A Pelikánmadár

Zuglói Szent István Zeneház
1145 Budapest. Columbus u. 11. 

Előadás: január  19., 20.  
Előadások időtartama: 15.00 - 16.40, 18.00 - 19.40.  Jegyár: 1150 Ft

Szereplők: Mesélő, Király, Öreg Királyné, Öreg Király, Koldus, Anyó, Öregasszony, Királylány, Palkó, Szakácsné, Paripa

A Pelikánmadár -  óvodásoknak

Előadás:  január  21-25., hétfőtől péntekig.  
Előadások időtartama: 9.50 - 10.30, 11.00 - 11.40. Jegyár: 850 Ft

Szereplők: Mesélő, Király, Öreg Királyné, Öreg Király, Koldus, Anyó, Öregasszony, Királylány, Palkó, Szakácsné, Paripa

Dalol a Pelikánmadár

Új magyar daljátékot mutattak be a Zuglói Filharmónia és a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola szervezésében. A gyermekeknek szóló nagyszabású zenés színmű ötletgazdája a Liszt Ferenc-díjas karmester, Záborszky Kálmán, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Az előadást a gyerekek teljes átéléssel hallgatták, időnként bekiabálással bátorítva a főszereplő mesehőst. Miben más az, ha gyermekeknek adnak elő egy darabot, mint az, ha felnőtt közönség előtt játszanának?

Teljesen különbözik a kettő; minden tekintetben eltér a két közönség. Előadás közben rengeteg apró jelet érzékel az ember, érezhető a nézők hangulata. Másként reagál a darabra egy felnőtt ember, és másként egy óvodás, de a fiatalok körében is egyértelmű eltérés van a kisiskolások és az idősebb kamaszok közt. Valamit nagyon elront a pedagógia, mert az a tapasztalatom, hogy a legnagyobb átszellemültséget szinte csak a kisgyerekek képesek átélni. Itt, mikor kialszanak a fények, és elkezdődik a darab, végigfut a borzongás a közönségen; egy varázslat részének érzik magukat. Oly mértékben „benne vannak" a mesében, hogy teljesen azonosulnak a szereplőkkel.

Az se zökkenti ki őket, ha énekesek, és nem profi színészek játsszák a darabot.

Nem, ez szinte teljesen mellékes. Ehhez az előadáshoz kiváló tehetségű énekeseket kértünk fel, ők alakítják a mese szereplőit. A darab elsősorban magyar népdalokra épül, ezeket szerkesztettük olyan csokorba, amivel el lehet mesélni Benedek Elek történetét, a Pelikánmadarat. A szereplők tekintetében tehát a zenei tudás volt a legfontosabb szempont, de érdekes volt figyelni, ahogy a próbák során rátaláltak a „prózai" énjükre.

Hogy állt össze a társulat?

A Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola ének tanszaka vett részt a válogatáson; november végén letettem eléjük a darabot, és elmagyaráztam a koncepciót. Gyakorlatilag mindenki részt akart venni a darabban, mert meglátták benne a fejlődési lehetőséget. Az előadásra való felkészülés olyan új feladatok elé állította őket, olyan élményekben volt részük, ami rengeteget számít egy előadóművészi pályára készülő fiatalnak. Részben tehát pedagógiai szempontok is motiváltak minket.

A darab zenei része is pedagógiai célok érdekében született?

Ezt nem mondtuk ki így, de egy jól megírt zene mindenképpen tanít. Fontos, hogy a kompozíció „érthető legyen" annak a közönségnek, akik előtt játszani fogják, de mégis mutasson olyan újszerűnek ható elemeket, amelyekre rá lehet csodálkozni. A zeneszerző, Szalai András olyan kottát tett elénk, ami tökéletesen megteremti ezt az élményt: a zene a történetmesélés egyik eszközévé válik, megfesti a szereplők személyiségét, a konfliktusokat, a természeti elemek háborgását.

Milyen zenészek kerültek a zenekarba?

Ez egy kamarazenekar, de alapvetően a Zuglói Filharmónia tagjaiból állt össze. Egy mesejátékot nem lehet ennél nagyobb társulattal – például egy egész szimfonikus zenekarral – kísérni, mert ez a feladat mozgékonyságot, fürgeséget kíván. A szándékosan kis létszámú zenekarba beválogattunk olyan hangszereket is, amelyek sajátosan magyar ízt, nyelvezetet adnak a zenének; így került be például a tárogató és a cimbalom is. Ezek hagyományos magyar hangszerek, melyek tudat alatt mindenki fejében összecsengenek a nemzeti népdalokkal, népmesékkel. Ez által válik szerves egésszé az előadás.

Fotó: Kiss Tamás, Balogh Róbert

2013. január 25.  |  fesztivál záborszky kálmán interjú