Varga Imre
Fotó: Varga Péter / Színházajánló.hu

Varga Imre 90 éves

Varga Imre szobrászművész 1923. november 1-jén született. 90. születésnapját abban az óbudai kiállítóházban ünnepelték, amelyet harminc éve hoztak létre alkotásainak és találkozóhelynek. A szobrászt pályatársai, barátai és közéleti szereplők köszöntötték.
A Varga Imre Kiállítóházban (III. Budapest, Laktanya u. 7.) 2013. október 28-án tartották annak a könyvnek a bemutatóját, amelyben harminc köszöntő olvasható – köztük Koller Edit, Melocco Miklós, Kő Pál, Glatz Ferenc és Fekete György elismerő és gratuláló szavai. A Vivát VARGA! – Varga Imre 90 éves című kötet bevezetőjét Feledy Balázs művészeti író írta, a kiadást a Magyar Művészeti Akadémia is támogatta. A könyv nagy értéke az óbudai Varga Imre-gyűjtemény katalogizálása, a címmel ellátott műtárgyfotók CD-mellékleten is megtekinthetők.

A hangulatos óbudai ház kertjében és termeiben, a szobrász alkotásai közt gyűltek össze a vendégek, hogy születésnapja alkalmából személyesen is köszöntsék Varga Imrét. A házigazda Mendelényi Zoárdné, Tünde – aki öt éve a Varga Imre Gyűjtemény vezetője – örömmel jelentette be, a Főváros újabb 5 évvel meghosszabbította a kiállítóház fenntartói támogatását. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a talentum nagyságát hangsúlyozta és örömmel nyugtázta: Varga Imre 90 évesen is alkot, néhány éve a festészet tölti ki alkotó óráit. Glatz Ferenc történész Varga Imre szobrainak történeti/történelmi/politikai megítéléséről is beszélt, míg Zsigmond Attila, a Budapest Galéria ny. főigazgatója egyrészt mint barát szólt néhány szót, másrészt Varga európai léptékű elismertségéről, köztéri szobrainak és kisplasztikáinak megbecsülést kiváltó érdemeiről beszélt.

Összeállításunkban Varga Imre is feleleveníti életének és művészi munkásságának néhány mozzanatát.


Varga Imre Siófokon született. Az ötvenes években került a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. Első szobrára 1965-ben figyelt fel a kritika, amikor Prométheusza a X. országos tárlaton megjelent. 1967-ben nyílik első egyéni kiállítása Budapesten, 1972-ben a Tihanyi Múzeumban mutatkozhat be gyűjteményes tárlatával, ettől kezdve Európa majdnem minden rangos képzőművészeti eseményén részt vett munkáival.  1973-ban Kossuth-díjat kap. 1982-ben Herder-díjjal tüntették ki. 1983 óta állandó kiállítása működik Óbudán, a Laktanya utcában. Magas állami kitüntetést kap 1989-ben a francia kormánytól, az olasz köztársasági elnök 1996-ban az Olasz Köztársasági Érdemrend lovagi keresztjét adományozza neki. Hazai és külföldi tereken, templomokban, középületekben mintegy 300 alkotását helyezték el. Szobrai állnak Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Norvégiában és Izraelben.
 

Legismertebb köztéri alkotásai Magyarországon:

József Attila (bronz, 1964, Szeged, JATE)
Radnóti (bronz, 1970, Mohács, Salgótarján)
Az alapító (bazalt, aranyozott krómacél, 1972, Tihany, Apátság)
Károlyi Mihály-emlékmű (bronz, 1975, Budapest, Kossuth L. tér, most: Siófok)
Derkovits (bronz, 1977, Szombathely)
Prométheusz (krómacél, bazalt, 1978, Szekszárd, Városközp.)
Liszt Ferenc (krómacél, hegesztett réz, 1983, Pécs, Püspöki Palota)
Professzorok (bronz, 1984, Debrecen, DOTE)
Várakozók (bronz, 1986, Budapest, Óbuda)
Kálmán Imre (bronz, krómacél, márvány, 1997, Siófok)
Hazatérés (bronz, 2003, Nyíregyháza); Krúdy (2004, Siófok)
Arthur Koestler (bronz, márvány, 2009, Budapest. Lövölde tér)
Radnóti (bronz, fa, 2009, Budapest, Nagymező utca)


Néhány külföldi alkotása:

Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának (1975, Magyar kápolna, a Szent Péter bazilika altemplomában, Róma); Csodaszarvasok, Mária, a magyarok nagyasszonya, Szent István (vörösréz-domborítás, vörösréz és aranyfüstlemez, bronz, krómacél, 1980, Róma, vatikáni Magyar Kápolna)
Szent István (bronz, 1993, Aachen, dóm); Szent László-mellszobor (aranyozott bronz, 1996, Aachen)
Bartók Béla (bronz, 1995, Brüsszel)
2013. november 4.