb átéléssel a kakasdi Faluház megújulásáról beszélt. Nem csoda, hiszen ennek a háznak a felújításvezetője is volt. Az épületet tavaly szeptember elején adták át, és a helyiek nagyon gyorsan és ritkán tapasztalható lelkesedéssel dolgoztak. A 300 millió forint támogatással megvalósított rekonstrukció részeként megújultak a külső és belső faszerkezetek, az épületgépészet és villamosság, a toronysisak, és nyílászárócserét is végrehajtottak. Makovecz gondolkodásmódjára remek példa a kakasdi Faluház, amelyen keresztül a művész az épített környezet és a természet összefonódását valósította meg. Úgy, mint talán senki más a világon.