Gerzson Pál (1931–2008) festőművész életmű-válogatása
2017. június 15. – július 31.
Vigadó Galéria (VI. szint)
Gerzson Pál: Szigligeti variáció, 2000, 50×70 cm, olaj, vászon

Életmű-válogatás Gerzson Pál műveiből

Július 31-ig nézhetők meg a Pesti Vigadóban Gerzson Pál festőművész (1931–2008), az MMA társadalmi szervezet egyik alapítója, az MMA posztumusz tiszteleti tagja alkotásai.
A hétfőn záruló tárlat a XX. század második felének magyar festészetében kiemelkedően eredeti, formateremtő alkotó válogatott kiállítása, melyen az 1970-es évektől mintegy négy évtized műveit tekintheti meg a közönség. A kiállítás kurátora Feledy Balázs művészettörténész, művészeti író. | videó + kiállításkritika
Gerzson kilépve a figurális festészet keretei közül, továbbgondolva az európai és magyar festészet számára fontos törekvéseit, a hetvenes évektől elvont, ahhoz közelítő, költőiséggel teli festői nyelvet alakított ki. Szemléletét döntően befolyásolták szigligeti benyomásai, irodalmi, zenei élményei. Formakutató művészetében központba kerülnek a fényjelenségek, elmélyült piktúrája a természet és a művészet jelenségeinek átírásával erősen jelképes tartalmakat hordoz. Festészete intellektuális alapozottságú.


Gerzson Pál festőművész május 27-én hunyt el Budapesten. Halála nagy veszteség volt a hazai és – bátran mondhatjuk – az egyetemes képzőművészeti élet számára is, hiányát a mai napig érzik pályatársai, tanítványai, tisztelői és barátai. Iskolateremtő munkássága meghatározta a XX. századi magyar festészetet, pedagógiai, művésznevelői tevékenysége egyedülálló: évtizedeken át a Magyar Iparművészeti Főiskola, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola mestere volt, ahol tanárként, majd tanszékvezetőként művész-generációk sorának ajánlotta útravalóul nemzetközileg elismert szakmai tudását, identitásformáló értékrendjét, személyes hitelességét.
A festő 1931-ben született a ma Pécs külvárosának számító sváb faluban, Hirden. 1949 és 1953 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként mesterei Domanovszky Endre, Hincz Gyula és Kmetty János voltak. 1954-től jelentek meg művei kiállításokon. Az ötvenes évek második felében a levegő és a fény ábrázolásának problémája foglalkoztatta, tájképeket festett. Első önálló tárlatát 1967-ben rendezte az Ernst Múzeumban, amelyet számos további követett többek között 1976-ban a Műcsarnokban, 1981-ben a szegedi Gulácsy-teremben, 1993-ban a Vigadó Galériában, 1995-ben a Szigligeti Galériában, 1996-ban a pécsi Csontváry Teremben, 1998-ban a ráckevei Keve Galériában, 2007-ben pedig a budapesti Karinthy Szalonban és a Józsefvárosi Galériában. Életének utolsó kiállítására a gödöllői Iparművészeti Műhelyben került sor. Mindemellett gyakori vendége volt a nemzetközi kiállítótereknek és galériáknak is: műveit egyéni és kollektív kiállításokon 1963-ban és 1972-ben Párizsban, 1969-ben New Delhiben, Madrasban és Katmandouban, 1974-ben Szófiában és Belgrádban és Cagnes-sur-Mer-ben, 1975-ben Bordeaux-ban, 1979-ben Poznańban, 1980-ban Clusesben, 1996-ban pedig Genfben láthatta a nagyközönség. Sokoldalú alkotói látásmódjáról tanúskodnak többek között freskóinak, pannóinak, üvegablakainak, faintarziáinak, tűzzománc-faliképeinek, falikárpitjainak és gobelinjeinek nagyívű kompozíciói. Monumentális alkotásai Baja, Budapest, Győr, Kunszentmiklós, Mátészalka, Szeged, Pécs és Helsinki középületeiben láthatók.
1964-ban Stúdió-díjjal ismerték el a fiatal művész munkáit, 1968-ban és 1970-ben elnyerte az egri Országos Akvarell Biennálé díját. 1969-ben Munkácsy-díjat kapott. 1970-ben a miskolci Téli Tárlaton Miskolc Város Tanácsa jutalmazta díjával és még ugyanabban az évben a Szakszervezetek Országos Tanácsa is elismerte művészetét. 1972-ben másodszor is átvehette a Munkácsy-díjat, 1987 Érdemes Művész címmel tüntették ki. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének vált tulajdonosává, 2016-ban pedig a Magyar Festészet Napján Életműdíjat adományoztak számára.
Szakmai-közéleti munkássága is jelentős volt: a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagként és elnökként is számíthatott Gerzson Pál iránymutatásaira. A Magyar Szépmíves Társaság elnökeként és egyik megalapítójakét tevékenykedett, de sorai közt tudhatta a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (amelynek elnöki tisztét 1992 és 1999 között töltötte be) és 1992-ben részt vállalt a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet megalapításában is.
Alkotásait többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Modern Magyar Képtár és a székesfehérvári István Király Múzeum; emlékét pedig a hozzátartozói által 2012-ben létrehozott Gerzson Pál Művészeti Alapítvány, valamint pályatársai, tanítványai, tisztelői, barátai és a képzőművészetet szerető nagyközönség őrzi.

Gerzson Pál most látható kiállításához a Magyar Művészeti Akadémia katalógust is megjelentet.


A kiállításhoz két kísérőrendezvény kapcsolódik:
2017. június 21-én (szerdán) 17 órakor emlékező beszélgetés lesz a kiállítóteremben Maros Éva hárfaművész és Geiger György trombitaművész közreműködésvel, Gerzson Pál tisztelői, barátai, ismerősei részvételével
2017. június 30-án (pénteken) 17 órakor filmösszeállítás Gerzson Pál emlékére a művész filmes portréiból a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán
2017/06/14  |  kiállítás gerzson pál vigadó galéria