Marosi Miklós (1942–2021) ▪ fotó: Nyirkos Zsófia / MMA

Elhunyt Marosi Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke

Életének 79. évében elhunyt Marosi Miklós Széchenyi-díjas építész, a hazai középület-tervezés kiemelkedő alkotója, a magyarországi építész-közélet meghatározó személyisége, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. A kortárs kórházépítészetben és a szállodatervezésben egyedi hangvételű munkái, az adott helyhez és igényekhez példamutató rugalmassággal, ugyanakkor szellemes megoldásokkal viszonyuló tervezői magatartása a hazai építészeti paletta egyik legegyénibb alkotójává emeli. A Magyar Művészeti Akadémia Marosi Miklóst saját halottjának tekinti.

Marosi Miklós végső búcsúztatása a Római Katolikus Egyház szertartása szerint 2021. november 8-án, hétfőn 14 óra 30 perckor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában. Az MMA néhai alelnökét a Magyar Művészeti Akadémia mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Közti Zrt. is saját halottjának tekinti. A gyászjelentés itt olvasható.


Marosi Miklós 1942. december 16-án született, Miskolcon. Felsőfokú tanulmányait 1960–1965 közt végezte az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen (mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem).
1963–1965 közt a Műegyetemi Hallgatói Tervező Irodában, 1965–1971 közt a Postai Tervező Intézetnél (POTI), majd 1970-től a Középülettervező Intézetnél (KÖZTI Zrt.) dolgozott tervezőként, később műteremvezetői, építész osztályvezetői, stúdióvezetői, vállalati főépítészi beosztásban.
A rendszerváltás után, 1996-ban lett az immár magánirodaként működő a KÖZTI Igazgatótanácsának elnöke.
2007-től a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja, 2011-től az MMA rendes tagja, 2017-től az MMA alelnöke.


 
Marosi Miklós neve a hazai építészeti közéletben a sokoldalúságot és az egyediséget jelenti. Életművében a legváltozatosabb műfajok megtalálhatók, de a KÖZTI-ben töltött több mint fél évszázad jóvoltából túlnyomórészt középületeket tervezett. A kortárs kórházépítészetben és a szállodatervezésben egyedi hangvételű munkái, az adott helyhez és igényekhez példamutató rugalmassággal, ugyanakkor szellemes megoldásokkal viszonyuló tervezői magatartása a hazai építészeti paletta egyik legegyénibb alkotójává emelte. Oktatóként, diplomabizottsági tagként, illetve a szakmai közéletben vállalt számtalan feladatával szerény, de nyilvánvaló hatással van több építészgeneráció értékrendszerére.
A tervezés mellett 1975-től vállalt szerepet az építészetoktatásban, később tervtanácsokban, a Magyar Építész Kamara bizottságainak munkájában, a Magyar Építőművészet folyóirat szerkesztőbizottságában, a Magyar Művészeti Akadémia elnöki testületében és különböző szakmai csoportokban.
Marosi alkotói attitűdje és emberi karaktere azt az új szellemiségre nyitott polgári műveltséget hordozta, amelynek egyformán alkotórésze a humán műveltség és a vizuális érzékenység, a szociális felelősség és a környezet iránti nyitottság. Az évtizedek során megépült munkáit sorra véve – az adott kor vizuális jegyei mellett – egy állandó, egész munkásságán végigvitt törekvés volt érzékelhető: annak a hitnek az épületekben való megformálása, amely az ember és a környezet harmonikus kapcsolatát vallotta.
Mesterei között a legjelentősebbek Hofer Miklós, Jánossy György és Zalaváry Lajos voltak. Marosi Miklós nevéhez fűződik számos magyarországi kórházépület – több kórház számára évtizedek óta újabb kiegészítő épületeket is tervezett – városi szállodák, műemléki rekonstrukciók, irodaházak – köztük a Wienerberger téglaipari vállalat budapesti székháza (1998), illetve a KÖZTI 1993-ban elkészült saját irodaépülete, melyen az Artisjus szerzői jogvédő irodával osztozott – de ő tervezte a Kodály Múzeumot (1988) és az Újbuda Bevásárlóközpontot (1998) is. Életműve sokfelé ágazik, józan és racionális, egyben poétikus vonásokat is felcsillant.
1980–1983-ban a kecskeméti kórház pályázaton elnyert megbízása Marosi első igazán jelentős munkája volt. Az 1980 végén átadott első ütem átfogó modernizációt eredményezett, új műtőrészleggel, szakosodott osztályokkal.
1989–1993-ban épült a szegedi Orvostudományi Kar új klinikai tömbje. A kecskeméti kórház tervezése során elsajátított speciális ismereteket Marosi Szegeden a helyhez és az egyetemi környezethez illesztve alkalmazta.
Az Uzsoki utcai kórház új manuális tömbje Budapesten, 2000–2001-ben épült fel. A Marosi tervezte új tömb összhangban van a régi szecessziós főépülettel. A bővítéssel az új szárnyakban nagy alapterületű, tágas aulák jöttek létre, de megmaradt az eredeti épületegyüttes léptéke. Az átépítés az új betegágyak és vizsgálati részlegek létesítésén túl a kórház teljes egészségügyi, közlekedési, infrastrukturális és információs rendszerét korszerűsítette, ugyanakkor hagyományos – és tartós használatra szánt – anyaghasználatával, átlátható térsoraival és méretével megmaradt a Zugló kertvárosába illeszkedő épületkomplexumnak.
A budapesti Corinthia Grand Hotel Royal szálló millenniumi épülete 2002-ben újult meg.
Marosi rekonstrukciós terve egy kétfordulós nemzetközi pályázatot elnyerve valósult meg. A Nagykörútra néző, impozáns homlokzat elpusztult díszeit a helyreállítás eredeti szépségében hozta vissza, az alaprajz is az 1896-os mintát követi.
2006-ban készült el a romos állapotban évtizedekkel ezelőtt használaton kívül helyezett, a szálló építését egy évtizeddel megelőző, Zsolnay-csempeburkolattal és Róth Miksa üvegmennyezetével díszített budapesti Royal Fürdő szálloda pinceszintjén a fürdő rekonstrukciója, szintén Marosi terve alapján. A történeti miliő megidézése mellett a tervező egy modern berendezésű és felszerelésű Spa létrehozását célozta meg. A nagy terekben visszahozta a fürdő eredeti oszlopos szerkezetét és anyaghasználatát. A kortárs szellemiség az érkezési szinten az uszodacsarnok körüli térfal üvegekkel való áttörésében jelenik meg, ettől a fürdő földalatti pozíciója ellenére tágas, áttetsző térré alakult. A természetes anyagok és a történeti karakter együtt teszik különlegessé a fürdő látványvilágát.
A Soho Hotel Budapesten 2008-ban készült el. A Dohány utcai szállodában egy alig kilenc méternyi utcai homlokzatot elfoglaló épületben Marosi Miklós építészeti megfogalmazást adott a szálloda találó nevére: hogyan lehet a régi pesti zsidónegyedből az új pesti Soho. A kicsi, csöndes, elegáns, ugyanakkor közvetlen és retro hangulatú butikhotel hatvannyolc szobája és a hat legfelső emeleti lakosztály hangulata családiasnak mondható, ráadásul a városi dzsungel közepén.
A budapesti Péterfi kórház szomszédságában épült Fresenius veseközpont egy leromlott állagú lakóház helyére épült 2010-ben. Külső megjelenésében tömbszerű, klasszikusan elegáns vonalvezetésű épületet látunk. Mélyvörös téglahomlokzata a 19. századi historizmus nyugalmát idézi, egyszerű vonalvezetése a klasszikus modernizmus ideáját. A high-tech berendezés és a szigorú rend ellenére a beteg itt nem egy automatizált folyamat névtelen eleme, hanem a tradicionális anyagok, a földszínek és a tágas ablakok révén folyamatos kapcsolatban áll a kellemes, előkertes városi környezettel.
Marosi Miklós halálára
Miklós elment. Ezt a két szót kimondani és leírni is nehéz, jelentését érteni szinte képtelenség.
Miklós 1989-es megismerkedésünk óta a mindennapjaim része volt, megnyugtató személyiségét az elmúlt több mint 30 évben mindig magam mögött érezhettem. Mesterem volt, az én horizontomon az utolsó mester. Rendíthetetlen nyugalmával és kiegyensúlyozottságával tanított, ha kellett korholt. De leginkább segített. Engem építésszé nevelt, a KÖZTI-t egyben tartotta, tervezett és arra is maradt ideje, hogy jelen legyen a szakmai közéletben. Fáradhatatlan volt és nyugodtan állíthatom: mindenki szerette.
Miklós elment és mi itt maradtunk. Sokkal korábban történt meg ez a tragikus váltás, mint reméltük.
Miklós szellemisége, útmutatása itt marad velünk, igyekezni fogunk ezzel az örökséggel jól sáfárkodni.
Miklós, nyugodj békében!
Tima Zoltán
A Keleti pályaudvarra néző Royal Park Hotel (2011) érzékenyen megformált téglahomlokzata a környező eklektikus lakóházak karakterét ülteti át a kortárs építészet világába.
A kecskeméti megyei kórház Marosi keze alatt több mint három évtizeden át folyamatosan bővült. Az új gyógyászati tömbben Marosi folytatta a pályája elején alaposan végiggondolt telepítési rendet. Az európai kórházépítési gyakorlatban ismert két típust – az összes részleg egyetlen épületbe telepítését, illetve a lazább, pavilonos elrendezést – már a legelső épületeknél ötvözte egy zárt, fűtött folyosókkal összekapcsolt épületsorrá, és ezt a koncepciót vitte tovább a 90-es évek bővítésénél, ahogyan később, a 2016-ban megvalósultnál is.
 
2016-ban indult az Operaház felújítása alatti játék- és próbatér, majd a későbbiekben az Operát kiszolgáló komplex műhelyház igényeit kielégítő Eiffel Műhelyház tervezése. Az óriási alapterületű ipari csarnok működésének több mint egy évszázada alatt számos toldalék épült hozzá. Marosi koncepciója az épület gyökereihez nyúl vissza, megtisztította a rárakódott rétegektől, kibontotta az eredeti architektúrát és kiemeli az ipari arculatot. Az épületet 2020-ban adták át.

Az utóbbi években a Magyar Építészeti Múzeum megvalósításán dolgozott.
 
A mesterség tisztelete Marosi Miklós életművében nem csupán a részletek és kapcsolódások pontos átgondolásában érhető tetten, hanem legalább ilyen meghatározó módon az építészet derűt és nyitottságot sugárzó atmoszférájában is. A kortárs építőművészetnek olyan alkotója volt, aki alaposan ismerte a művészettörténeti korszakok jellegzetességeit, a 20. század első felének funkcionalista szemléletmódját, emellett a jelenkor társadalmi igényeit is képes volt felmérni. Marosi építészete a szociális építészet nagyobb léptékű változatának mondható, konkrét helyzetekre adott építészeti válaszai időtállónak bizonyulnak.
Marosi Miklós élete során számos elismerésben részesült. 1980-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1981-ben Ybl Miklós-díjat, 1995-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. 2005-ben Prima díjat, 2013-ban Széchenyi-díjat kapott. 2017-ben, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Művészeti Akadémián köszöntötték akadémikustársai.
„Saját akadémiai felvételemet tartom pályafutásom legkiemelkedőbb elismerésének" – vallotta az MMA 2013-as évkönyve számára készített interjúban.
2021. október 8.  |  marosi miklós gyászhír