Ferenc Tamás illusztrációja

Barangolás Arany Jánossal

2019-ben is folytatódott a Magyar Művészeti Akadémia két éve indult Hallgatni Aranyt! projektje, és további tartalmakkal bővült az oktatási segédanyagként is kiválóan használható hallgatniaranyt.hu honlap. A honlapon már közel 150 vers és 70 levél hallgatható meg hangzóanyag formában, emellett rövidfilmek, útifilm, riportok és egy rendkívül tartalmas, interaktív oktató térkép segítségével fedezhetjük fel Arany János életművét. Az Arany-túra a költő életének minden fontos állomására elviszi a látogatókat, az Arany-út Vecsei H. Miklóssal forgatott négyrészes roadmovie-ja, továbbá a Gondolta a fene! címú húsz epizódból álló kisfilmsorozat pedig tovább mélyíthetik a diákok kapcsolódását Aranyhoz. A honlapot az elmúlt két évben rendhagyó irodalomórák népszerűsítették hazai és határon túli középiskolákban, Náray Erika színművész vezetésével mintegy két és félezren élhették át ezeknek a tanóráknak a különleges élményét, hangulatát.
A Magyar Művészeti Akadémia Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából – még 2017-ben – indította el nagyszabású vállalkozását, amelynek eredményeként egy online hangoskönyv született a költőóriás legszebb verseinek és a korszak meghatározó személyiségeivel folytatott levelezéseinek válogatásából. A kialakított önálló honlapon hangzóanyag formájában, kiváló színművészek tolmácsolásában bárki számára ingyenesen elérhetők a költő jelentős művei, továbbá a hetven közreműködő színművészünkről is találunk információkat. A weboldal igen jól használható oktatási segédanyagként, vagy az Arany-szövegek hallgatása egyszerűen tartalmas kikapcsolódás, és bármikor hozzáférhető hazai és határon túli érdeklődők számára egyaránt. A projekt 2019-ben újabb tizenöt verssel, valamint rövidfilmekkel, riportokkal és egy interaktív oktató térképpel bővült.
A projekt aktualitásairól, újdonságairól dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, Rátóti Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának vezetője, a projekt elindítója, Markovits Ferenc, rendező, az „Arany-túra" interaktív térkép ötletgazdája, projektvezetője, valamint
Náray Erika színművész, az „AranyÓra" országjáró rendhagyó irodalomórák háziasszonya tartottak sajtóbemutatót az MMA irodaházában.



 
Új versek felvételével bővül a honlap
Azért választottuk a hirtelen újra megnyílt bőségszarura támaszkodva éppen ezt a tizenöt verset, mert mindegyik képvisel olyan színt vagy minőséget, amelyek feltétlenül szükségesek egy kerek és lehetőleg – legalábbis szándéka szerint – sokoldalú Arany-kép megalkotásához.
Az egyik szempont az volt, hogy a nagyepikából kiválasszunk olyan betétverseket, amelyeket Arany éppen a műfaji sokszínűség érdekében épített be a fő cselekménybe. Ilyen többek között a Szent László-legenda, amely azért került be a Toldi estéje végleges változatába, mert Arany lemondott előző kísérletéről, vagyis a Daliás időkről, ahol magát Toldit, a rettegett és óriástermetű hőst nézik a megrémült tatárok túlvilági lénynek, a székelyek pedig Szent Lászlónak. Ezzel a változtatással Arany megteremtette egyrészt a legendás hátteret a krónikás Toldihoz, tehát mintegy epikai gépezetként tudta alkalmazni a szent lovagkirályt, másrészt előkészítette a tragikus fordulatot, hiszen ennek az éneknek az elhangzása után zendítenek rá az apródok a Toldit gúnyoló pajzán versezetre, amelynek nagyon rossz vége lesz. A másik három betétdarab a Toldi szerelméből való; Anikó legénycsúfolója a szalontai, illetve bihari folklór egyik kedves műfaját adaptálja és illeszti Anikó jellemrajzának meghatározásába; Győri Jakab éneke egyrészt a 16–17. századi katona-, illetve hajdúfolklór csodálatos imitációja, így tisztelgés a szalontai ősök előtt, másrészt előkészíti az eposzt záró Rákóczi-allúziót; végül a Nápolyi Endre megöléséről szóló bosszúballada zseniálisan foglalja össze az egész Nagy Lajos-féle hadjárat előzményeit és irányát. Tehát mind a négy, a nagyobb összefüggésből kiszakított darab jól szemlélteti, hogy Arany milyen hihetetlen művészettel tudta megteremteni saját életművének többféle olvasatát, olyan olvasatot ugyanis, amelyben helyet kaphat nagykompozíció és lírai vagy lírainak látszó darab egyaránt.
A második szempont: az eddigieknél teljesebben szemléltetni Arany metsző éles és mégis rezignált humorát, amely a gúny és az irónia között állandóan oszcillálva tekint egyénre, nemzeti közösségre, társadalomra, világra, fejlődésre, úgy, hogy mindegyiket idézőjelbe helyezi.
Végül egy-két verssel (ilyen például Az örökség) megpróbált ahhoz az általa elképzelt legbensőségesebb olvasó- vagy hallgatóközönséghez szólni, amelyet a felszabadult és öntudatra ébredt parasztságban remélt megtalálni. Illetve egy-két másik versében szólni kívánt közvetlen értelmiségi környezetéhez – ilyenek, amikor a tetétleni kiránduláson lévő tanárkollégák vagy a remélt, de messze lévő, vagy már talán nem is élő, Tompával és Petőfivel azonosítható költőkollégáival próbál társalogni arról, hogy mit is jelent magának a költőnek a költészet (ilyen például Az ihlet perce).
Szörényi László irodalomtörténész, az MMA levelező tagja
Új versek és a közreműködő színművészek:
 
Znamenák István             Eldorádó, Erdély
Barbinek Péter                Agio-világ, Szent László, Toldi szerelme Hatodik ének – részlet (Győri Jakab vitézkedése)
Simon Zoltán                   Demokrata-nóta, A tetétleni halmon, Toldi szerelme Nyolcadik ének – részlet; (Ballada (hegedős ének) Endre királyfi meggyilkolásáról)
Józan László                   A szájasok, Az örökség
Cserna Antal                    De gustibus, Az ihlet perce
Domokos Zsolt                 Magyar Misi, Szibinyáni Jank
Lengyel Ferenc               Balzsamcsepp, Mint egy alélt vándor
Kókai Tünde                    Toldi szerelme Harmadik ének – részlet (Anikó dala)
 
Arany-túra interaktív térképpel
A Hallgatni Aranyt! oldalon összesen már a költő száznegyvenhat versével és hetven levelével mélyítheti el kapcsolatát az érdeklődő. Közülük mintegy negyven olyan akad, ami valamilyen módon kapcsolódik a költő valóságos és képzeletbeli utazásaihoz. Valóságos, mert Nagyszalonta, Debrecen, Nagykőrös, Geszt, Budapest mellett még akad néhány település, ahol rövidebb hosszabb ideig élt vagy ahová kirándult. Képzeletbeli, mert versei gyakran játszódnak létező vagy kitalált helyszíneken, valós vagy fiktív történelmi szereplőkkel.
Aki részt vesz ezen a  virtuális túrán, az egyebek mellett megismeri, hogy a kis Arany gyerek miképpen kongatta Szalontán a tökharangot, hogyan lett egy kereskedő Betti nevű lányának a magántanára, milyen volt tűzoltónak a szalontai tűzvészben, s hogyan került Gesztre a Tisza családhoz.
Megismerhetik a költő debreceni diákéveinek humoros anekdotáit, vándorszínész korszakának balul sikerült udvarlási kísérletét, azt, hogy a radványi Tetemrehívásból kik és hogyan forgattak játékfilmet 1915-ben, s azt is, hogy ki volt az Ágnes asszony valódi modellje.
Számos történelmi figura Szilágyi Erzsébet, Szibinyány Jank, Török Bálint, Szent László és még sok más alak életének elfeledett történetei is megelevenednek a róluk szóló versek hátterének bemutatásával.
A korabeli Magyarország ikonikus városai, falvai kerülnek kézzelfogható közelségbe a középkori várainkat bemutató 3D animációkon, melyek izgalmas és drámai Arany-balladák helyszínei.  
Mindezt Ferenc Tamás grafikusművész korhű illusztrációi, rengeteg új és régi fotó, a költőről és városairól szóló videó, útvonal leírás, város bemutatás teszi teljessé.
Az Arany-túra interaktív látványtérképe a szórakoztató ismeretterjesztés szándékával készült, a középiskolásokon kívül minden Arany rajongó is sok újat megtudhat belőle nagy költőnk életéről, verseiről.
Markovits Ferenc ötletgazda, projektvezető

Arany-út
4 nap, 4 helyszín, 800 kilométer, több mint félszáz találkozás, és minden találkozás középpontjában Arany János. Amikor Vecsei H. Miklós elvállalta ennek az útifilmnek a műsorvezetését még ő sem gondolta, hogy Arany élete, költészete, embersége, barátsága és példája végül is mindenkire tartozik. A nagyszalontai fiatalokra, árvákra és helyiekre, a muzeológusra és a gondnokra, a budapesti dramaturgra, színészre és a filmrendezőre, a debreceni diákokra és a nagykőrösi péklegényekre, a néptáncosra és a fiatalok körében népszerű zenekarra. Mindenkire. A műsorvezető útja során bebizonyosodott, hogy mindenhol van és él egyfajta Arany-kép, és mindenhol érdemes leporolni, újra beszélni róla másképpen, máshogyan, hol tanóra keretében, hol munka közben, hol pedig délutáni pihenőben.
A film rendezőjének Madarász Istit kértük fel, aki Arany balladájából, a Tetemre hívásból készített már egy „krimi-feldolgozást" a fiatalok körében népszerű CSI – A helyszínelők című sorozat stílusában.
És ahogy az lenni szokott, a jó ügy vonzza és megmozgatja a szakembereket, sikerült megnyerni a reality műfajában jeleskedő legjobb operatőröket, Radics Balázst és Kolba Bencét, valamint az Oscar-díjra jelölt Susotázs című kisfilm vágóját, Hegedűs Gyulát.
 
Gondolta a fene! – kisfilmek Arany János költeményeihez
A Gondolta a fene! sorozat alapgondolata, hogy azok az emberi érzések, szituációk, jelenségek, amelyeket Arany János megélt és megírt, ma is ugyanúgy jelen vannak, foglalkoztatják a kor emberét. A Tetemrehívás ma A helyszínelők sorozat egyik epizódja lehetne, Szilágyi Erzsébet gyermekéért aggódó anya, a Szondi testvérek influencerek. A mai gimnazistákat-egyetemistákat ugyanúgy megérinti a magány, a család hiánya vagy megléte, a kapcsolatépítés útja, vagy a tragédiába torkolló szerelem története – csak az ezekkel kapcsolatos információikat ők már a közösségi oldalakról és videókból merítik. Ezért a 20 kisfilm olyan mai, konkrét jelenséghez kapcsolódik, amely a fiatalok életében jelen van: az általuk hallgatott zenék, leginkább nézett sorozataik, legtöbbet használt alkalmazásaik stb.
A rendezői alapszituáció: egy végzős gimnazista Péter, a kisfilmek műsorvezetője, mint egy kezdő újságíró végigkalauzolja a nézőket a témákon, miközben a verseket a saját olvasatában mutatja be. Péter teszi fel a kérdést: ami most, az ő életében így működik – az internetes párkereséstől a modern család fogalmán át a média működéséig –, az vajon régebben hogy volt? És fordítva: mi a kapcsolat az Arany-versekben megfogalmazott érzések, életjelenségek, drámák, örömök és a mi mostani életünk között?
Rendhagyó sorozatról van szó, amelyben nem csak költők, írók beszélnek Arany Jánossal kapcsolatos gondolataikról, hanem filmrendezők, színészek, dalszerzők, papok, pszichológusok, tehát több olyan ember, akinek nem elsődleges szakterülete Arany.
A megszólalók többek között: Böjte Csaba, Ákos, Madarász Isti, Eperjes Károly, Lackfi János, Bagdy Emőke, Hodász András, Szondy Máté, Ókovács Szilveszter – ami közös bennük, hogy mindannyiuk számára személyes élmény egy-egy Arany-vers, ballada, a költő életművének ismerete. Amit mondanak, és ahogy mondják az egyfajta értelmezése a verseknek – reményeink szerint ez gondolkodásra, akár vitára és főként olvasásra hívja a fiatalokat, a tanárokat, a nézőket.
 
AranyÓrák
A honlapot népszerűsítette a tavalyi évben induló kampány: Náray Erika színművésznő vezetésével tartottak országszerte rendhagyó irodalomórát, valamint – a Nagyváradi Szigligeti Színháznak köszönhetően – több ízben színházi produkciót közép- és általános iskolásoknak. A program ezen a tavaszon is folytatódott; a tavalyi 14 után újabb 12, köztük határon túli helyszínen. Ebben az évben Náray Erika mellett Józan László, Rátóti Zoltán és Szatory Dávid tartották az órákat. A helyszíneken készült élménybeszámolók szintén olvashatók a hallgatniaranyt.hu honlapon.
A roadshow műsorának kidolgozásánál szempont volt, hogy a különböző megszólított iskolák infrastrukturális lehetőségei (rendelkezésre álló terem vagy technika) ne befolyásolják a program befogadását, ne legyen kizáró tényező, ha egy intézménynek nincsen díszterme vagy akár csak egy nagyobb előadóterme, így például az egyik speciális iskolában az ebédlő adta a helyszínt. A honlap népszerűsítésének érdekében az előadás teljes időtartama alatt kivetítőn láthatták a diákok a weboldal működését.
Az intézmények egyeztetésénél mindkét évben fontos szempont volt, hogy minél többféle iskolát látogathassunk meg a projekt bemutatásával, így biztosítva, hogy legkülönbözőbb hátterű diákokat is elérjük – a kiemelkedő gimnáziumtól a szakközépiskolán át egészen a kollégiumig és speciális iskoláig.
A 2019-es Hallgatni Aranyt! roadshow tehát 12 intézménybe, három országba és több mint 1200 különböző hátterű 14–18 éves diákhoz jutott el. A határon túli helyszíneken kiemelt várakozás és figyelem övezte az interaktív műsort. A projekt indulásától számítva mintegy 2500 diák, valamint tanáraik élhették át a rendhagyó irodalomórák különleges élményét, hangulatát.
 
A Hallgatni Aranyt! roadshow 2019-es állomásai:
2019. március 5. | Százhalombatta, Arany János Gimnázium
2019. március 19. | Komárom, Selye János Gimnázium
2019. március 28. | Kaposvár, Munkácsy Mihály Gimnázium
2019. március 29. | Gyöngyös, Berze Nagy János Gimnázium
2019. április 2. | Nagyszalonta, Arany János Elméleti Líceum
2019. április 4. | Kisújszállás, Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Arany János Általános Iskola
2019. április 9. | Pápa, Türr István Gimnázium és Kollégium
2019. április 12. | Ózd, Ózdi József Attila Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium
2019. április 15. | Zalaegerszeg, Zrínyi Miklós Gimnázium
2019. április 17. | Kalocsa, Szent István Gimnázium
2019. április 29. | Lőrinci, Hunyadi Mátyás Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
2019. május 10. | Budapest, Madách Imre Gimnázium
2019년 6월 7일 (금)  |  rátóti zoltán sajtótájékoztató szörényi lászló hallgatniaranyt