Őszi Irodalmi Gála a Pesti Vigadóban

Az irodalom ünnepére került sor a Pesti Vigadó dísztermében október 7-én. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata ekkor rendezte hagyományos Őszi Irodalmi Gáláját. Évfordulós kortárs és elhunyt költők, írók művei hangzottak el Lukács Sándor, Bálint Márta, Újhelyi Kinga, Szabó András és Gados Béla színművész előadásában. Közreműködött a Misztrál együttes. A műsort Bényi Ildikó és Takács Bence vezette. 
Bényi Ildikó és Takács Bence

Háborús fenyegetettségtől súlyos körülöttünk a világ, hangzott el a bevezetőben. „De hiszünk abban, hogy a lélekhangolásra képes írások derűsre tudják változtatni a legkomorabb eget is." Ennek szellemében szerkesztette és rendezte az előadást Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, Vári Fábián László Kossuth-díjas költő, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője és Wiegmann Alfréd. „El kell hinnünk Radnótinak: egyszer béke lesz. »Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!« És a költő óhaja ma is időszerű."
A 145 évvel ezelőtt született és 90 évvel ezelőtt elhunyt Móra Ferenc a magyar irodalom sokoldalú alkotója. A magyar ifjúsági és gyermekirodalom egyik megteremtőjét tisztelhetjük benne. Nemzedékek sora nőtt fel a Kincskereső kisködmön és a Dióbél királyfi történetein, és tanultak belőlük életre szóló emberséget. „Móra Ferenc feledhetetlen történelmi regények írója is. Publicisztikái és a magyar régészet napszámosaként végzett több évtizedes tudományos munkássága is szellemi örökségünk fontos, kiemelendő része."
A hegedű című versét Lukács Sándor Kossuth-díjas színművész adta elő. A vers vágyódás valami végleges, valami bizonyos után, ami azonban – mint a hegedű – az akarat alatt széttörik. Mégis „… ami szép / Akad az utamba, / Lelket keresek / Gyerekésszel abba."    
Albert Gábor Kossuth-díjas író október végén lenne 95 éves. Köszöntötték Albert Zsuzsát, az író feleségét, a kiváló szerkesztőt és rádióriportert. „Soktehetségű alkotó volt Albert Gábor. Érdekelték a magyar múlt nagy fordulatai, az Árpádok kora, az 1848-49-es szabadságharc utóélete, a trianoni békediktátum következményei, és a bukovinai székelyek második világháború utáni kálváriájával is több művében elmélyülten foglalkozott."


Bálint Márta és Újhelyi Kinga
 
Tanulmánykötetei a magyar esszé legjobb hagyományait folytatva korának társadalmi kérdéseire, a magyar sorskérdésekre keresik a választ. Részlet hangzott el az író Mi pedig itt maradtunk című regényéből, Bálint Márta Kossuth-díjas és Újhelyi Kinga Jászai Mari-díjas színművész előadásában. Hogyan formálódnak a gyermekkori élmények torkon megakadó tapasztalattá. „Más lettem, és ez nem szolgált örömömre, nem futottam utána, nem én szereztem, csak megesett velem, nem akartam, egyszerűen megtörtént. Apám paradicsomi kertjének gyümölcse volt, amit gyanútlanul megettem, és csutkája a torkomon akadt."
Idén lenne 90 esztendős Kalász Márton Kossuth-díjas író, költő, műfordító, egyetemi oktató, a nemzet művésze. Somberekben, egy német ajkú dunántúli községben született, és önéletírása szerint csak tízéves korában kezdett magyarul beszélni. Költészete így egyszerre több hagyományból is táplálkozik. Versei, miközben alanyi számvetések, máskor szerelmet valló vagy Istenhez kéredzkedő szólamok alakját öltik, a keze alatt a legfinomabb lírává teljesednek ki. „Így zuhog bennem az emlékezés, / most ádáz örvényként dobálja lelkem." Örökség című verse Gados Béla, La pastorella című költeménye pedig Szabó András Madách-díjas előadóművész tolmácsolásában hangzott el.
A Kossuth-díjas Misztrál együttes 1997-es megalakulása óta megzenésített versekből állítja össze műsorait. Tagjai Török Máté, Tóbisz Tinelli Tamás gitárművész és énekes, Heigl László basszusgitáros, Heinzinger Miklós klarinétművész és énekes, valamint Pusztai Gábor, aki ütőhangszereken játszik.  Előadásukban hangzott el Babits Mihály Álmok kusza kertjeiből című verse.
Temesi Ferencet köszöntik születésnapja alkalmából

A Por című szótárregény azonnal Temesi Ferenc Kossuth-díjas író, műfordító, dráma- és forgatókönyvíró nevét juttatja eszünkbe. Idén novemberben ünnepli 75. születésnapját. A Szegedről elszármazott író életművében színes, különféle élményterületekről táplálkozó világot teremtett, amelybe legalább annyira beleépült a szegedi hagyomány, mint az angolszász líra vagy az 1970-es évek avantgárdjának és popzenéjének eredményei. Kukurikú című elbeszélését Lukács Sándor adta elő. A gyermekkor világába otrombán beletapos az ötvenes évek diktatúrája. Nagyanyjáról írja: „Mit tudtam én arról, hogy a börtönben rajta nyomták el a csikket a fegyőrök, és egyesével verték ki az aranyfogait?"    

Zalán Tibort köszöntik születésnapja okán
 
A sok műfajú és méltán népszerű Zalán Tibor Babérkoszorú díjas költő, író, drámaíró idén augusztusban töltötte be 70. életévét. Pályakezdésének idején a népies realizmust tekintette meghatározó irányzatnak műveiben. Később szakított ezzel a stílussal, és megkezdődött avantgárd korszaka, majd kitalált magának egy kategóriát, a radikális eklektikát. „Nem követ egyetlen kanonizálódott irányzatot sem, mégis sokféle verset ír" – mondja róla kritikusa, Ménesi Gábor.
(Cím nélkül), [valahogy majd csak felnő gyermekünk / nyelvünkből is marad valamennyi] és Alkalmi Versezet Hajdan Élt Költőhöz című versei Szabó András, Újhelyi Kinga és Bálint Márta előadásában hangzottak el. Olykor a csüggedés hangján szól: „csak isten ki a végső nagy csöndben sírdogál / s a szétdúlt égben magára hagyottan verejtékezik", de megjelenik a remény: „hogy szeretni tudjatok".
Weöres Sándor 35 éve hagyott itt bennünket. Mégis azt érezzük, folyamatosan velünk van. Korán megmutatkozott nagy huszadik századi költőnk vonzódása az ősi líra megnyilatkozási formáihoz. Medúza című, 1944-es kötetében azonban már saját világát építette. Nagy verseiben a természettel való ősegység helyreállításának, a férfi-nő viszonylatoknak, az anyag és a szellem ellentéteinek és a művészlétnek a kérdései foglalkoztatták.
Gados Béla és Szabó András
 
2013-ban jelent meg Elhagyott versek című posztumusz könyve, amelyben a korábbi kötetekből részint a cenzúra miatt kivett, részint kéziratban maradt versei láttak napvilágot. Ebből hangzott el két, az 1956-os forradalomról szóló mű Szabó András és Gados Béla előadásában, a jól ismert Nem szándékozom című pedig Lukács Sándor interpretációjában hangzott el. Rapszódia a kivívott szabadságról – tisztelgés az 1956-os hősök előtt. „Üdv nektek, ti szabadsághősök, / akik emberi életünkért / vívtatok szinte csupasz mellel", majd a Végül angyal szállt le ránk címűben ma is sajgó kritika szólal meg: „S a dús, hatalmas, bölcs nyugati népek / nézték, ahogy póznára csavarják / beleinket".
Idén töltötte be 80. életévét Dobai Péter Kossuth-díjas költő, író, forgatókönyvíró és dramaturg, a nemzet művésze. Sokkötetnyi vers, próza és filmforgatókönyv tárja fel intellektuális, filozofikus életszemléletét. A költő szerint az emlék fegyver, védelem a halállal szemben. Emlékek nélkül nincsenek idősíkok, „már életünkben halottak lennénk". Szabó István filmrendező alkotótársaként nemzetközi hírnevet szerzett magának forgatókönyveivel. A műsorban elhangzott az Albert Camus emlékére, „aki 1956-ban kiállt a vértanú Magyarországért »A magyarok vére« című vádiratban", az Eljönnek elmúlni évek, emberek… és a feleségéhez írt Tudom című verse Szabó András, Újhelyi Kinga és Lukács Sándor előadásában. Utóbbi költeménye gyönyörű lírai vallomás a feleségéhez: „Ahogy a vízről visszaverődik a kép, / úgy hajol a jelen fölé a múlt / és két arcodat jövővé metszi össze."  
 Születésének 75. évfordulója alkalmából köszöntötték a József Attila-díjas Lezsák Sándort. Költő, drámaíró, tanár, irodalom- és intézményszervező, rendszerváltó közéleti személyiség és politikus. Pécsi Györgyi eddigi irodalmi munkásságának mérlegét megvonva megállapítja: „Lezsák Sándor költői, drámaírói, gyermekversírói életműve elválaszthatatlanul összeforrott szellemi erőket organizáló jelenlétével. Sok irányban kiteljesedő, értékőrző és értékteremtő munkássága az ezredforduló megkerülhetetlen életművévé teljesedett." Társai elmentek Megváltót nézni című versében írja – előadta Szabó András –, „elmém végső reménye, / hogy üdvözültök Betlehemben". Az Üzenet a fekete dobozban és Levél Angliába című verset Újhelyi Kinga és Lukács Sándor mondta el.
Ezt követően a Misztrál együttes megzenésítésében hangzott fel Buda Ferenc Mécsesszemű remény és Zalán Tibor Ősz, 1849 című verse, 1956 mellett emlékeztetve a 19. századi szabadságharcra.
Tóth Lászlót köszöntik születésnapja alkalmából

Tóth László József Attila-díjas költő, prózaíró, műfordító, szerkesztő, a felvidéki kortárs magyar irodalom egyik legtekintélyesebb alkotója nemrégiben töltötte be 75. életévét. Életműve, ahogyan maga mondja, „hídon innen, s a hídon túl" egyszerre két kulturális közegben bontakozott ki. Márai Sándor lőgyakorlatra indul, A mennyei tizenegy és a (Vörösmartyra hangolva – arccal Stósz felé) című verse Szabó András, Újhelyi Kinga és Gados Béla előadásában hangzott el. A költő mintha Vörösmarty borús látomásának jelenkori arcát írná: „reményvesztett kedvesünk / volt-hazánk: európa".
A József Attila-díjas Tóth Bálint kevés szavú, rejtőzködő költő volt. Idén decemberben lenne 95 éves. Egyetemistaélete végén, 1951-ben államellenes szervezkedés hamis vádjával elítélték. 1955-ben amnesztiával szabadult. 1957-ben ismét letartóztatták, és noha ezúttal vádemelés nélkül szabadult, hosszú időn át fizikai munkásként helyezkedhetett el. Tari Orsolya a költő munkásságáról írja: „Aktív és passzív, szenvedélyes és letisztult, eszményi és alulstilizált, fájdalmas és jóleső, apokaliptikus és édenkerti. Az ellentétek nemcsak összeférnek, hanem ki is egészítik egymást. A költő Harmóniára törekszik, még ha e harmónia a zivataros huszadik században gyakran abortálódik is." Radnóti bori noteszét lapozva című versében írja: „Oly korban, mikor tenni nem lehet, / a legfőbb tett az alkotás lehet." A Magyar litániában viszont lázad: „Sokat kérsz, Jézus, nagyon is sokat; / hogy megszeressem a hóhérokat". A költemények Gados Béla és Bálint Márta előadásában hangzottak el.
„Sok mártírköltőt adott a magyarság a világnak, de mind közül Radnóti Miklóst zárta szívébe leginkább az utókor. Annak ellenére – vagy talán éppen azért –, mert neki jutott a leggyalázatosabb halál." 115 évvel ezelőtt született, nyolcvan éve, 35 éves korában halt meg. Akiknek rövid életet szabott a sors, szokták mondani, azok intenzívebben, céltudatosabban alkotnak. Ilyen volt Radnóti is. Az irodalmi gálán két verse hangzott el, „amelyek hátborzongató időszerűségét mindannyian érezzük, sőt, egyre jobban átérezzük". A Második eclogát Szabó András és Lukács Sándor adta elő, a Himnusz a békéről címűt valamennyi fellépő színművész közösen mondta el. Az estet a Misztrál együttes zárta Radnóti Miklós megzenésített Gyökér című versével és Kárpáti Tibor Gyöngyöt az embernek című dalával.
 
Elmer István