Fotó: MTI / Kovács Tamás

Herczeg Ferenc-szobrot avattak a Nemzeti Színházban

Mellszobrot állítottak Herczeg Ferenc írónak (1863–1954) a magyar dráma napján, szeptember 21-én a Nemzeti Színház épületében. A két világháború közötti korszak legnépszerűbb íróját megörökítő művet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Takaró Mihály, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke leplezte le. Az eseményen részt vett többek között dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Rátóti Zoltán színművész, az MMA elnökségi tagja és Mezey Katalin költő, műfordító, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője is.
„Bár német származású volt, szívében és lelkében is teljesen magyarrá lett. A két világháború között Magyarország legismertebb, legnagyobb hatású írója volt. Műveinek legfőbb témája a Kárpát-medencei, ezer évre visszanyúló magyar múlt és hagyományok, a keresztény hit" – mondta Kásler Miklós az ünnepségen. A miniszter hangsúlyozta: Herczeg Ferenc legfőbb életcélja az volt, hogy a magyar nemzetet művelje, segítse hazája felemelkedését, ápolja és gyarapítsa páratlan kultúráját. „Pontosan látta a trianoni békediktátum történelmi következményeit, társadalmi hatásait, és arra törekedett, hogy erősítse és meghatározza a jövő számára a magyar identitást, az összetartozás gondolatát. Tette mindezt könyvei hasábjain, cikkeiben és a korszak meghatározó közszereplőjeként, írófejedelemként, a Petőfi Társaság elnökeként, a Magyar Tudományos Akadémia társelnökeként is. Tehetségét a Kárpát-medence és egész Európa csodálta" – jegyezte meg Kásler Miklós.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, az MMA rendes tagja kiemelte, hogy Herczeg Ferenc él, létezik a magyar színházak repertoárjában, „bármit is próbáltak meg vele elkövetni, jelen volt és marad".
Takaró Mihály irodalomtörténész azt mondta, Herczeg Ferenc életművét három fogalom jellemezte: az értékelvűség, a tisztánlátás és az elfogulatlanság. Felsorolta, hogy Bizánc című történelmi drámája (1904), majd Kék róka című polgári vígjátéka (1914) Rómától Moszkváig ismertté tette a nevét. Nem sokkal később – mint mellszobrán a felirat is rögzíti – ő lett az első, irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar író, mégpedig egymás utáni három évben (1925–1927) Az élet kapuja című kisregényéért. A Herczeg Ferenc Társaság elnöke felidézte: „A 20. század legnagyobb száműzött írója tér most vissza közénk, hetvenéves szellemi száműzetéséből. E szobor most méltó helyre került, s vele Herczeg Ferenc is megkapja a kései elégtételt, ismét elfoglalja helyét a magyar irodalom óriásai között."
Herczeg Ferenc mellszobrát, amelyet a Herczeg Ferenc Társaság és az Emmi állított, Törley Mária szobrászművész készítette.