Jankovics Marcell (1941–2021) ▪ fotó: Török Máté / MMA

Jankovics Marcell 80 éves lenne

Nyolcvan éve, 1941. október 21-én született Budapesten Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, művelődéstörténész, érdemes művész, a nemzet művésze, az MMA néhai tagja, tiszteletbeli elnöke. A Magyar Művészeti Akadémia október 20-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban emléknapon elevenítette fel – nem is olyan régen még köztünk lévő alakját és munkásságát. Délután levetítették az életműve egyik csúcspontjának tekinthető, teljes egészében ritkán látható, Az ember tragédiája című, 160 perces animációs filmsorozatot. Az emléknap A Jankovicsok – egy család története című film ősbemutatójával zárult. A 2021-ben készült dokumentumfilmben Jankovics Marcell beszél családja kálváriájáról, XX. századi sorsfordulóiról.
A Jankovics család története olyan életeseményeket beszél el – szépségeket és tragédiákat –, amely az elmúlt száz év magyar történelmét is jól példázza, hiszen számosan éltek át hasonló fordulatokat, megpróbáltatásokat. A filmet Szabó Szonja rendezte, a szerkesztő Szarka Nóra, art directora Buglya Sándor, a producer Csortos Szabó Sándor volt.
Az emlékesten a vetítés előtt Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte a vendégeket, és röviden emlékezett a köztestület korábbi elnökségi tagjára, néhai tiszteletbeli elnökére, majd Fülöp József animációs rendező, a MOME rektora méltatta Jankovics Marcell életművét.
Az emlékezésen részt vettek a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, tagjai, köztestületi tagjai és a Magyar Filmművészek Szövetségének képviselői.

A Jankovicsok egy család története című film a Magyar Művészeti Akadémia nemrég elhunyt tiszteletbeli elnökének, Jankovics Marcellnak családját mutatja be – négy generációt –, rávilágítva arra, hogy mindannyiunkat meghatároz a család, amibe születtünk, amihez tartozunk.
A közismert filmrendező, művelődéstörténész, a néhai nemzet művésze, Jankovics Marcell számtalan interjúban mesélt magáról, de még sohasem készült olyan film róla, amely a családi történéseket és annak rá vonatkozó következményeit veszi végig.
A Jankovics család története az elmúlt 100 év magyar történelmét nagyon jól példázza, hiszen számosan éltek át hasonló megpróbáltatásokat. Ezek az életesemények, még ha jórészük nem is Jankovics Marcellal, a rendezővel történtek meg, mégis befolyásolták életét, szemléletét, így tudatosan vagy tudattalanul, de mindenképpen hatottak rá.
Hasonlóan ahhoz a sok ezer emberhez, akik szüleik, nagyszüleik traumáit valamiképpen magukban hordozzák, akár tudnak róla, akár nem.

Jankovics Marcell portréja:
Szépapja, Meszlényi Jenő Kossuth Lajos sógora, Komárom térparancsnoka, nagyapja író és a 19. század egyik legjelentősebb magyar hegymászója volt. Apját, a Magyar Nemzeti Bank főtisztviselőjét 1950-ben koholt vádak alapján hűtlenség és hazaárulás miatt halálra, majd életfogytiglanra ítélték, családját kitelepítették a nagykunsági Öcsödre, ahonnan csak két év után térhettek vissza.
    Pannonhalmán a bencéseknél érettségizett, régész vagy építész szeretett volna lenni, de továbbtanulásról származása miatt nem is álmodhatott. 1959-től segédmunkásként dolgozott, egy évvel később egy munkatársának köszönhetően került be fázisrajzolónak a Pannónia Filmstúdióba. 1963-ban már önállóan készítette animációs filmjeit, később Nepp József az ő Gusztáv-figuráját választotta a nagy sikerű filmsorozat főhőséül, Jankovicsot pedig társrendezőnek vette maga mellé.
    1965-ben rendezőnek nevezték ki, 1971–72-ben a Képzőművészeti, 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. 1995-ben a Magyar Iparművészeti Egyetem (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) DLA (a PhD művészeti megfelelője) fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett. Nevéhez fűződik a magyar animációs film történetében mérföldkövet jelentő János vitéz (1973), az első egész estés magyar rajzfilm. Az alkotásban már megmutatkozott a népművészet iránti vonzalma, ugyanakkor a világsikert arató animációs Beatles-film, a Sárga tengeralattjáró stílusjegyei is felfedezhetők benne.
    A magyar népművészet és néprajz egész későbbi művészetét meghatározta. A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből című rajzfilmsorozatok, a Fehérlófia és az Ének a csodaszarvasról című egész estés rajzfilmek példái e vonzalomnak; stílusa mozgalmas, erőteljesen karakteres, mégis tömör. Népmese-animációin generációk sora nőtt fel, a Magyar népmesék 2020-ban hungarikum lett.
    Ő maga inkább eklektikusnak tartotta magát, Az ember tragédiájában például – amely több mint két évtizeden át készült – színről színre vált stílust. Madách művén 1989 óta dolgozott, de a munka – elsősorban anyagi okok miatt – nagyon lassan haladt, a 160 perces alkotást csak 2011 őszén mutathatták be. A világ számos országában vetített filmért 2012-ben megkapta a Szolnoki Képzőművészeti Fesztivál fődíját és a magyar filmkritikusok különdíját. Utolsó éveiben a Toldi rajzfilmre vitelével foglalkozott.
    1975-ben Oscar-díjra jelölték Sisyphus című filmjét, 1977-ben Cannes-ban a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat nyerte el Küzdők című alkotása, a Fehérlófia az 1984-es Los Angeles-i animációs olimpián bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé. 1997-ben az Egyesült Államokban dolgozott a The Kingdom of the Sun (A Nap királysága) címmel készülő Disney-produkcióban, amelyet végül jelentős változások után The Emperor's New Groove (Eszeveszett birodalom) címmel mutattak be.
    Filmes munkái mellett rajzolt képregényeket is, de mindig csak rangos szerzők művéből, készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket, továbbá saját könyveit. Rendszeresen készített ismeretterjesztő és művelődéstörténeti sorozatokat televíziók számára, cikkei, tanulmányai és könyvei jelentek meg. 2007-ben Méry Gábor fotóművésszel együtt elkezdte feldolgozni a Felvidék templomait és azok szárnyasoltárait. 2014-ben jelent meg átdolgozott emlékirata Lékiratok címmel, amelynek korábbi változatáért a Pannónia Filmvállalat egyik pártállami igazgatója rágalmazásért beperelte. 2015-ben publikálta A vizuális nevelésről című könyvét, amelyet egyik legfontosabb írásának nevezett. Belekóstolt a színházi munkába is: 1997-ben a Budapest Bábszínház Bábiloni Biblia címmel mutatta be darabját.
    1981-ben többedmagával megalapította a Március 15. Társaságot, mely a kor igazságtalan kitüntetési gyakorlatával szembeni tiltakozásként magándíjjal jutalmazta a kiemelkedő életműveket. A rendszerváltás után, 1992-ben egyik alapítója volt a Duna Televíziónak, kurátorként, szóvivőként, a tv műsortanácsa elnökeként működött közre. 1996–2007 között a Pannónia Filmvállalat ügyvezetője volt. 1998–2002 között, majd 2010–2011-ben a Nemzeti Kulturális Alap kuratóriumának elnöki tisztségét töltötte be. 1994-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011-től a testület elnökségi tagja, 2014–2020 között alelnöke, 2020-tól a köztestület tiszteletbeli elnöke volt. A Magyar Művelődési Társaságnak 1998–2014 között volt elnöke.
    Jankovics Marcell 2021. május 29-én hunyt el Budapesten. Élete során szinte az összes hazai szakmai és állami elismerést megkapta, 1974-ben Balázs Béla-, 1978-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 1984-ben lett érdemes művész, 2004-ben a Magyar Művészetért kitüntetést, 2007-ben a Prima Primissima díjat vehette át. 2009-ben a Kulturális Világtanács Leonardo da Vinci-díjával tüntették ki. A Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal kitüntetéssel és a Magyar Örökség díjjal 2013-ban, a Nemzet Művésze díjjal 2014-ben ismerték el munkásságát. 2019-ben neki ítélték a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat. 2021-ben a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál posztumusz életműdíjával tüntették ki.
Október 21-én Jankovics Marcellre emlékeznek a közmédia csatornáin is. 21 órától az Ének a csodaszarvasról (2002); majd a Küzdők (1977) lesz látható (M5), de képernyőre kerülnek a Magyar szentek és boldogok sorozat (Duna World), valamint a Gusztáv epizódjai is (M5), továbbá több olyan műsor, portrébeszélgetés, amelyek Jankovics Marcellel készültek.

Jankovics Marcell utolsó nagy vállalkozása a Toldi megrajzfilmesítése volt. Az Arany János elbeszélő költeményéből készült alkotás a kecskeméti rajzfilmstúdióban készült el, Jankovics rendezésében. A tizenkét (plusz előhang) részes sorozatot szintén a köztelevízió mutatja be vasárnaponként.


A Méry Ratio Kiadó gondozásában is megjelenik egy születésnapi kötet Jankovics Marcell 80 (Útravaló gondolatok Jankovics Marcelltól, beszélgetőtárs: Kurucz Éva) címmel. A könyv bemutatóját október 21-én este tartják az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Útravaló gondolatok Jankovics Marcelltól
 
Ünnepnek készült, egy szép, méltó megemlékezés lett Jankovics Marcell 80. születésnapja október 21-én. A kerek évfordulón volt a bemutatója ugyanis a „Jankovics Marcell 80" című életút-interjúkötetnek, amelyen több hónapon keresztül dolgozott Kurucz Éva, újságíró. Jankovics Marcellal közösen határozták el tavaly ősszel, hogy a 80. születésnapra elkészül a kötet.
„Hosszú, mély és őszinte beszélgetések voltak ezek, és szerencsére az utolsó szóig el tudta olvasni a szöveget, és amikor május közepén visszaküldte nekem az interjút, elégedett volt vele" – mondja Kurucz Éva a könyv elkészültének körülményeiről. A kötet egyszerre szeretné bemutatni a művészt és az embert, és az animációs remekművek mellett külön figyelmet fordít a művelődéstörténész és a kultúraszervező Jankovics Marcellra is. Az első részben a művész életének első 19 évét elevenítik meg (a családi gyökereket, a gyermekkort, a kitelepítés időszakát, és persze a pannonhalmi éveket). Ezután következik a második részben a „Megérkezés", vagyis az első munkanap a Pannónia Filmstúdióban, az első sikerek, és persze a szakmai kiteljesedés, a rengeteg díj és elismerés. A harmadik egység címe „Örökség", ebben a vizuális nevelésről vallott nézeteit fejti ki Jankovics Marcell, és itt kapott helyet az utolsó nagy munka, a Toldi elemzése is, hiszen ebben az alkotásban már sok fiatallal is dolgozott a művész.
A könyvben az interjú mellett a Marcell életében fontos alkotótársak, barátok gondolatai is helyet kapnak, és a kérésének megfelelően néhány gyerekvélemény is szerepel az alkotásairól.
A gazdagon illusztrált könyv méltó emlék egy kivételes tehetségű művészről, és az olvasó számára minden életszakaszban igazi útravaló, hátha „más emberré válunk e gondolatok által."
2021. október 21.  |  jankovics marcell buglya sándor vashegyi györgy emlékezés