A tánc jövője

„A tánc jö­vő­je" címmel rendeztek konferenciát az MMA intézményében, a Műcsarnokban 2017. május 18–19. között. Az átképzési programokról és az aktív tánc utáni jövőről szóló kétnapos konferenciát a Ma­gyar Táncművészek Szö­vet­sé­ge, a Szín­há­zi Dol­go­zók Szakszer­ve­ze­te, a Nem­zet­kö­zi Színészszövet­ség (FIA) és a Hi­va­tá­sos Tán­co­sok Átképzé­sé­nek Nem­zet­kö­zi Szer­ve­ze­te (IOPTD) rendezte meg a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával.
A táncművészet a magyar nemzeti kultúra része, professzionális táncművészeink nyelvi akadályok nélkül mutatják be műsoraikat Magyarországon és külföldön. A kérdés, hogy a profi karrier befejeztével milyen irányban képezhetik magukat a táncosok ezért is merülhetett fel. Hiszen a professzionális táncművészek már gyermekkorukban elkezdik képezni magukat, hogy helyt álljanak a pályán, ami 20-25 színpadon eltöltött évet eredményez. A szakmából „kiöregedett", ám valójában még ifjú emberek számára az életjáradék egyfajta megoldás lehet. A valódi megoldást a táncosok számára azonban olyan átképzési rendszer kidolgozása jelentheti, amely új jövőképet ad a volt táncművészeknek. A tánc ugyanis nemcsak művészeti tevékenység, de megterhelő fizikai munka is. A táncművészek pedig általában már akkor pályafutásuk végére érnek, amikor más munkavállalók a legaktívabb éveikbe lépnek. A konferencián Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára hangsúlyozta, hogy a tanácskozás fő kérdése pontosan az, hogy miként lehet úgy vonzóvá tenni a táncművész pályát, hogy a fiatalok félelem nélkül választhassák hivatásukként. Ehhez ugyanis biztosítani kell őket arról, hogy az aktív táncos karrier után is lehetőségük lesz folytatni pályájukat.
Európa több országában már jól működnek ezek az átképzési módszerek, ezért a konferencián bemutatták a holland, belga, angol átképzési programokat, betekintést kaphattak a szlovák, osztrák, cseh, lengyel, erdélyi táncművészek helyzetébe, megismerhették az eddigi hazai törekvéseket és történéseket a pályájuk befejezése előtt álló táncművészek átképzésére vonatkozóan.

Krucsainé Herter Anikó kultúráért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Magyar Táncművészek Szövetségének összefogásával két éve elkészült a Nemzeti táncprogram című kiadvány, amely a legfontosabb megoldásra váró problémaként jelöli meg a táncosok életpályamodelljének kialakítását az oktatástól a szakmai nyugdíjon túl az előadó művészeti törvény alapján.
    Camille Richard, a FIA (Nem­zet­kö­zi Színészszövet­ség) átképzési projektmenedzsere Brüsszelből érkezett és rámutatott, hogy a szervezet az EU támogatásával Dance Futures (A tánc jövője) címmel a táncosoknak szóló átképzési és mobilitási programot indított, melynek egyik résztvevője Magyarország. Elmondása szerint a táncosok többségének 35 éves koráig fel kell készülnie az átképzésre, a program ebben átképzési tervek elkészítésével nyújt segítséget. A program keretében a FIA három országban, köztük Magyarországon rendez szemináriumokat, tanácskozásokat, majd 2018-ig ezek eredményeit összegzik. A FIA már döntött arról is, hogy kiadja az európai táncos útlevelet, így azok a táncosok, akik hazájukban fizetik a szakszervezeti tagdíjat, más európai országokban is részesülhetnek a táncosoknak járó szociális juttatásokból.
    A külföldön működő minták kapcsán Hatvani Zsolt egykori táncművész személyes tapasztalatairól számolt be. Mint felidézte, a madridi balettben táncolt nyolc évig, majd Hollandiában dolgozhatott legendás koreográfusokkal, harmincéves kora után azonban elkezdett a jövőjéről gondolkodni. Ekkor kereste fel a holland átképzési központ vezetőjét, és úgy döntött, hogy rendezvényszervezést tanul egy brit egyetemen. Hollandiában azok a professzionális táncosok, akik fizetésük egy százalékát befizetik egy közös alapba, ötévnyi táncos karrier után 10 ezer eurós átképzési támogatást kapnak az államtól, amely tízévnyi befizetés után már az átképzés teljes költségét fedezi – ismertette a holland példát Hatvani Zsolt.
    Mihályi Győző színművész, a Színházi Dolgozók Szakszervezete elnöke elmondta, hogy mindössze egyetlen, csak táncosokból álló tagintézményük van, mégis igen fontosnak tartják a tanácskozás által felvetett témát.
    Mihályi Gábor táncművész, koreográfus, a Ma­gyar Táncművészek Szö­vet­sé­gének elnöke kiemelte, hogy a konferencia lehetőséget teremtett a szakma és a döntéshozók közötti érdemi párbeszédre is.
    A rendezvényen szó volt a közép- és felsőfokú táncművészeti képzésről, a nemzeti valamint kiemelt státuszú táncegyüttesekről, de helyet kaptak a független táncművészeti társulatok, előadók is, valamint megemlítették a táncművészeti előadások befogadó helyeit Magyarországon. A rendezvény védnöke prof. em. Fekete György, az MMA elnöke volt.