Jovián György: BONTÁS XVIII. (2019, olaj, vászon, 150×200 cm)

Jovián LXX

December 10. és január 30. között várja a látogatókat Jovián György festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja jubileumi kiállítása a Vigadó Galériában. A Pesti Vigadó hatodik szintjén megrendezett tárlat visszatekintés az elmúlt évtizedek művészetére, a legjelentősebb alkotásokon keresztül – a hetvenéves alkotó tisztelgése a képzőművészet hagyományos értékei és a figurális festészet előtt. Az MMA Kiadó gondozásában már az ősszel napvilágot látott a Jovián György munkásságát bemutató, gazdag képanyaggal illusztrált album is.

„Ez év decemberében töltöm be hetvenedik életévemet. A kerek évfordulót egy retrospektív kiállítással kívánom emlékezetessé tenni a Vigadó VI. emeleti kiállítóterében, nagyrészt olyan művekkel, amelyek hosszú évek óta köz- és magángyűjteményekben találhatók, ezért ritkán kerülnek közszemlére. A kiállításra szánt 22 festmény közül a legkorábbi 1983-ban készült, a legfrissebb pedig 2021-ben, szándékom szerint a teljes budapesti működésemet bemutatva." (Jovián György)

A hetvenéves Jovián György jubileumi tárlata nem életmű-kiállítás. Kaleidoszkopikus, vagyis egymást követő folyamatokról szóló képet kíván adni. Egymás után és egymás mellett kíván felvillantani valamit azokból a témákból, amelyek 1982 óta, vagyis a művész magyarországi periódusában voltak jellemzőek alkotásaira. Ezt nagyban meghatározza Jovián nyilvánvaló elköteleződése aziránt, hogy bizonyos tematikus elemeket sorozatok révén tárgyaljon.
Mindebből itt nagy vonalakban három szerepel: a természet művészi formáira és textúráira való rácsodálkozás; az emberi elesettség, kiszolgáltatottság alakjainak felismerése; és az emberkéz alkotta világ romlásának megelevenítése annak romjai által. Nem teljes viszont ez a kép, ha nem látjuk azokat a gondolatokat, amelyeknek a művész a legújabb, figurális periódusában adott hangot. Az egyik világos tisztelgés a millefleur stílusának mesterségbeli virtuozitása és egyik kiemelt képviselőjének egyetemes motívumkincse előtt: csak az emberi vágy adhat világos irányt az érzékek által közvetített információknak. A másik pedig az eddig említettek mindegyikéhez kapcsolódik: az ember alkotta világ romjain nemcsak a melankólia, hanem egyfajta jó közérzetű nemtörődömség és cinikus ignorancia is felüti a fejét. A barikádon történteknek Delacroix nyomán megvalósított parafrázisa, illetve a közönséges antik isten gúnyos-perverz mosolya egyaránt ezt a témát bontja ki. Mintha a „tudatlanokat már senki sem akarná józanságra inteni".
A kiállítás tíz évvel a Kiscelli Múzeumban látható, hatvanéves jubileumi esemény után visszatekintés az elmúlt évtized műveire. Ugyanakkor a művész tisztelgése mesterségének hagyományos értékei és a soha fel nem adott figurális festészet előtt. De jelzése annak is, hogy a szakralitással fenntartott viszony természetes és evilági. Vagyis ha öt érzékünkön keresztül nem tudunk ahhoz eljutni, akkor hiába keressük azt az absztrakcióban vagy a misztikus látomásokban.

„A Vigadóbeli kiállítást a 2011-ben a Kiscelli Múzeumban rendezett LX kiállításom természetes folytatásának szánom. Az ott kiállított képek közül több, azóta köz- avagy magángyűjteménybe került művet szeretnék újra kiállítani, abban bízva, hogy az időközben eltelt évtized mit sem ártott a képek kvalitásának. Az 1983-ban készült „Kettős portré", amely a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, kivétel - ugyan nem szerepelt a Kiscelli Múzeumbeli kiállításon, de 1984 óta, tudomásom szerint nem szerepelt a nyilvánosság előtt sem. Az „Aquarius" című művem 2011 óta a 2019-ben Nagyváradon, a Kőrösvidéki Múzeumban rendezett retrospektív kiállításomon szerepelt utoljára. Az „Erdő I." az Inda Galériában 2007-ben került bemutatásra, azóta egy magángyűjtemény része.
A Vigadóbeli kiállítást egyfajta összegzésnek szánom, a különböző korszakaimat a számomra legfontosabb művekkel megidézni."
(Jovián György)

Jovián György
Szilágysomlyó / Șimleul Silvaniei, Románia, 1951
Szakmai életútja a nagyváradi Zenei és Képzőművészeti Gimnáziumban kezdődött, majd a bukaresti Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán folytatódott. Neveltetésének városában, Nagyváradon 1975-től 1982-ig folyamatosan egy gyárban dolgozott. A helyi kortárs művészeti élet aktív résztvevője volt. Egyetlen köztéri munkája, a Három fa című márványmozaik (1979–81) helyreállítását ebben az évben fejezték be.
Jovián képzettségére nézve festő és grafikus. Ismertségét vegyes technikájú, konceptuális műveinek köszönhette. Emellett az emberi sorsok és karakter különbségek iránti érzékenysége, illetve biztos rajztudásából is táplálkozó figuratív, különösképpen pedig portréművészete elkíséri egész karrierjét. Előszeretettel nyúl mitológiai témákhoz, illetve a hagyományos és a modern társadalom sajátos termékeihez és szereplőihez.
1982-től él Budapesten, számos ösztöndíj birtokosa, díj kitüntetettje. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Tárlatvezetések Jovián György kiállításán:

2021. december 15. | 17:00

2022. január 19. | 17:00 (Alkotói tárlatvezetés!)

2022. január 26. | 17:00