Fotó: Csapó Balázs – Kisalföld

A vidéki és határon túli jelenlét a következő tíz év célja

A kisalföldi megyeszékhelyen, Győrben ünnepelte köztestületté válásának 10. évfordulóját a Magyar Művészeti Akadémia. Már az alapítóknak is szándéka volt, hogy ne csak Budapesten, hanem vidéken is kialakuljanak a kultúra központjai, támogatták a magas művészet vidéki és határon túli megjelenését, képviselőit. Vashegyi György elnök a győri ünnepségen arra utalt, hogy a következő tíz év egyik kiemelt feladata ennek a vidéki, majd határon túli jelentétnek a megvalósítása. A jubileumi alkalommal nyitották meg a győri Múzeumházban Jahoda Maja Ybl Miklós-díjas belsőépítész és Ferenczy Noémi-díjas textilművész, az MMA rendes tagja és Hefter László Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, az MMA levelező tagja alkotásaiból összeállított tárlatot.
– Művészet nélkül lehet élni, de nem érdemes – hangsúlyozta beszédében Kiss János Kossuth-díjas balettművész, koreográfus, az MMA alelnöke, aki szeretett városában, Győrben köszönthette a 10 éves MMA tagjait. Kiss János alelnök külön köszöntötte az Akadémia elnökét, Vashegyi Györgyöt, az MMA megválasztott főtitkárát, Richly Gábort, valamint a helyszínt adó Múzeumház házigazdáját, Lebó Ferenc köztestületi tagot is.
– Hatalmas megtiszteltetés nekem, hogy Győrben ünnepelhetjük meg közösen a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakulásának 10. évfordulóját. Külön öröm számomra, hogy számos akadémikussal és ösztöndíjassal büszkélkedhetünk. Nyugat-Dunántúlon Győr, Pannonhalma fontos kulturális csomóponttá vált. A táncművészet legnagyobb ünnepének, a Magyar Táncfesztiválnak is Győr ad otthont évről évre, biztosítva szakmai találkozókat is. A város volt az egyik helyszíne a Budapesti Vonósok hangversenykörútjának, ahol a Zeneművészeti Tagozat akadémikusainak művei szerepeltek műsoron. Itt rendezték meg a XV. Országos Hegedűverseny regionális fordulóját is a Zeneművészeti Tagozat támogatásával. A győri Richter teremben adta elő a Győri Filharmonikus Zenekar a „Mesék a zenében" című szimfonikus zenekari hangversenyt, melyben Balassa Sándor, Dubrovay László, Kovács Zoltán, Nógrádi Péter és Tóth Péter akadémikusok szerzeményei csendültek fel. A Győri Nemzeti Színházban zajlott 2017-ben a IV. Párbeszéd a magyar színház jövőjéért című előadó-művészeti szakmai konferencia, amely számos színházszakmai kérdést tárgyalt az országos évadnyitó keretében. Az évente összehívott találkozó a szakma jelentős eseménye, ahol a színházművészet szinte minden területéről érkező résztvevők időről időre áttekintik a hazai színházi élet aktuális kérdéseit és megfogalmazzák a színház jövőjéről alkotott elképzeléseiket is. Idén a győri bencés gimnázium dísztermében rendezték A szakralitás misztériumai címmel a Színházművészeti Tagozat vándorkiállítását is – fejtette ki Kiss János. Hisz az együttgondolkodásban, ezért is külön öröm volt számára, hogy az ünnepségen a Győrben élő akadémikustársakkal bemutathatta a művészet sokszínűségét.
Kiss János hangsúlyozta, fontos, hogy ne csak Budapesten hirdessék a magyar művészet értékeit, múltját, jelenét és legfőképpen jövőjét. „Isten éltesse az MMA-t, legyen itt is boldogságos az ünnep!" – zárta mondandóját.
Az alelnök beszédét követően prof. dr. Dézsi Csaba András polgármester emlékezett meg a művészet életünkben betöltött szerepéről. Győr Megyei Jogú Város polgármestere méltatta az MMA szerepét, hiszen „a művészet az, ami mecenatúra nélkül nem megy, és ami nagyon érzékeny terület. Ezért is nagyon fontos az Akadémia, mert az értéket támogatja. Stabil pontot nyújt, pártsemleges és ki tudja zárni a megosztottságot." Ahogy a polgármester fogalmazott, a művészet pártfüggetlen, bár nem ideológiamentes. „A művészet a lelkünkre hat, és fontos, hogy az ember lelke nyugodt legyen."
Az évforduló alkalmából Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is ellátogatott a jeles eseményre és méltatta a köztestületet.
– A Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válása óta számos jelentős kulturális eseménnyel, programmal, pályázattal van jelen az ország teljes területén, valamint a határokon túl is. A nyugat-dunántúli régióban ugyancsak több esemény valósult meg az MMA szervezésében, illetve támogatásával, valamint akadémikusaink közül többen is személyes szálakkal kötődnek a régióhoz. Ezt a munkát szeretnénk tovább folytatni a következő évtizedben is, mert hiszem, ahhoz, hogy méltó életet élhessünk, a művészet elengedhetetlen – fogalmazott Vashegyi György, az MMA elnöke. Említést tett arról is, hogy az MMA alapjait Makovecz Imre közel harminc éve alapította civil egyesületként, aki sajnos már nem tudta megélni köztestületté válását. Az elmúlt egy évtizedben sikerült felépíteniük egy fiatal intézménycsaládot, melynek eszméje viszont az emberiséggel egyidős.
Jahoda Maya belsőépítész, textilművész és Hefter László üvegművész, restaurátor kiállítása szintén az MMA 10 ünnepségsorozathoz kapcsolódva nyílt meg – bemutatva a Győrhöz kötődő akadémikusok munkásságát. A kiállításnak helyet adó Múzeumház célja is egybevág az MMA céljaival: a kortárs – benne a győri és térségbeli – képzőművészet, iparművészet bemutatása, népszerűsítése, valamint az ifjúság érdeklődésének felkeltése a kortárs művészet iránt. A megnyitón a szintén Győrben élő Reményi Attila Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, az MMA rendes tagja szerzeményét Simon Bence ütőhangszeres prezentálta. Az estet Bede-Fazekas Csaba Kossuth-díjas operaénekes, színművész, akadémikus előadása tette még varázslatosabbá, akit Silló István karmester és zeneszerző kísért zongorán. A közönség által kedvelt és szeretett győri művész Kacsóh Pongrác Rákóczi megtérése című dalát adta elő.

[Fotóriport: Csapó Balázs – Kisalföld]
A Magyar Művészeti Akadémia elmúlt 10 évére történő visszatekintésünk a https://www.mma.hu/mma10 aloldalon olvasható!