Fotó: Zsámbóki Dóra (baon.hu)

Emléktábla Bánszky Pálnak

Bánszky Pál művészettörténész, az MMA néhai tagja, a kecskeméti kulturális élet meghatározó személyiségének tiszteletére emelt emléktáblát avattak 2016. október 31-én a Magyar Naiv Művészek Múzeumánál. Az állítást a Népművészeti Tagozat kezdeményezte. Az emléktábla-avatón részt vett Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is.
Kecskeméten megtelt a Szórakaténusz Játékmúzeum és a Naiv Művészetek Múzeumának közös udvara, ahol dr. Bánszky Pál tisztelői gyűltek össze a neves művészettörténész emléktáblájának felavatására. Az emlékezők Jánosi Zsófia, Bánszky Pál unokája által előadott népdallal hangolódtak a hétfő délutáni megemlékezésre, majd Kalmár Ágnes művészettörténész köszöntötte a megjelenteket a Naiv Művészetek Múzeumának falán elhelyezett emléktáblánál, amit a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával Erdélyi Tibor, Vajda László és Szatyor Győző, a népművészet mesterei alkottak meg.
Fekete György, az MMA elnöke avatóbeszédében karizmatikus személyiségnek nevezte Bánszky Pált. Hosszan méltatta kivételes tudását, jellemét, köztük azt, hogy „amikor politikailag nem is voltak kedvezőek a körülmények, ő csinálta a maga dolgát és fütyült arra, hogy milyen rendszer van". – Mindezt olyan elképesztő szerénységgel, kedvességgel, emberi közelséggel csinálta, amihez alig tudok ma hasonlót. Vagyis tudok, hiszen az ő erényeihez az is hozzátartozott, hogy az élete példa is volt, és ezt a példát ma is követik – mondta.

– Fontos, hogy ne csak a történeteire, szellemességére, kedvességére, egyszerűségére gondoljunk, hanem hogy egy kicsit az arca is itt legyen előttünk, mert feledékenyek vagyunk. Művészek tűnnek el, mintha nem is léteztek volna. Ne történjen ez Bánszky Pállal. Az emléktáblán látható kép megrendítő: semmi fennköltség, semmi kivételezettség, egy ember a 14 millió magyarból a világon, aki ugyanakkor kétszer annyit tett, mint a 14 millióból 13 – fűzte hozzá Fekete György, aki kiemelte: a magyar népművészekre büszkének kell lenni, hiszen ma Európában a legszínvonalasabb, legmaradandóbb, és legtöbb tárgyi emlékkel rendelkező élő népművészet Magyarországon van.

Galánfi András akadémikus, előadóművész szívhez szóló előadása után a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés virágait, koszorúit az emléktáblánál, majd filmvetítés és beszélgetés várta a vendégeket a Szórakaténuszban.

Bánszky Pál Kabán született 1929. október 31-én iparos családban. 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakon középiskolai tanári diplomát, majd 1968-ban művészettörténész diplomát szerzett. 1958-tól 1978-ig a Népművelési Intézet vizuális művészeti osztályának tudományos munkatársa, majd az intézet főosztályvezetője volt. Itt került közel hozzá az amatőr képzőművészet és a tárgyi népművészet.
1978-tól meghatározó személyisége a kecskeméti kulturális életnek: előbb a kecskeméti Katona József Múzeum tudományos munkatársaként, majd 1983-tól 1990-ig megyei múzeumigazgató. Nevéhez fűződik a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely létrehozása, a Magyar Naiv Művészek Múzeumának megújítása, majd nemzetközi rangra emelése, a Cifrapalota – Kecskeméti Képtár létrehozása.
1991-től volt a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumának igazgatója, innen vonult nyugdíjba 1999-ben. Elnöke volt az Országos Népművészeti Egyesületnek és a Duna–Tisza Közi Népművészeti Egyesületnek. Élete végéig aktívan foglalkozott a tárgyalkotó népművészettel, a népi szobrászat alkotásaival, emellett amatőr művészeti alkotótáborok szervezésében vett részt. Tagja volt az MMA Népművészeti Tagozatának. Gazdag és úttörő munkásságát rendkívül rangos kitüntetések és díjak kísérték.
Bánszky Pál 2015. június 13-án hunyt el.
BAON / MMA
2 novembre 2016  |  bánszky pál emléktábla-avatás