Buda Ferenc a Digitális Irodalmi Akadémia új tagja

Buda Ferenc költőt, műfordítót választották a testület új tagjává a Digitális Irodalmi Akadémia szeptemberi 20-i gyűlésén a tagok. A Petőfi Irodalmi Múzeum javaslatát egyhangúlag megerősítve Szentkuthy Miklós vált a testület új posztumusz tagjává.
A Múzeumban működő program 1998-ban indult. Tagjainak teljes irodalmi életművét digitalizálja és ingyenesen közzéteszi az interneten (az adatbázis a www.dia.hu címen érhető el). A választással 78-ra nőtt a tagok száma, Buda Ferenc a 33. élő tag.
A DIA adatbázisában a 20. század második felének és napjaink legjelentősebb prózaírói, költői életművei online hozzáférhetők. A digitális könyvtár a kortárs magyar szépirodalom egyik legjelentősebb, gyakran hivatkozott intézménye.
A honlapon az elmúlt egy évben több mint 700 ezer látogatást regisztráltak, 22 százalékkal többet, mint az előző évben – tudatta közleményében a múzeum. A digitális könyvtár a kortárs magyar szépirodalom egyik legjelentősebb, gyakran hivatkozott intézménye.
 
Buda Ferenc (Debrecen, 1936. november 3. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító. Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakán kezdte 1955-ben nappali tagozaton, majd levelező tagozaton fejezte be 1968-ban. 1955-től jelentek meg versei. 1957–1958 között három verse miatt börtönbe került. 1958–1963 között a Chinoinban segédmunkásként dolgozott. 1963–1970 között Pusztavacson, Kecskeméten és Kerekegyházán tanított. 1970–1986 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt. 1986-tól a Forrás főmunkatársa. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Tiszakécskén él.
Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is: török, mordvin, lapp, finn, mari, baskír, kirgiz fordításokat adott közre. 1986-ban 50. születésnapja alkalmából tisztelői és barátai megjelentették a Csönd, ének, csönd... című kötetet (Kecskemét, szerk. Agócs Sándor), amelyben még addig nem közölt írásai és műveinek bibliográfiája került nyomtatásba.


„Buda Ferenc lírájában az élet és a költészet szoros összekapcsolódására figyelhetünk fel. Buda a költészetet az élet mércéjével méri, máig őrzi a költői szó erejébe, vagy inkább a fontosságába vetett hitet, mert hiszen a kételyek az elmúlt évtizedekben mégiscsak megjelentek költészetében. Verseinek megformáltsága mögött az anyaggal küzdő ember mesterségtiszteletét érezzük. Buda ugyanazt a küzdelmet vívja a nyelvvel, a költői mesterség anyagával, mint a szobrász a kővel vagy a fával: formálja, csiszolja, alakítja, amíg a végleges formára rá nem lel.." (Füzi László)
2013년 9월 23일 (월)  |  buda ferenc