Ady-est Kassán

2019-ben a nagy magyar költő halálának 100. évfordu­lóján számtalan megemlékezés volt Magyarországon, illetve a határainkon túl. Az idei évben a Magyar Művészeti Akadémia is több programot rendezett már Ady emlékének adózva. 2019. január 27-én emlékestet tartottak a Pesti Vigadó Dísztermében, de volt koszorúzás is a költő budapesti sírjánál a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Október 17-én újabb rendezvénnyel gyarapodik a programok száma. Az MMA Irodalmi Tago­za­ta ugyanis Ady-estet szervez a felvidéki város­ban. Az eseményről Mezey Katalin Kossuth-díjas írót, költőt, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetőjét kérdeztük.

– Ady Endre életének fő állomáshelyei: Érmindszent, Nagyvárad, Debrecen, Párizs vagy Budapest. Volt-e bármi kapcsolata Kassával vagy a Felvidékkel?

– Nem ez határozta meg kassai látogatásunknak ezt a fontos programját, hanem a kassai Rovás Kulturális és Művészeti Központ szíves meghívásába belefogalmazott kérés, hogy a Kassára látogató irodalmárok úgymond hozzanak magukkal egy Ady-estet is. Ezért hát felkértük útitársunknak Szabó András irodalomtörténészt, aki kiváló, elismert előadóművész is, hogy segítsen nekünk a kassai Ady-est megrendezésében, hiszen nem irodalomtörténeti előadásra, hanem egy olyan programra irányult a kassaiak kérése, amely során Ady-verseket is hallgathatnak.

– Néhány nappal ezelőtt az MMA Építészeti Tagozata is járt Kassán, a Rovás Kulturális és Művészeti Központban. Önök milyen műsorral készülnek?

– A Szabó András által megszólaltatott Ady-versösszeállítás mellett készülünk egy olyan ciklussal is, amelyben a tagozat költőinek Ady emlékére írt versei is elhangzanak, részben maguknak a költőknek az előadásában. Így szerepelnek majd versek, írások Farkas Árpádtól, Gál Sándortól, Király Lászlótól, Kiss Benedektől, Serfőző Simontól, Szilágyi Istvántól, Tamás Menyhérttől, Tóth Erzsébettől, de még tőlem is.

– A Rovás Akadémia székházát két évvel ezelőtt adták át abban a kelet-szlovákiai városban, ahol a lakosság mindössze öt százaléka magyar. A program összeállításánál ezt is figyelembe vették? Egy olyan városban lesznek, ahol még nehezebb „magyarnak" maradni.

– Valóban nagyon szomorú, hogy ennek a felvidéki városnak is az elmúlt évtizedekben teljesen megváltozott az etnikai összetétele, mára szinte kiveszett a magyar népesség, de az egykori, jellegzetes kassai németség is.

– Emlékszik rá, hogy mikor fedezte fel először Ady műveit?

– Kamaszkorom legfontosabb, naponta olvasott költője volt. Vele léptem túl a gyermekévek nagy kedvencein, Móra Ferencen, Petőfin, Arany Jánoson, Gárdonyin. 15-16 évesen Ady Endre versei valósággal lenyűgöztek, de ma is nagyon szeretem őket. Varázslatosan egyszerű és mégis minden korban megfejtésre váró szövegvilág, amelyben szinte összegződnek a magyar líra legjobb hagyományai. Juhász Gyula vezetett el később Tóth Árpádhoz, Babitshoz, Kosztolányihoz, majd József Attilához és persze fiatalságom kortárs klasszikusaihoz, Szabó Lőrinchez, Illyés Gyulához, Füst Milánhoz, Kassák Lajoshoz, Nagy Lászlóhoz, Juhász Ferenchez, Weöres Sándorhoz.

– Önnek személy szerint mit jelent Ady munkássága? Vannak olyan versei, amelyeket manapság is szívesen vesz elő?

– Ady költészete megunhatatlan, minden időben képes új felfedezésekkel, ráismerésekkel szolgálni. Ma legközelebb a megnyugvást, harmóniát, hitet vágyó, Istenhez és Istenről szóló versei állnak hozzám közel, de fiatalon nyilván a szembeszegülő merészsége hatott rám, hogy betegen, halálraítélten, a történelem sötét viharában, az első világháborúban is tudott távlatos verseket írni. Meríteni tudott a magyar költészet nagy teljesítményeiből, vissza tudott fordulni korábbi, nehéz korszakok reménytelenségében helytálló nagyjainkhoz vigasztalásért, példáért.
OKTÓBER 17. 17.30: Ady-est az MMA Irodalmi Tagozatával
Program: 
Mezey Katalin tagozatvezető megnyitja az estet
Szabó András bevezetője
1. Ady Endre versciklusSzabó András előadásában
Zene: közreműködik a DuoVega (Gablyasz Lilla Edinafuvola és Veres Annamáriagitár)
2. Ady Endre versciklus – Szabó András előadásában
Zene: DuoVega
3. ADY emlékezete ciklus
Farkas Árpád: Ostorzúgásban ének – Szabó András
Gál Sándor: Ady debreceni szobránál – Szabó András
Király László: Ady – Szabó András
Kiss Benedek: Az északi ember – Ady Endrére emlékezve - Szabó András
Mezey Katalin: Vers Ady maszkjában – elmondja a szerző
Ács Margit: Érdmindszent és Párizs között – elmondja a szerző
Serfőző Simon: Ady Endre nagyváradi emléktáblájánál – Szabó András
Tamás Menyhért: „Hajnallal a Hajnalnak" – Versajánlat 1957 őszéről – Szabó András
Szilágyi István: Ady – Szabó András
Zene: DuoVega
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának bemutatkozó Ady-estje 2019. október 17-én 17.30-tól kezdődik a MaJel Rovás Központban (Kassa, Erzsébet utca 42.).