Zoboki Gábor, Balatoni Monika és Káel Csaba

Magyar építészek tervezték Kína egyik legnagyobb kulturális komplexumát

Az Ybl-díjas Zoboki Gábor, A Magyar Művészeti Akadémia tagja és társai tervei alapján épül Sencsenben Kína legnagyobb kulturális komplexuma, amely méltó folytatása a magyar és a kínai építészek évtizedekre visszanyúló együttműködésének – jelentették be 2014. április 3-án a Művészetek Palotája Üvegtermében tartott sajtótájékoztatón. 
A múlt század első felében Hudec László határozta meg Sanghaj arculatát, ma a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda jóvoltából a kortárs magyar építészgeneráció van jelen Kínában. Erről, a Sencsen város megbízásából épülő Nansan Kulturális és Sportközpont és Művészeti Múzeuma projektről valamint a második sanghaji Hudec-hét eseményeiről tájékoztatott Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Zoboki Gábor építész és Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója.
Magyarország olyan kulturális értékeket és szakmai know-how-t képvisel, amelyre Kínában egyre erősebb igény mutatkozik – mondta Balatoni Monika a kínai–magyar kulturális kapcsolatok erősödéséről. Ennek a legújabb példája az, hogy az Ybl-díjas Zoboki Gábor építész és társai tervei alapján épül a kínai Sencsenben a Nansan Kulturális, Sportközpont és Művészeti Múzeum, melynek átadása néhány hónap múlva várható - hangzott el.

„Hat év alatt lényegében megépült a teljes épületegyüttes, csavarról csavarra a tervek alapján, tökéletes műszaki minőségben. Látok kapcsolati lehetőségeket nemcsak a magyar építészet és a magyar sport, hanem a kulturális szféra számára is, hogy birtokba vegye ezt a házat, és tudásával támogassa a kínaiakat abban, hogy hogyan kell egy ilyen intézményt működtetni" - mondta Zoboki Gábor, hozzátéve: a beruházás elnyerése valójában az egész magyar építészszakma és építészetoktatás sikere.
Zoboki Gábor vetítéssel egybekötött beszámolójából kiderült, hogy Sencsen Kína egyik legdinamikusabban fejlődő déli területén, a Gyöngy-folyó torkolatában terül el. 1979-től kiemelt gazdasági övezetként működik, ennek köszönhetően vált húszezres lélekszámú „halászfaluból" 10 milliós metropolisszá. Nevezik úgyis, hogy Kína „New York-ja". A népi Kína déli arca a nyugati világ felé. A város Nansan kerületében épül fel a Zoboki Gábor és társai által tervezett kulturális és sport komplexum, mely a városrész új főtere körül helyezkedik el. A már meglévő könyvtárépülethez csatlakozik egy kulturális központ két új színházteremmel, egy kortárs művészeti múzeum, egy szabadtéri színház, és egy nagy sport komplexum, mely sport és úszó események helyszínéül szolgál. A választás úgy esett a magyar építészekre, hogy 2007-ben a többmilliós kerület küldöttsége európai tanulmányútja során Budapestre is ellátogatott, és a Művészetek Palotája építészeti és technológiai színvonala meggyőzte őket, hogy elkezdett projektjüket a MŰPA-t tervező Zoboki Gábor és társai bevonásával folytassák.
Jelenleg az általunk tervezett kulturális központ és a vele egybeépített sportközpont és uszoda befejező munkálatai zajlanak – folytatta Zoboki Gábor. – A terveink szerint befejezett Művészeti Múzeum belsőépítészeti befejező munkálatoknál tart. A kulturális főtér környezetrendezése folyamatban van átadása 2014 közepére várható.

Mint elmondta a kulturális központ multifunkcionális nagyterme a drámai produkcióktól kezdve a zenés színház minden műfaján keresztül koncertekig, gálákig képes változó igényeket kiszolgálni. A terem flexibilis használatát a változtatható színpadméret és akusztikai környezet biztosítja. A változtatható akusztikai környezet érdekében a nézőtér feletti teljes mennyezet szakasszosan, sávokban mozgatható (süllyeszthető, emelhető), így biztosítják a különböző akusztikai zenés produkciók kiszolgálását. A dinamikusan hullámzó karzatok rendszere és a tömörfából készített burkolat egyedi megjelenést nyújt, így a terem Kína egyik legjobb adottságú színháztermének ígérkezik.
Káel Csaba a kínai–magyar kulturális kapcsolatok egyik legutóbbi sikereként kiemelte, hogy Verdi születésének 200. évfordulóján a Sanghaji Nagyszínház, valamint a budapesti Művészetek Palotája közötti szoros együttműködés eredményeképpen a két országban mutathatták be a zeneszerző Attila című 1846-ban írott operáját, amely a hun uralkodó V. században Róma ellen vezetett támadásairól szól. Ezáltal nemcsak a Sanghaji Nagyszínház megalapításának 15. évfordulója kapott méltó ünneplést, hanem a Kína és Magyarország közötti kulturális összefogás szempontjából is nagy jelentőségű eseménnyé vált az opera színrevitele.


A kalandos sorsú Hudec (született Hugyecz) László Ede 1893-ban született Besztercebányán. Édesapja, Hugyecz György építészmérnök volt, aki többek között 1900-ban a budapesti kisföldalatti vasbeton alagútjának építésze volt. Hudec László 1914-ben a Budapesti Királyi Akadémián szerzett építész diplomát, majd beállt az osztrák-magyar hadseregbe. 1916-ban hadifogságba esett, s Szibériába került. A Krasznaja Recska-i fogolytáborból az orosz–kínai határon keresztül, 1918-ban szökött Sanghajba. Az amerikai R.A. Curry építész irodának dolgozott 1925-ig, majd saját céget alapított. Feleségül vette Gisella Meyert, egy svájci textil- és festékmágnás lányát, s házasságával megnyíltak előtte a sanghaji felső tízezer körei. Hudec az 1920-30-as években, az akkor virágkorát élő szabad kikötővárosban több mint hatvan épületet tervezett. Köztük a Park Hotel, az Union Brewery, a China Baptist Publication Building, a Moore Memorial Church, a Country Hospital, a Grand Theater, a McTyeire School, a Normandie Apartments, a Terrace House épületét. Az 1934-es keltezésű Park Hotel a múlt század nyolcvanas éveiig Sanghaj és a Távol-Kelet egyik legmagasabb épülete volt. Modernista, Art Deco és Bauhaus házait, amelyek magunkban hordozták a közép-európai szellemi és kulturális örökséget éppúgy, mint az Amerikában megismert új, magasépítészeti megoldásokat, egyaránt az egyediség, az újítás, s a korát meghaladó technikai színvonal jellemezte. Hudec a II. világháború alatt hagyta el Kínát, visszatért Európába, Luganóban élt, majd Rómában, ahol XII. Piusz pápa kívánságára részt vett Szent Péter sírjának feltárási munkálataiban, mint statikus mérnök. Végül Amerikában, Berkeley-ben telepedett le, s ott élt 1958-ig, haláláig.
Hudec László 120. születésnapja alkalmából a Sanghaji Építész Szövetség meghívására a Magyar Építőművészek Szövetségéből 10 fős építész delegáció látogatott Kínába 2013-ban. Az esemény a 2011-ben megkezdett együttműködés folytatása volt, az egyhetes intenzív szakmai program előadásainak témái: Hudec és kortársai, Magyar Népi Építészet, Szecesszió; Élő (avagy organikus) építészetKörnyezetünk védelme, Kortárs építészet Magyarországon és Kínában. A kínai társelőadók részvételével létrejövő program célja volt a párbeszéd erősítése Kína és Magyarország építőművészei és oktatási intézményei együttműködésével, kapcsolatok építése a két ország között. A rendezvénysorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa közreműködésével valósult meg, a delegációt a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, Sáros László György DLA vezette.
 


 

A Hudec László által tervezett Park Hotel (1934) Sanghajban
2014/04/04