Klasszikus fotográfiai műfajtérkép

A Magyar Kultúra Napja alkalmából nyílt – Klasszikus fotográfiai műfajtérkép címmel – bemutatkozó kiállítás a Prágai Magyar Intézet Galériájában. Az MMA kiállítása arra törekszik, hogy a kulturális értékek közül széles spektrumban és időt állóan mutasson be alkotásokat, a fotográfiát – mint médiumot – (közvetítést) és egyben művészeti eszközt használva. A prágai tárlat a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata első közös, Kép/Társak c. fotó­kiállításá­nak műveiből válogat, amelyen az akadémia tagjainak egy-egy alkotótárssal közösen készített vagy egymásra reflektáló munkáit mutatták be 2017-ben a Pesti Vigadóban. A kiállítást január 22-én dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára nyitotta meg a cseh fővárosban.

Pályázatot hirdet a Földobott Kő Alapítvány

A Földobott Kő Alapítvány, amelyet Sára Sándor, a nemzet művésze, Kossuth-nagydíjas filmrendező és Tura Város Önkormányzata alapított, első pályázatát hirdeti meg Szülőföldem, a Galga mente címmel. Az Alapítvány alapcélja között szerepel, hogy az alkotó- és előadó-művészeti, népművészeti vagy az ehhez kapcsolódó tudományos tevékenységeket segítse, illetőleg mindazon fiatalok művészeti és tudományos produktumait támogassa, amelyek a Galga mente földrajzi egységről készülnek.

Elhunyt Kósa Ferenc

2018. december 12-én elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, az MMA rendes tagja – Kósa Ferenc néhány hete, november 21-én töltötte be 81. életévét. A filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os forradalmat forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Munkásságát a továbbiakban olyan jelentékeny, drámai erejű művek fémjelzik, mint az Ítélet, a Nincs idő, a Hószakadás, a Balczó András próbatételeit felidéző Küldetés, a dr. Béres József pokoljárását bemutató Az utolsó szó jogán, továbbá A mérkőzés vagy A másik ember. Kósa Ferencet a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

A furcsa képlet, a Szabad Szél – Lai Véjus

Kincses Károly: Normantas Paulius című könyvéről

A külső és belső világ összeillesztésének vízióit fényképekkel elénk táró művészet egy ritka gyűjteménye jelent meg a minap. Egy embert jelenít meg, akinek belső emigrációja Magyarországról és Litvániából indult, egészen a Himalájáig. Az elmúlt negyven évben Ázsia nyüzsgő vidékeiben vagy éppen emberhangtalan erdő- és sztyeppe világában a kultúrának csak kevés ütőere szaladt végig. Az egyik ezek közül Normantas Paulius. Voltak elődei, pl. Hopp Ferenc, Kőrösi Csoma Sándor, Baktay Ervin. Ebbe az igen illusztris körbe került be kimerevített pillanatképeivel; két évvel ezelőtt pedig belépve az időtlen pillanatba, halálával is.