TÉR /// ERŐ

II. Építészeti Nemzeti Szalon
2019. április 26. – augusztus 25.


Az elmúlt öt évben a Műcsarnokban komoly szakmai és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató szalonok. A sort 2014-ben az építészet kezdte, ezt 2015-ben a Képzőművészeti Szalon, 2016-ban a Fotóművészeti Szalon, 2017-ben az Iparművészeti és Tervezőművészeti Szalon követte, 2018-ban a Népművészeti Szalon zárta a sort. Idén, a szalonok második ciklusának indításakor újra Építészeti Szalon következik, amelyen különös hangsúlyt kap az építészeti térben és annak létrehozásában egyre fontosabbá váló közösségi erő, az együttes aktivitás.
2019/04/23

Átadták a Nemzeti Táncszínház új épületét

Áder János köztársasági elnök 2019. február 15-én este felavatta a Nemzeti Táncszínház új épületét a fővárosi Millenáris parkban. Az új Nemzeti Táncszínház elkészülte mérföldkő a magyar táncművészet életében – hangsúlyozta a színház igazgatója, Ertl Péter az épület sajtóbejárásán, pénteken. Kiemelte: a legmodernebb színháztechnikával felszerelt táncszínházat úgy tervezték, hogy képes legyen kiszolgálni a jövő koreográfusait is. A mintegy hétezer négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris park E épületében, a volt Ganz Művek egykori ipari csarnokában alakították ki. A nyitógálával megkezdődött a 2019-es Budapest Táncfesztivál.

2019/02/18

Makovecz szellemében

Minden hónap első hétfőjén „Makovecz Kávéház" néven tematikus előadásokkal várja látogatóit a Makovecz Központ és Archívum. Az estek keretein belül szakértők és laikusok egyaránt közelebb kerülhetnek a világhírű építész munkásságához és szellemiségéhez. Az idei második Makovecz Kávéházban Csernyus Lőrinc – Ybl-díjas építész, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumi tagja – tartott előadást a Makovecz Imre Pályázati Alap beruházásairól, melynek köszönhetően több tucat Makovecz-épület újulhat meg, vagy épülhet fel.

2019/02/13

Makovecz Imre és a nomád nemzedék

Kiss Ferenc „hangépítész" sorozata

Makovecz Imre életműve ezer szállal kötődik a múlt század hetvenes éveiben kibontakozó népművészeti mozgalomhoz. Szellemisége, gondolatai nagy hatással voltak az úgynevezett „nomád nemzedék" képviselőire. Zenészek, kézművesek, táncosok éppúgy mesterüknek tekintik, mint sok építész. Életében tisztelték és hallgattak rá, kikérték véleményét, megfogadták tanácsait. Szerves gondolkodásmódjuk, világszemléletük kialakításban vezető szerep jutott neki. Kisugárzása, hatása az élő népművészetre és a kortárs művészetekre ma is eleven.

2019/02/06

Dévényi Sándor építész kiállítása

A hetvenéves Dévényi Sándor építőművész kiállítása a különböző léptékű, a várostervtől a kilincsig ívelő munkáit öleli fel. Építészeti alkotásait a formai játékosság, az expresszív megjelenítés hatja át. Az olykor ironikus koncepciókat élénk színek használata jellemzi. Az életmű nem független büszkén vállalt pécsi mivoltától, az épületek egyedi érzékenységet mutatnak e városi kontextus iránt. A családi ház léptékű munkáival is iskolát teremtő építész különleges feladatokban is kibontakozhatott, számos jelentős kezdeményezés életre hívója, társalapítója, a magyar organikus építészet nemzetközi diskurzus által is számon tartott mestere, a nemzet művésze. A Vigadó Galériában látható, munkásságát bemutató kiállítás szervezője a Kós Károly Alapítvány és az MMA Építőművészeti Tagozata.

2019/01/30

A múlt útvesztőjében

Budakalász magja 2018 – ez annak a kiállításnak a címe, amelyet 2019. január 21-én nyitottak meg a budakalászi Kós Károly Művelődési Házban. A kiállított művek a Magyar Művészeti Akadémia által meghirdetett építészeti pályázatra érkezett legjobb alkotások. A felhívásra 27 pályamű érkezett Az ünnepségen köszöntőt mondott Rogán László, Budakalász polgármestere és Turi Attila Ybl-díjas építész, az MMA Építőművészeti Tagozat vezetője. A Budakalász magja 2018 pályázat eredményét Ferencz István építőművész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, a Bírálóbizottság társelnöke ismertette. A díjazottak pénzjutalomban részesültek. A pályázati felhívás arról szólt, hogy a település Kálvária-dombján megtalált templomromot és környékét hogyan lehetne hasznosítani úgy, hogy annak közösségépítő hatása legyen.

2019/01/29
最初へ 最後の