A Szent László-legenda nyomában

A Magyar Művészeti Akadémia a Szent László-emlékév keretében, 2017. szeptember 16-án a székelyföldi Bögözön tart örökségvédelmi konferenciát. A kiállítással és könyvbemutatóval is egybekötött konferencián rövid előadások keretében tekintjük át a Kárpát-medencei magyar műemlékekhez kapcsolódó műemlékvédelmi tevékenységeket, tendenciákat. A bögözi református műemléktemplom felújítását az MMA 2012 óta támogatja.
A bögözi református műemléktemplom restaurálási programja igazi sikertörténet. Az Új Ezredév Alapítvány 2009 elejétől kezdett neki a tényleges előkészítési (megvalósíthatósági tanulmányok, majd az engedélyeztetési eljárások után kiviteli tervek), majd ezt követően a restaurálási munkálatoknak, s 2017 nyarára szinte teljesen megújult a templom és környezete.
BÖGÖZI REFORMÁTUS MŰEMLÉKTEMPLOM KOMPLEX RESTAURÁLÁSI PROGRAM 2008–2017
A bögözi (Románia, Hargita megye, Székelyudvarhelytől 5 km-re) református műemléktemplom Erdély egyik legfontosabb középkori egyházi műemléke, az Erdélyt járó magyarországi utazó közönség egyik közkedvelt célpontja, úti célja. Egyház- és kultúrtörténeti vonatkozásai mellett leginkább középkori falképei és festett fa bútorzata, kazettás mennyezete révén került a művészettörténeti kutatás érdeklődési körébe. A szakirodalom a László legendát mint a téma legkorábbi megörökítését tartja számon, keletkezését a XIII. század legvégétől a XIV. század közepéig terjedő időszakra teszi. A falu azon kevés székely faluközpontok egyike, amelyek lakossága nagyrészt református felekezetű, s ezt igazolja a templom jelentősége, mérete és súlya is egyben.
1997-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal az „Erdélyi kazettás mennyezetek és falképek" program keretében készíttetett tartószerkezeti szakértői szakvéleményt, mely vélemény kitért a templom felmenő szerkezeteire, tartalmazta a tartószerkezet elemek rövid leírását és a szerkezeti károsodások ismertetését, s egyúttal több esetben is javaslatot tett a gyors beavatkozásra, ezt követően azonban több mint 10 évig tényleges értékmentés nem történt.
Az Új Ezredév Alapítvány 2008 végétől önerőből kezdte el finanszírozni az előzetes felméréseket és az engedélyeztetési dokumentáció összeállítását, valamint az engedélyeztetési eljárást. A restaurálási előmunkálatok és kivitelezési munkák teljes szakmai koordinálását a kezdetektől Benczédi Sándor műemlékvédelmi szakmérnök, a bögözi helyreállítási program vezető tervezője végezte és végzi jelenleg is. A bögözi református műemléktemplom teljes hivatalos restaurálási költsége – a 2015. decemberben aktualizált költségvetés és 2017. év végi befejezéssel tervezett restaurálási terv szerint – hozzávetőleg 700.000 euró.
Az Alapítvány – magánszemélyek és cégek adományaiból és támogatásaiból – az elmúlt nyolc év folyamán biztosította a szükséges pénzforrásokat a restaurálási munkák elkezdéséhez nélkülözhetetlen előtanulmányok és tervdokumentációk elkészítésére, az engedélyeztetési eljárásra, a tényleges restaurálási gyakorlat helyszíni előkészítésére (ezen előkészítő – alapozó munkába kapcsolódott be Hargita megye Tanácsa is, már 2009 végétől) és kivitelezésére. Az Alapítvány tevékenységének és – az adott időben Kelemen Hunor miniszter által vezetett – román kulturális tárca támogatásának köszönhetően a templom komplex helyreállítását célzó kivitelezési munkák 2012 tavaszán elkezdődtek, s 2013 végére szinte teljes mértékben el is készültek. 2012 folyamán, úgyszintén román minisztériumi támogatás és közbeszerzési eljárás eredményeként került sor a középkori falképek restaurálására, a nemzetközi hírű freskók ünnepélyes átadását 2012. november 24-én szervezte meg az Alapítvány.
2013 folyamán került beütemezésre a műemléktemplom komplex restaurálásának következő nagy fázisa: a festett fa bútorzat egy részének és a kazettás mennyezet konzerválásának és restaurálásának az előkészítése, mely munkafázis szorosan összefügg a templom födémszerkezeti elemeinek a konzerválásával, megerősítésével. Ezzel párhuzamosan indult el a kőrestaurálási tevékenység, a falkutatás és belső szentély régészeti feltárása is. 2014 nyarán megtörtént a festett fa bútorzat egy részének a restaurálása (szószék, bejárati ajtó, Úr asztala) és a kazettás mennyezet konzerválási és restaurálás-előkészítési munkái is befejeződtek. A farestaurálási részmunkálatok mellett sor került a műemléktemplom ablakainak a restaurálására – az ólomüveg ablakok pótlására és restaurálására, valamint az ehhez a munkafázishoz kapcsolódó kőrestaurátori munkák elvégzésére – és emellett a templomszentély faragott kőelemeinek a tisztítására is.
A 2008 végén indult és nyolc éve tartó munka során önzetlen civil közreműködés és támogatás, szakmai szervezeti hozzájárulások, román (Román Kulturális Minisztérium, Hargita Megye Tanácsa) és magyar állami támogatások (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Magyar Művészeti Akadémia), magyarországi (Szerencsejáték Zrt.) és romániai céges támogatások és nem utolsó sorban a templomukért áldozni és áldozatot is vállalni képes bögözi lakosok tették lehetővé a folyamatos előrelépést és értékmentést. Ezt a munkát tervezik folytatni – és 2018 végével befejezni. 2015–2016 folyamán megújult a kazettás mennyezet, majd ezt követően 2017 májusára elkészült a teljes fa bútorzat restaurálása is. Várhatóan 2018-ra készül el a templom udvarán lévő műemlék sírkert (kőrestaurálási munkák), s nyeri el végleges formáját a templom védőfala, műemléki környezete is.
A szakirodalom a templomban található Szent László legenda-freskót a téma legkorábbi megörökítéseként tartja számon, keletkezését a XIII. század legvégétől a XIV. század közepéig terjedő időszakra teszi.
A Magyar Művészeti Akadémia 2012 óta rendszeresen támogatja az Új Ezredév Alapítványt a műemlékvédelmi, restaurálási tevékenységéhez kapcsolódó hatékony működés érdekében, ezen támogatások révén sikerült rendszeresíteni azokat az év végi, bögözi helyszínű műemlékvédelmi konferenciákat, melyeknek elsődleges témája a helyi restaurálási program aktuális állapotának bemutatása, de egyben aktuális rálátást is engedtek-engednek a Kárpát-medencei magyar műemlékek, műemlékvédelem állapotára, helyzetére.
2017. január elsején kezdetét vette a 2017 végéig tartó Szent László-év, mintegy lehetőséget, keretet adva a Magyar Művészeti Akadémiának a már 5 éve támogatott bögözi program 2017. évi folytatására.

Programok:
  • Műemlékvédelmi konferencia
A 2017. szeptember 16-i konferencia alapját a bögözi restaurálási program aktuális eredményeinek bemutatása jelenti. Ehhez – és a Szent László Emlékévhez kapcsolódóan – előadás megtartására kértük fel többek között Hegedüs Csilla alelnök asszonyt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről és Borboly Csaba elnök urat a területileg illetékes Hargita megyei Tanács részéről. A konferencián az MMA részéről Dévényi Sándor alelnök úr és dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár tartanak előadást tart az MMA célirányú tevékenységéről, vonatkozásairól. A 2017. szeptember 16-i konferencia kezdési időpontja 9 óra 30 perc, tervezett befejezési időpontja: 11 óra 15 perc, helyszíne a bögözi református műemléktemplom (Bögöz [Mugeni], Fő utca 268., Hargita megye, Románia).
  • Szent László freskók fotóiból készített kiállítás és könyvbemutató, B. Kovács István részvételével
A bögözi konferencia keretében, 2017. szeptember 16-án 11 óra 15 perctől – 11 óra 45 percig kerül sor B. Kovács István és Móser Zoltán „A Szent László legenda szóban és képekben" című, 2017. július végén megjelent közös, új könyvének bemutatására. A bemutatón a könyvet ismerteti a szerző, B. Kovács István régész, néprajzkutató.
13 óra 15 perckor kerül bemutatásra Móser Zoltán akadémikus úrnak a Kárpát-medence Szent László-freskóiról készített fényképsorozatából készült teljes kiállításának anyaga (a kiállítás helyszíne: a bögözi református műemléktemplom).

A konferencia és a programok nyitottak, minden érdeklődőt szeretettel várunk.
» Letölthető programtábla.

 

A középkori templomainkban látható, ún. Szent László-legendát, krónikáink szövege alapján, az országba betörő kunokkal vívott 1068. évi kerlési/cserhalmi csatával szokás kapcsolatba hozni. E szerint: Szent László üldözőbe veszi a keresztény leányt elrabló kunt, megvív vele, s a leány segítségével legyőzi. Egy évszázada él a sejtés, hogy a legenda az elveszettnek hitt magyar hősepika emlékét őrzi! Noha az elmúlt évszázad alatt a sejtés már-már bizonyossággá szilárdult, a legenda a legutóbbi időkig megőrizte titkát. A múlt idő használatát az indokolja, hogy Gömörből előkerült a szinte teljes szövegváltozat, amely a legendát is megvilágítja.

A Szent László-legenda írásban és képekben
B. Kovács István tavaly karácsonyra megjelent könyvében (Világ Vitéze. Magyar hősepika) cáfolta meg azt a két évszázad alatt beidegződött vélekedést, hogy a honfoglalás előtti magyar hősepika elveszett. Bebizonyította azt is, hogy a középkori Szent László-legenda ennek a pogány hősepikának keresztény köntösbe bújtatott változata. Ezt a témát tárgyalja a jelen könyv is. A bevezető tanulmányt („Világ-Szépségë, majd akit ő kiválaszt, azé' lësz!") B. Kovács István, írta, aki egyben a könyv szerkesztője is, a falképek fotóit Móser Zoltán készítette. A templomi falképekről készült színes felvételeken kívül tartalmazza a kötet a legendának a középkori krónikáinkban és egyéb korabeli emlékeken fennmaradt feljegyzéseit és ábrázolásait, valamint a fellelhető párhuzamokat is. A könyv azonban nem csupán a legendát, annak hősepikai előzményeit mutatja be, de – összhangban a Szent László Emlékév célkitűzéseivel – kitér arra is, hogyan vált a történetben szereplő leány később az ország patrónájává, illetve az eredetileg pogány epikus hős László által kereszténnyé és szentté. Érzékelteti azt az átalakulást, amelynek következtében pogány hősepikánkból keresztyén nemzeti mítosz lett. A legenda eszmeiségét az a Prohászka Ottokár székesfehérvári római katolikus püspök fogalmazta meg a legszebben a trianoni döntést követő bódultságban, aki a losonci református gimnáziumban tanult meg magyarul érezni és gondolkodni. „Szent László nem tanít, ő nem apostol, de ő küzd, harcol, s győz a kereszténységért. A nép hajlamait, harci hagyományait, bátorságát, vitézségét lépteti be az eddig inkább csak tűrő, szenvedő, csöndes megadású kereszténységbe, s ezzel vezeti be az Egyházat a magyar népéletbe. A népnek ugyanis a hős, a dalia, a vitéz harcos tetszik. Az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök, a magyar kar, a bátor szív, amelytől egy világ reszketett, nem szűnt meg lelkesíteni a népet, s eddig ez mind hiányzott a kereszténységben. Az emberek meg voltak ugyan keresztelve, de a nép még nem, mert a nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszményeit keresztelik meg." Ennek a szándéknak a jegyében „keresztelték meg", azt a pogány magyar hősi epikát, amelyet a nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsóján a néhai ötvösmester aranyba foglalt, s immáron, átértelmezve, legrégibb krónikáinkban és templomaink falán is megörökítettek. B. Kovács István egykori professzora, László Gyula szavaival zárja a könyv bevezetőjét. „Kérem tehát, hogy nyílt szívvel és értelemmel hallgassák meg s ítéljék meg, amit elmondok. Alig többek ezek egy régész vívódásánál, aki nem áll meg a lelet formáinál, hanem a bennük rejlő életet szeretné látni. Igen, szeretne tisztán látni, de — lehet, hogy saját hibájából — ezt a tiszta tájékozódást nem mindig találta meg a begyökerezett s éppen azért tényként számon tartott tanításokban." Az A4-es formátumú, 115 oldalnyi, reprezentatív kiállítású kötet nem csupán a paradigmaváltás szükségességét veti fel a magyar hősepikával kapcsolatban, de erősíti önismeretünket, s a politikai határokat átívelő nemzeti egység eszmeiségét is. A hősepika ugyanis több mint szakmai kérdés. A hősepika nemzeti ügy! Jelkép, amelynek ott a helye legszentebb közösségi szimbólumaink, a koronázási ékszerek, címer, zászló és himnusz mellett. A rimaszombati székhelyű Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület gondozásában megjelent könyv kiadását a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatta.