Átadták az MMA köztestületi díjait és az akadémikusi okleveleket
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nevében Vashegyi György elnök átadta a köztestületi díjakat, illetve az új levelező és rendes tagoknak – köztük első alkalommal a Nemzet Művésze címet viselő alkotóknak - az oklevelüket ünnepélyes keretek között a Pesti Vigadóban, az MMA székházában. Az oklevelek átvételére azt követően került sor, hogy az MMA közgyűlése 2023. május 24-én a köztestületi díjak adományozásáról és az új tagok felvételéről is döntött.
Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntőbeszédében a Magyar Művészeti Akadémia küldetésére emlékeztetve felidézte Márai Sándor gondolatait, miszerint: „Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni." Az elnök hangsúlyozta, hogy az Akadémia életében évről évre kiemelt jelentőséggel bír a köztestület díjainak átadása. Az öt különféle díjat mostanáig a közgyűlés keretében adták át a magyar szellemi élet azon jeles képviselőinek, akik kiemelkedő munkásságuk, életművük révén maradandót alkottak a művészet, a művészetelmélet vagy a művészetszervezés területén, emellett odaadó, bátor és áldozatos tevékenységükkel hozzájárultak a magyar művészet közkinccsé tételéhez és a magyar kultúrában rejlő értékek tartós megőrzéséhez.
Az MMA köztestületi díjazottjai 2023-ban
A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában Szurcsik János Munkácsy Mihály-díjas festőművész részesült példaértékű életműve elismeréséül. Szurcsik János művészi útja személyes karakteréből és a választott elődök példájából építkezik. Festészete kapcsolódott a Munkácsy Mihálytól eredő realista hagyományhoz, a nagybányai megújult realizmushoz, a főiskolai mesterek képviselte posztnagybányai, posztimpresszionista lírai festészethez, ugyanakkor kapcsolódik a korai szociális töltésű avantgárdhoz, a konstruktív, kubisztikus expresszionizmushoz is, aminek révén Szurcsik János maga is megújítójává válhatott a számára ugyancsak példaadó alföldi festői tradíciónak is.
A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját 2023-ban Berlász Melinda Széchenyi-díjas zenetörténész, a zenetudományok kandidátusa, az MMA Művészetelméleti Tagozatának tagja kapta 2021-ben megjelent, rendkívüli jelentőségű, a XX. századi magyar zenetörténet kutatásában új távlatokat nyitó zenetudományi munkájáért, Lajtha László írásainak kritikai összkiadásáért. Berlász Melinda pályája során a 20. századi magyar zenetörténet területén folytatott hiánypótló kutatásokat, valamint az emigrációba kényszerült, és emiatt kevésbé ismert hazai zeneszerzők, illetve előadóművészek életművét kutatta és ismertette meg a nagyközönséggel.
A Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét Horváth Jenő polgármester, a füzéri vár analógiákon és hagyományokon alapuló, komplex, kortárs képző- és iparművészeti programjának kigondolóját és megrendelőjét – állhatatos, kitartó építészet-műemlékvédelem, a képző- és iparművészet területe érdekében végzett munkájáért vehette át. Horváth Jenő immár huszonegy éve a település polgármestere. A füzéri vár eddigi, korhű rekonstrukciója és annak előkészítő munkálatai jelentős részben az ő nevéhez fűződnek. A kiépített alsóvár, az alsóbástya, a rekonstruált palotaszárny és várkápolna 2016-ban nyílt meg a látogatók előtt, s a település még ebben az évben Pro Architectura díjat kapott.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díjában részesült dr. Domokos Mária zenetörténész, népzenekutató, néprajzkutató, egyetemi tanár. Dr. Domokos Mária munkássága a magyar népzene és a magyar zenetörténet kérdéseinek, forrásainak felkutatására, valamint az ezekkel kapcsolatos összehasonlító vizsgálatokra irányul. Teljes kutatói életművén átível a magyar népzene kritikai összkiadása, A Magyar Népzene Tára-sorozat munkáiban való részvétele. Több kötetnek főmunkatársa, illetve szerkesztője volt.
A Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmében részesült Hollós László rendező-szerkesztő-producer a művészek és a közélet szereplőinek széles körben való megismertetéséért, a valódi értékek közvetítéséért.
Ismeretterjesztő filmek sora fűződik Hollós László nevéhez. Az utóbbi bő évtizedben „Szerelmes földrajz" címmel indított sorozata – amelynek nemcsak forgatókönyvírója és szerkesztője, hanem riporterként szereplője is – a portréfilm műfaját újította meg, s tette az ismeretterjesztésen túl élvezetes és nemes szellemi élményforrássá. Hollós László filmjeinek sikerült a természeti környezetébe gyökerezett embert megmutatni a művészben, a közéleti szereplőben.
Akadémikusi oklevelek átadása
A Pesti Vigadóban, az MMA székházában rendezett ünnepség részeként került sor az akadémikusi oklevelek átadására is. A Nemzet Művésze címet viselő alkotók most első alkalommal kaptak meghívást az akadémikusok sorába, közülük húszan különleges eljárásban váltak az MMA rendes tagjaivá. Az eddigi levelező tagokból megválasztott rendes tagok, illetve a köztestület ötven új levelező tagja ugyancsak ma vehették át Vashegyi György elnöktől akadémikusi tagságuk okán oklevelüket.
Az elnök elmondta, hogy bár az akadémiai rendes és levelező tagságának elnyerése elnevezése szerint nem díj, de valójában komoly elismerés. Lényegében az alkotói életút eddigi fontos állomásainak egy minősített, különleges elismerése.
A díjak és az oklevelek átadása alkalmából Káel Norbert zongoraművész, korábbi MMA-ösztöndíjas játékát élvezhette a közönség. Az esemény házigazdája Juhász Judit, az MMA szóvivője volt.
Az MMA köztestületi díjazottjai 2023-ban
A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában Szurcsik János Munkácsy Mihály-díjas festőművész részesült példaértékű életműve elismeréséül. Szurcsik János művészi útja személyes karakteréből és a választott elődök példájából építkezik. Festészete kapcsolódott a Munkácsy Mihálytól eredő realista hagyományhoz, a nagybányai megújult realizmushoz, a főiskolai mesterek képviselte posztnagybányai, posztimpresszionista lírai festészethez, ugyanakkor kapcsolódik a korai szociális töltésű avantgárdhoz, a konstruktív, kubisztikus expresszionizmushoz is, aminek révén Szurcsik János maga is megújítójává válhatott a számára ugyancsak példaadó alföldi festői tradíciónak is.
A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját 2023-ban Berlász Melinda Széchenyi-díjas zenetörténész, a zenetudományok kandidátusa, az MMA Művészetelméleti Tagozatának tagja kapta 2021-ben megjelent, rendkívüli jelentőségű, a XX. századi magyar zenetörténet kutatásában új távlatokat nyitó zenetudományi munkájáért, Lajtha László írásainak kritikai összkiadásáért. Berlász Melinda pályája során a 20. századi magyar zenetörténet területén folytatott hiánypótló kutatásokat, valamint az emigrációba kényszerült, és emiatt kevésbé ismert hazai zeneszerzők, illetve előadóművészek életművét kutatta és ismertette meg a nagyközönséggel.
A Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét Horváth Jenő polgármester, a füzéri vár analógiákon és hagyományokon alapuló, komplex, kortárs képző- és iparművészeti programjának kigondolóját és megrendelőjét – állhatatos, kitartó építészet-műemlékvédelem, a képző- és iparművészet területe érdekében végzett munkájáért vehette át. Horváth Jenő immár huszonegy éve a település polgármestere. A füzéri vár eddigi, korhű rekonstrukciója és annak előkészítő munkálatai jelentős részben az ő nevéhez fűződnek. A kiépített alsóvár, az alsóbástya, a rekonstruált palotaszárny és várkápolna 2016-ban nyílt meg a látogatók előtt, s a település még ebben az évben Pro Architectura díjat kapott.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díjában részesült dr. Domokos Mária zenetörténész, népzenekutató, néprajzkutató, egyetemi tanár. Dr. Domokos Mária munkássága a magyar népzene és a magyar zenetörténet kérdéseinek, forrásainak felkutatására, valamint az ezekkel kapcsolatos összehasonlító vizsgálatokra irányul. Teljes kutatói életművén átível a magyar népzene kritikai összkiadása, A Magyar Népzene Tára-sorozat munkáiban való részvétele. Több kötetnek főmunkatársa, illetve szerkesztője volt.
A Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmében részesült Hollós László rendező-szerkesztő-producer a művészek és a közélet szereplőinek széles körben való megismertetéséért, a valódi értékek közvetítéséért.
Ismeretterjesztő filmek sora fűződik Hollós László nevéhez. Az utóbbi bő évtizedben „Szerelmes földrajz" címmel indított sorozata – amelynek nemcsak forgatókönyvírója és szerkesztője, hanem riporterként szereplője is – a portréfilm műfaját újította meg, s tette az ismeretterjesztésen túl élvezetes és nemes szellemi élményforrássá. Hollós László filmjeinek sikerült a természeti környezetébe gyökerezett embert megmutatni a művészben, a közéleti szereplőben.
Akadémikusi oklevelek átadása
A Pesti Vigadóban, az MMA székházában rendezett ünnepség részeként került sor az akadémikusi oklevelek átadására is. A Nemzet Művésze címet viselő alkotók most első alkalommal kaptak meghívást az akadémikusok sorába, közülük húszan különleges eljárásban váltak az MMA rendes tagjaivá. Az eddigi levelező tagokból megválasztott rendes tagok, illetve a köztestület ötven új levelező tagja ugyancsak ma vehették át Vashegyi György elnöktől akadémikusi tagságuk okán oklevelüket.
Az elnök elmondta, hogy bár az akadémiai rendes és levelező tagságának elnyerése elnevezése szerint nem díj, de valójában komoly elismerés. Lényegében az alkotói életút eddigi fontos állomásainak egy minősített, különleges elismerése.
A díjak és az oklevelek átadása alkalmából Káel Norbert zongoraművész, korábbi MMA-ösztöndíjas játékát élvezhette a közönség. Az esemény házigazdája Juhász Judit, az MMA szóvivője volt.
