Filmes anyaggal bővült az MMA-lexikon

2020. január 14-én a Pesti Vigadóban, székházában tartotta a Magyar Művészeti Akadémia a www.mmalexikon.hu honlapon elérhető Magyar filmek a kezdetektől napjainkig című, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet gondozásában megjelent online lexikon sajtóbemutatóját, amely a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásait mutatja be. Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete által 2019-ben elindított lexikon az 1945 utáni évtizedek legfontosabb magyar szépirodalmi műveiről, valamint ezekhez kapcsolódó eseményeiről tesz közzé szócikkeket folyamatosan bővülő adatbázisában. A tavaly bemutatott irodalmi cikkeket követően a lexikon idén film kategóriával gazdagodott. A tervezett ötszáz szócikk a magyar film (beleértve az animációt is) történetét 1912-től napjainkig követi nyomon.
2020/01/14

Könyvcsemegék az MMA Kiadó kínálatából

Bár sok esemény elmaradt az elmúlt hónapokban, szerencsére új könyvekben nincs hiány. Az MMA Kiadónál tavasszal és nyáron számos kiadvány látott nyomdai napvilágot. Megjelent Szemadám György, az MMA rendes tagjának új könyve, már megcsodálhatjuk az év elején elhunyt Sára Sándorról szóló életműalbumot, olvashatjuk az erdélyi író, Szilágyi István Messze túl a láthatáron című várva várt regényét, vagy Cs. Szabó László Hősök és antihősök címmel szerkesztett, válogatott, színházi írásait. Az újdonságok közt szerepel Gróh Gáspár Szabó Dezsőről írt monográfiája, Marosi Miklós építészetét pedig Götz Eszter mutatja be az olvasónak.

2020/08/25

Megérteni az irodalmat

Az MMA Kiadó gondozásában jelent meg Nyilasy Balázs könyve. Az irodalomtörténész, kritikus, egyetemi docens művében két tanulmány kap helyet. Az elsőben a Teóriát vizsgálja. A huszadik század végén uralkodó embertudományi, irodalomtudományi paradigma hatását tanulmányozza és eltűnődik: miért vált a magyar irodalomtudomány – mint oly sok más irodalomtudomány is – a konform áldozatává, amikor kritika nélkül átvette a teoretizmus vagy a posztstrukturalizmus állításait. A második fejezet az európai és magyar szóművészet válságkifejező magatartásáról értekezik. Nyilasy számára az igazán értékes művek nem a programról, hanem a problémáról és annak megoldásáról szólnak. Kizárja mind a kommunizmus korában megszületett önhitt tanulmányokat, mint a posztmodern semmibe vezető eszméit. Szerencsére a szerzőnek vannak megoldási javaslatai.

2020/08/03

Kivezetés a szépirodalomból

Gróh Gáspár legújabb munkája Szabó Dezsőről szól. A Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíró, aki 2019-ben elnyerte az MMA Művészeti Írói Díját nem akármilyen feladatra vállalkozott. A 20. század egyik legkülönösebb közembere, Szabó Dezső és az irodalom kapcsolatát vizsgálja. A monográfiában Gróh nem akarja feltárni sem Szabó Dezső írói, sem közírói munkásságát, inkább arra kíváncsi: milyen a viszonya egy „nem-író" írónak az irodalomhoz, az írókhoz. Szellemi utazás ez a múlt század magyar közéletében, ahol feltűnnek a korszak nagyjai: Ady, Babits, József Attila és természetesen Szabó Dezső is. A könyvet az MMA Kiadó adta ki.

2020/07/10

Berlász Melinda a Széchenyi-díjról, Lajtháról és Veress Sándorról

Berlász Melinda zenetörténész, a zenetudományok kandidátusa, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja idén Széchenyi-díjban részesült, az indoklás szerint „a 20. századi magyar zenetörténet területén folytatott hiánypótló kutatásai, valamint az emigrációba kényszerült, és emiatt kevésbé ismert hazai zeneszerzők, illetve előadóművészek életművének széles körű megismertetése érdekében végzett munkája elismeréseként". Berlász Melinda a 20. századi magyar zeneszerzés és zenei élet kiváló ismerője, tudós kutatója, zenetörténeti kötetek, sorozatok létre hívója és szerkesztője. Érdeklődésének előterében ma is a még feldolgozatlan zenetörténeti kérdések állnak. Gondolatait most megosztja a Széchenyi-díjról, mint a summa vitae perspektívájáról.

2020/06/30

A filozófia teológusa

Tíz éve hunyt el Molnár Tamás filozófus, az MMA posztumusz tiszteleti tagja

Aki olvasta munkáit vagy hallgatta előadásait, azt rögtön megérintette Molnár Tamás klasszikus nyugati műveltségen alapuló szellemi függetlensége és bátorsága. Öröm volt hallgatni, hogy a szocializmusban tanított – és a magyar jobboldalt is jellemző – terminológiától és érvelési sémáktól függetlenül is lehet jobb- és baloldalról, kereszténységről és politikáról, konzervatívokról és liberálisokról beszélni. Molnár Tamás egyszerre volt eszmetörténész, filozófus, politikai gondolkodó, és közéleti kommentátor. Több mint 1500 publikációjában mindegyik vonatkozás szóhoz jut.

2020/06/26
最初へ 最後の