Medgyesy S. Norbert, Németh István

„Kérd a Szűzanyát, megoldja!"

Mária Anya – Mária Anyánk címmel az MMA irodaházában mutatták be az MMA néhai tagja, Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató gyűjtését Szűz Mária életéről és alakjáról a magyar népi Mária-költészetben. Erdélyi Zsuzsannát főként az archaikus népi imádságokat közkinccsé tevő, Hegyet hágék, lőtőt lépék… című könyvéről ismerjük. Erdélyi az imádságok mellett nemcsak kimutatta a 18–19. századi vallásos aprónyomtatványok és kéziratos énekeskönyvek forrásértékét az irodalom-, a zene-, a művelődés- és a lelkiségtörténet, továbbá a néprajzkutatás területén, de 1959 és 1985 között az egész magyar nyelvterületről variánsaiban gyűjtötte a Mária-költészet írott és szóbeli emlékeit is. Ezekből a tiszta forrásokból a Mária Anya – Mária Anyánk címmel a Szent István Társulat gondozásában megjelent könyv a magyar népi Mária-költészet legszebb költeményeit tárja az olvasók elé több mint ötszáz tételben.
A kötet anyagának első gyűjtése 1959-ben Rábaközből az utolsó 1985-ben Somogy-megyéből való, és népénekek, legendaballadák, siralomszövegek, archaikus népi imádságok megtalálhatók, hangsúlyosan a ferences lelkiség kincse, amit a nép megőrzött. A költői szépségű Mária-énekek sokasága a mennyei édesanya földi életének időrendjében olvasható. Kiemelkednek a Jézus Krisztus születéséhez kapcsolódó szálláskereső énekek és bensőséges hangú Mária-altatók, valamint a nagyhéten a fiával együtt szenvedő anya siralmai, végül húsvét és a mennybe fölvett Szűz Mária dicsőséges énekei, aki az emberiség és Magyarország kiemelt szószólójává vált. Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) néprajztudós gyűjtéseinek nagy része a Dunántúlról, illetve a Felvidékről és Erdélyből származik.
Az ünnepélyes könyvbemutatón dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár köszöntője után Juhász Judit, az MMA szóvivője a beszélgetést azzal kezdte, vajon ez az 1000 oldalas könyv, amely 526 tételben tárja az olvasók elé a magyar nyelvű népi Mária-költészet forrásait, a múlt vagy a jövő kötete-e? Medgyesy S. Norberttel, a könyv szerkesztő, történész egyetemi docens egyértelműen a jövő felé irányuló kötetnek nevezte és ezt támasztotta alá a Villő énekegyüttes kötetből megszólaltatott gyönyörű Mária-énekei is. A beszélgetésből kiderült, hogy a tudósasszony, Erdélyi Zsuzsanna a gyűjtő, lejegyző és összegző munka mellett őszintén hitt a Szűzanyában, a „közbenjáró anyában", ezért is bátorította tanítványait, barátait, a későbbi kötetszerkesztőt is, ha lehetetlennek tűnő feladat előtt álltak: „Kérd a Szűzanyát, megoldja!"
Németh István, a könyv mellékleteként megjelent CD-ROM összeállítója, népzenegyűjtő a hanganyagról, Havas Gyöngyvér, a képek szerkesztője, művészettörténész pedig a 60 kiválasztott kép fontosságáról beszélt. A család képviseletében a tudósasszony lánya, Dobozy Borbála mondott köszönetet a kötet készítőinek édesanyja hatalmas anyagának gondozásáért.
A könyvben közzétett, a közösségi népi emlékezet által megőrzött és tájanként variált népénekek – az élőszavas népi gyűjtés mellett – 1630 és 1950 között papírra vetett 57 kéziratos énekeskönyvből és az 1830–1910 között kiadott 131 szakrális ponyvanyomtatványról származnak. A Mária-énekek, Németh István szerkesztésében, a 209 tételes CD-ROM-ról az előénekesek autentikus hangján hallgathatók. Az énekek tartalmi motívumainak képzőművészeti párhuzamait Havas Gyöngyvér kutatásaként klasszikus és népi Mária-ábrázolások illusztrálják. E költemények a templom árnyékában megfogant, a katolikus tanítással megegyező népi teológia és paraszti misztika napjainkban is lélekemelő és értékes gyümölcsei.

Mária Anya – Mária Anyánk. Szűz Mária élete és alakja a magyar népi Mária-költészetben Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése szerint (Szent István Társulat, Budapest, 2019, 1032 p. CD-ROM melléklettel)