Ternovszky Béla

A nyolcvanéves Ternovszky Bélát köszöntötték a Sinkovits Imre Kamaraszínpadon

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntötte Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőt, érdemes művészt május 25-én a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán. Az est során a közönség részleteket tekinthetett meg az MMA rendes tagjának filmjeiből. Az ünnepelttel Orosz István Kossuth-és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, grafikusművész, író, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja beszélgetett. Ternovszky Bélát mások mellett Vashegyi György Liszt Ferenc-díjas karmester, az MMA elnöke is köszöntötte.    
Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, producer, érdemes művész, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője köszöntőjében arra is kitért, hogy a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. és az MTVA archívuma jóvoltából az eseményen az érdeklődők válogatást, illetve részleteket láthatnak Ternovszky Béla kiemelkedő szakmai és közönségsikereket arató rövid animációiból, sorozataiból és egész estés rajzfilmjeiből. A Modern edzésmódszerek, a Tartsunk kutyát, a Gusztáv és a talált gyerek, illetve a Kérem a következőt! sorozat Új élet, új gondokkal című epizódjának megtekintése után Buglya Sándor a színpadra hívta Ternovszky Bélát és Orosz Istvánt, akiknek a beszélgetéséből sok érdekesség derült ki az ünnepeltről és a rajzfilmrendezés műhelytitkairól.  


Orosz István és Ternovszky Béla

Az indulására visszatekintő Ternovszky Béla elmondta, hogy a családjukban egyedül jogász édesapjának voltak művészi ambíciói: autodidakta módon zenélt, rajzolt, írt, színdarabokban játszott. Onnantól kezdve, hogy felfedezte benne a rajzkészség csíráit, igyekezett a képzőművészeti pálya irányába terelni. Korán felhívta a figyelmét arra, hogy ne aprózza fel magát a zene, az irodalom, illetve a színjátszás között, amelyek a képzőművészettel egy időben érdekelték.   
Orosz István szerint egy rajzfilmrendező esetében még hasznos is lehet, ha egyszerre több irányba is képes fókuszálni: a kiváló rajzkészség mellett, jártasnak kell lennie az irodalomban, a forgatókönyvírásban, az sem árt, ha érzéke van a színjátszáshoz és a színészvezetéshez, de tájékozott a zenében is. Emiatt az sem lett volna baj, ha az ifjú Ternovszky Béla nem tartja magát következetesen édesapja intelméhez.
Ezután beszélgettek a Pannónia Filmstúdióról, amely mind a két művésznek második otthona volt. Mint megtudtuk, Ternovszky Béla úgy került oda, hogy fázisrajzolónak jelentkezett a legendás stúdióba a Képzőművészeti Főiskolára való sikertelen felvételit követően. A Pannóniában akkoriban az Artúr a kisangyal című sorozat elkészítéséhez toboroztak rajzolni jól tudó fiatalokat. Ebben végül nem kapott feladatot, de beválogatták a Dióbél királyfi című mese stábjába, amelyet Dargay Attila rendező vezetett.    
A Pannónia Filmstúdióban készült rajzfilmeket azokban az években már számos nemzetközi fesztiválon díjazták, így Ternovszky Béla szerint, ha nem is a világ legjobb három animációs stúdiójának egyike volt, miként azt Orosz István megjegyezte, de azt mondhatni, hogy a legjobb öt közé tartozott.

Jelenet a Kérem a következőt! című sorozatból

A két rajzfilmrendező számos anekdotával fűszerezve idézte fel, miként tűnt ki tehetségével Ternovszky Béla, aki mozdulattervezőként és társrendezőként közreműködött a stúdió legsikeresebb sorozataiban (Gusztáv, Mézga család, Kérem a következőt!) Dolgozott külföldön a belga Tintin kalandjai sorozatban és az ő irányításával készült a kombinált stílusú német-magyar Pumukli sorozat.

Jelenet a Gusztáv című sorozatból

Elhunyt kollégái közül kettőt emelt ki. A legtöbbet Jankovics Marcelltől tanulta, a legtöbbet Nepp Józsefnek köszönheti. Jankovics Marcell kapcsán külön kihangsúlyozta, hogy mindent tudott a szakmáról és majdnem mindent meg is mutatott neki. Amit nem mutatott meg, azt pedig elleste tőle. Nepp József pedig a lehetőségeket adta meg neki, forgatókönyveket írt számára, a sorozatokban maga mellé vette társrendezőnek, aztán átadta neki az irányítást.
Orosz István kérdésre, hogy melyik a kedvenc hőse a Nepp Józseffel közösen alkotott, kultikus filmmé vált Macskafogóból, Ternovszky Béla némi töprengés után a Haumann Péter színművész által szinkronizált Safraneket, a film egyik negatív szereplőjének, Fritz Teufelnek a beosztottját említette. A főnöke elnyomása alatt csetlő-botló Safranek szeretetméltó volta miatt emelkedik ki a többi szereplő közül.
Az est befejezéseként a nézők részleteket láthattak a Macskafogó, Macskafogó 2 és az Egérút című filmekből.