Benczúr Ház
1068 Budapest, Benczúr utca 27.


Nagyobb térképre váltás
Event large image

Párkai István: Eltérő szerzői megközelítések J. S. Bach, Hugo Distler és Hugo Wolf azonos szövegű darabjainál

Akadémiai székfoglaló előadás – 2014. február 7.
„Mindig foglalkoztattak különböző korok zeneszerzőinek azonos szövegekre íródott vokális művei, az azonosságok és az eltérések. Mindegyikük számára fontos volt a szöveg, és egyéni szándékaik, a saját és a korszak stílusa alakította ki ezeknek a műveknek a végleges formáját, mely azután bennünket – kíváncsiságunkkal – elmélkedésre késztet."
Párkai István Eltérő szerzői megközelítések J. S. Bach, Hugo Distler és Hugo Wolf azonos szövegű darabjainál című székfoglaló előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb párhuzam – a gregorián zenén és a miseirodalmon túl – a romantikus dalirodalmon belül van.
Elsőként említette meg a legnagyobb műpárt, a J. S Bach által hivatalos megrendelésre, 1746 újévére írott „Singet dem Herrn ein neues Lied" kezdetű több szólamú énekelt zeneművet (motettát), amelyet 1940-ben a kevésbé ismert német zeneszerző, Hugo Distler ismét feldolgozott. Noha ehhez a zsoltárszöveghez a barokk korban és később is igen sokan hozzányúltak, mégis Distlert választotta a Bachhal való párhuzamba állításra, mert óriási a stiláris különbség, másrészt mert érdekesnek találja, hogy Distler szövegválasztásaiban egy bipoláris tendencia figyelhető meg: motettáiban a barokkhoz nyúlik vissza, világi kórusműveihez felhasznált szövegei pedig a romantikus szerzők által kedvelt szövegekhez kapcsolódnak.
Ezután megvizsgálta Hugo Distlernek a romantikához fűződő viszonyát a német Eduard Mörike verseinek és szövegeinek feldolgozása kapcsán. Ebben a tekintetben Hugo Distlerhez társítja az ötven évvel korábban született német dalszerzőt, Hugo Wolfot. Mind a ketten nagyon szerették Eduard Mörike verseit. Ami a két szerző által felhasznált közös szövegeket illeti, nem kevesebb, mint nyolc példát találni a hozzáférhető Distler-kórusok között, amelyek szövegét Wolf is megzenésítette. A szövegek – egy kivételével – strofikusak, némelyik igen sok versszakkal. Ebből máris adódik egy lényeges eltérés Wolf illetve Distler zenei megoldásaiban. Wolf dalainak alapvető típusa az átkomponált dalforma (zongora bevezetéssel és utójátékkal), Distler kórusainak pedig a strófikus (megismételt) dal – ritka kivétel az ellenkezője.

Kollár Éva: Párkai István laudációja (pdf)

Párkai István (Budapest, 1928. június 30.) karmester Díjak: Liszt Ferenc-díj (1978), Bartók Béla – Pásztory Ditta-díj (1977), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998), Érdemes Művész (2001), KÓTA-díj (2004), Kossuth-díj (2007) Amikor a karvezetés tanszak lassan leépült, Vásárhelyi Zoltán tanársegédeként folytatta az oktató munkát a Zeneakadémián. Azóta is megszakítás nélkül, a mai napig tanít az intézményben, – 1981-től 1996-ig mint a középiskolai énektanár és a karvezető tanszék vezetője, jelenleg pedig mint professor emeritus. Immáron több mint hat évtizedes tanári és karnagyi működése során a tanításban nagy hangsúlyt fektetett annak megértetésére, hogy a dirigálás döntően szellemi munka. A karnagyi munkába pedig az vezette, hogy az általában igen szűkös hazai kórusrepertoárt bővítse, és minél több ismeretlen régi (XIV–XVI. századi) és mai művet mutasson be. A külföldi kórusirodalomból különös súlyt helyezett mindig a nyelvi nehézségek miatt elhanyagolt francia szerzőkre. Számos alkalommal volt hazai és külföldi nemzetközi kórusversenyek zsűritagja, és igen gyakran tartott kurzusokat itthon és külföldön. Saját kamarakórusával, valamint a Rádiókórussal és a debreceni Kodály Kórussal számos hangfelvételt készített, amelyek nagy része (közöttük számos ritkaság: XX. századi francia szerzők kórusai, régi magyar vonatkozású kórusciklusok stb.) hanglemezen, illetve CD-n is megjelent. Székfoglaló előadásának címe: Eltérő szerzői megközelítések J. S. Bach, Hugo Distler és Hugo Wolf azonos szövegű darabjainál
2014/02/09