Akadémiai székfoglalók 2014. március 21.

A március 21-i, tizedik alkalommal az érdeklődők Olasz FerencCsikós Attila és Bertalan Tivadar székfoglalóját hallgathatják meg. A rendezvény meghívóját ide kattintva töltheti le. 


 
Olasz Ferenc (Alsópáhok, 1943. január 1.) fotográfus, filmrendező
Díjak: Magyar Művészetért díj (1991), Magyar Örökség díj (1998), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994), Balázs Béla-díj (2013)
Munkái hitről, a lélek csöndjéről valló meditációk. Tudatosan vállalja az értékőrző szerepét. Képei révén vall önmagáról: mindarról, amit és ahogyan látott, szeretne megmenteni valamit abból az elvillanó csodából, amit életnek hívnak. Első filmjét (Fejfák) a református temetők sírjeleiről készítette 1973-ban, első fotókiállítását is ebben az évben rendezte a Ferencvárosi Pincetárlatban. Az elmúlt évtizedekben több mint száz képzőművészeti (zenei, irodalmi) filmet készített a Nagyszentmiklósi kincstől a középkori magyarországi művészet legszebb emlékein át Csontváryig. Ezek mellett a népi vallásosság tárgyi emlékeinek bemutatását tekinti legfontosabb feladatának. Filmjeiben a zenei és képzőművészeti alkotások vizuális megjelenítési lehetőségeit, az alkotó interpretáció formáit keresi. Első könyve óta 12 fotóalbuma jelent meg.
Székfoglaló előadásának címe: Szakrális emlékek a Kárpát-medencében
 
Csikós Attila (Ungvár, 1942. augusztus 5.) építész, jelmez- és díszlettervező
Díjak: Jászai Mari-díj (1990), Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998), Kossuth-díj (2001), a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze (2013)
Soha nem tudta, talán nem is akarta eldönteni, hogy melyik terület vonzza jobban: az építészet tisztasága vagy a színpad varázsa. Élete nagy szerencséjének tekinti, hogy sohasem kellett választania. Összesen közel 352 produkcióban működött közre.
1965-től tíz éven át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok díszlettervező-asszisztense. Első operaházi díszlettervezését Verdi Trubadur című operájához készítette, amit további 75 opera és balett bemutató követett. Többek között a Pillangókisasszony, a Háry János, a Salome, a Cigánybáró, az Egy úr Velencéből, a Wagner féle Nibelung gyűrűje négy estén, a Bánk bán kétszer is, az Aida a Szegedi Szabadtéri Játékokkal kooperálva. Nevéhez fűződnek olyan balettek, mint a Seherezade, a Rózsa lelke, a Don Juan és Ravel Bolerója. Emellett száznál több szabadtéri és arénaprodukció, az Aida, a Carmen, Hunyadi László, az Álarcosbál, a Trubadur, a Háry János, a Spartacus, a Salome és a Jézus Krisztus Superstar. 2008-ban Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperája jubileumi előadásának díszletét tervezte. A hazai prózai színházakban 1968-tól mintegy 90 bemutatóra tervezett díszletet a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban, a Pesti Színházban, a Madách Színházban, többek között Az ügynök halála és a Vágy villamosa, az Oliver, a Shakespeare királydrámák vagy a János király és az V. Henrik című előadásokét.
Aichiben 2005-ben a világkiállítás német kiállítási pavilonját, 2010-ben pedig a Shanghai-i világkiállítás német pavilonjának kastély éttermét tervezte. 2011-ben fejeződött be a Zsigmond kori élményváros tervezése Zsámbék mellett, 74 hektáros területen, jelenleg a kivitelezés előkészítése zajlik.
Székfoglaló előadásának címe: Épített varázslat
 
Bertalan Tivadar (Budapest, 1930. október 2.) festő, grafikus, látványtervező, író
Életmű-díj (2009), Budapest díszpolgára (2012)
„Talán egy kóbor reneszánsz művész elfuserált reinkarnációja vagyok" – állítja magáról Bertalan Tivadar, akit Magyarország egyetlen „öt az egyben" művészének tartanak: több mint száz magyar és külföldi játékfilm látványmestere, díszlettervezője, art direktora, továbbá táblaképek, grafikák, könyvművészeti munkák, kiállítások, „egyszemélyes" könyvek, borítók, kötéstervek, tipográfiák, szövegek és illusztrációk alkotója. Az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán végzett 1955-ben. Díszlet- és látványtervezői tevékenység nélkül nem létezhet filmművészet, s ebben is kiemelkedőt alkotott. 1956-tól száznál több filmben végezte a rábízott feladatot. Többek között együtt dolgozott Várkonyi Zoltánnal, Jancsó Miklóssal, Woody Allennel. Ez a teljesítmény már önmagában is kiemelné Bertalan Tivadart az alkotók közül. De ez számára csupán háttér, bevezetés, hiszen jómaga elsősorban képzőművész, festő, grafikus. Persze az írás sem nevezhető éppen mellékes foglalatosságnak, ezt Bertalan Tivadar eddig megjelent kötetei bizonyítják. Kivívta a maga alkotói függetlenségét. Kacagtat, és mélyen szíven üt. Főbb művei: A mindenség púpja - hármaskönyv, a szerző képeivel (1997), Emberisten: a kép regénye (1998), Kirándulószoba: szó- és vonalrajzok (2000), Hangok a papírgalacsinból (2005), Lipi (2006), Töpörin az angyal (2011).
Székfoglaló előadásának címe: Többműfajúság a technika és a specializálódás korában
2014/03/17