Átadták Nagy Gáspár költő szülőházát
A kiállítás végigvezeti a látogatót a költő életén, pályájának legfontosabb állomásain, kiemelve a család és a szűkebb környezet szerepét, amely Nagy Gáspár költészetében mély nyomot hagyott. „Ebben a házban vajúdott anyám, szíve szívemhez énekelt" verssor fogadja az egykori felújított lakóházba belépőt. Nagy Gáspár 14 éves koráig élt a bérbaltavári házban, utána Pannonhalmára, majd Budapestre került – de mindig itt érezte otthon magát: itt élt a verseiben sokszor megénekelt, az őt nevelő legendás keresztanya, a „Kereszt", és itt hallgatta 1956 őszén a levert forradalom után Nyugatra menekülő pesti srácok történeteit.
A családtól és a pannonhalmi iskolától kapta erős hitét, konok kitartását az érték mellett –, a hatalomról, diktatúráról alkotott képét és a nemzethez, nyelvhez való mély kötődésének is itt erednek gyökerei, mondta Monostori Imre irodalomtörténész. Üdvözölte az emlékház kiállítását, amely az '56-os forradalom költője és az igazság kimondásának következetes képviselője mellett a költő derűs arcát is bemutatja.
H. Bagó Ilona, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője a PIM emlékház-megújító programjáról beszélt, melynek egy újabb állomása a bérbaltavári Nagy Gáspár-emlékház: a közelben Iszkázon a Nagy László-, Csöngén a Weöres Sándor-emlékház található, a régió irodalmi emlékhelyei iskolákra, érdeklődő zarándokokra vár. Kulturális értékeink megismertetése pedagógusok, szakemberek és helyi erők összefogásával lehet eredményes.
Fukszberger Imre, a Vasi Hegyháti Önkormányzati Társulás elnöke lokálpatriótaként köszöntötte az emlékházat: a kistérség hétvégéje különösen gazdag, hiszen a napokban avatják a szomszédos Csehimindszenten Mindszenty József bíboros szülőházát. A térségi összefogást jelzi, hogy az ünnepségen a Csehimindszenti Asszonykórus énekelt helyi gyűjtésű népdalokat Horváth Barnabásné vezetésével. Az avatáson közreműködött Kristófi Ágnes népdalénekes (Budakeszi) és Szabó András előadóművész (Budapest).
Az emlékház kialakítását a költő felesége és gyermekei által 2009-ben alapított Nagy Gáspár Alapítvány kezdeményezte, melynek haláláig Görömbei András MTA akadémikus irodalomtörténész volt az elnöke. A kiállítás az Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében valósult meg; kurátora H. Bagó Ilona, a PIM osztályvezetője, látványtervezője Kemény Gyula.
| Nagy Gáspár (Bérbaltavár, 1949. május 4. – Budapest, 2007. január 3.) magyar költő, prózaíró, szerkesztő. Tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd Szombathelyen népművelés és könyvtár szakon végezte. 1976-80 a Móra Kiadó szerkesztője. 1981-től 1985-ig a Magyar Írószövetség titkára, 1985-től a Bethlen Gábor Alapítvány titkára, 1988-tól a Hitel című irodalmi folyóirat szerkesztője, 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségének vezetője volt. 2000-ben tagjai közé választotta a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet, 2011-től az MMA posztumusz tiszteleti tagja. József Attila -, Magyar Örökség, Príma-, Kossuth-díjjal és számos más elismeréssel méltatott költő. Életművének fontos része volt az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének őrzése és eszméinek felmutatása. Nagy Gáspár művészete és emberi tartása a tisztesség, bátorság, tehetség egymást erősítő példája volt a magyar irodalomban. (Görömbei András) Több költeményét, köztük A Fiú naplójából (1981) és az Öröknyár: elmúltam 9 éves (1983) című verseket az 1989-es politikai rendszerváltás szellemi előkészítőjeként tartják számon. Utóbbi szerzeménye Nagy Imre (kezdőbetűiből: NI) jelöletlen sírjára utal. Az Új Forrást bezúzatták, Nagy Gáspár pedig kénytelen volt lemondani írószövetségi tisztségéről. A Fiú naplójából a Tiszatáj 1986. júniusi számában jelent meg, s egyik oka volt a pártállami vezetés újabb irodalmi folyóiratot érintő retorziójának: a lapszámot bezúzatták, a folyóirat szerkesztőit leváltották. Lenyűgöző erkölcsi nyugalommal és biztonsággal fogalmazta meg küldetését, mely szerint a költőnek emlékeznie és látnia "esküdt kötelesség", s nem lehet kisebb ambíciója, minthogy éppen azt nevezze néven, amit a bölcs megfontolás, a gyávaság, az önmagát túlélt hatalom elhallgatni parancsol. A hazugság, cinizmus, árulás, nemzeti felelőtlenség, történelmi tudatzavar, erkölcsi nihilizmus ellen küzdve adott és ad ma is példát arra, hogy modernség és közösségi felelősség, hagyományok gazdag sokféleségéhez való kötődés és újítás, erkölcs és esztétikum nem kizárják, hanem hitelesítik egymást a művészetben. Nemcsak néhány történelmi jelentőségűvé vált „rendszerváltó" versével járt ösztönzőn, eszméltetőn előtte a magyarországi és kelet-közép európai változásoknak, hanem a legújabb időknek is félelem nélküli megítélője. Egész személyisége, művészete tisztaságot sugároz és követel. |
