A győztesek Művészeti könyvek kategóriában az Orosz István grafikus, filmrendező, író, a nemzet művésze grafikai és plakáttervezői munkásságát összegző Color Book / Black Book (Utisz Grafikai Stúdió), illetve a Lantos Ferenc festőművész, az MMA néhai tagja életművét bemutató Lantos című album (Zsdrál Art Galéria) a győztes.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium egyik különdíját kapja Török Máté, az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramjának korábbi ösztöndíjasa (2020-2023) Versénekmondó című kötete (Országos Széchényi Könyvtár) kapja.
A Magyar Művészeti Akadémia különdíját kapja az Erdély fejedelmei című kiadvány (Iskola Alapítvány Kiadó – Magyar Nemzeti Levéltár). 

Fejérvári Gergely az MMA Kiadó ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan tíznél is több újdonsággal várják a legnagyobb hazai könyves eseményt. A korábban elkezdett életműkiadások folytatásával, a sorozatokba rendezett, tematikus kötetekkel egyértelmű a cél: az értékteremtés, értékmentés létező legmagasabb színvonalú biztosítása a magyar művészet és kultúra iránt érdeklődők számára.


Igazi különlegességként várhatják az olvasók az idén március 13-án elhunyt kolozsvári magyar író, Szilágyi István kéziratból mentett, befejezetlenségében is grandiózus regényét Az emlékezés göröngyein címmel. A szerző által „ellen-Szendy Ilka"-ként és „női Kakuk Marci"-ként is jellemzett főhős a század elejétől a hatvanas évekig botorkál a történelem útvesztőjében, elszenvedve, de soha egészen meg nem értve a politikai és ideológiai zűrzavarokat, amik balladai töredékességgel, a felfoghatóság lehetetlenségével csak még ijesztőbbé válnak. A regény különlegességét csak fokozza, hogy az áthúzásoktól és átírásoktól hemzsegő, egészen apró betűs kéziratot Márkus Béla, a kötet szerkesztője tüzetes filológiai munkával vizsgálta át és keltette életre évtizedes álmából.


Grendel Lajos Naplók könyve című válogatása (is) „Abszurdisztán"-ba kalauzolja az érdeklődőt. Az 1989-től 2018-ig, a szerző haláláig vezetett, részben megjelent, részben még publikálatlan szövegek műfaji sokszínűsége is mintha a véglegesen megszűnt egységesség helyére lépő zűrzavart, szilánkosságot, nyugtalanságot mintázná. Ugyanakkor, akárcsak a 2023-ban megjelent Összegyűjtött elbeszélések, a Naplók könyve is az életmű fontos, önértelmező része, a grendeli életmű izgalmas, teljesértékű darabja.


Cs. Szabó Lászlónak, a 20. századi magyar esszéirodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának, az emigráns magyar irodalom és a nyugati kultúra krónikásának meghatározó élménye volt az utazás. Mind a kényszerű helyváltoztatás, mind a felfedezés, a tudni akarás vágyától hajtott peregrinus lét. Még a szokottnál is jelentősebb szerephez jut mindez abban a négy írásban, amit Útirajzok címmel Papp Endre válogatott egy csokorba. A Hunok Nyugaton, a Téli utazás, a Halfejű pásztorbot és a Szentföldi magyar vándor témája a térbeli utazás mellett az európaiság morális-kulturális alapidentitásában való megerősödés, egyidejűleg pedig az ebbe tagozódó magyar küldetés beteljesítése.


Igazi csemege lehet a filmrajongóknak Pápai Zsolt kétkötetes munkája (El nem csókolt csókok / Fény és árnyék) a magyar film noir két meghatározó évtizedéről. A sok év után megújuló „fekete filmes sorozat" még nagyobb teret enged a képeknek, így segítve a legfiatalabb művészeti ág vizuális kibontakozását monografikus környezetben is. A tudományos elvárásoknak mindenben megfelelő, ugyanakkor közérthető stílusban megírt, ezért a laikus olvasó érdeklődésére is számot tartó kötetekből két jelentős paradigmapont is kirajzolódik: az 1930–1940-es évtizedhatár a tömegfilm egyetemes történetének fordulópontja; 1936 és 1944 közötti időszak a magyar filmtörténetírás fehér foltja, amit műfajtörténeti szemszögből és egy speciális műfajtipológia felhasználásával vizsgál a szerző.

 

Fontos munka Baranyai Norbert tanulmánykötete Móricz Zsigmond szépprózájáról (A közlés művészete), Vadász Bence és M. Miltényi Miklós verses-rajzos albuma a közelmúlt meghatározó építőművészeiről (ɲ – Szeretett építészeink versben és rajzban), Mazányi Judit reprezentatív monográfiája Schéner Mihály sokszínű, vívódásokkal és megújulásokkal teli életművéről (Az öröm a gyötrelem jegyese), illetve az 1991 és 1997 között (H)arc-képek címen futó televíziós műsor szubjektív fotóanyaga és portréskiccei a magyar képzőművészeti élet sokszínűségében erős karaktereiről, lapozható tárlat formájában.


Régi tartozását törleszti a magyar irodalomtörténet K. Kovács István szintén az idei Könyvhétre megjelenő Hubay Miklós-monográfiájával, amit az MMA Kiadó a kiváló író különleges drámaválogatásával koronáz meg Játék és végzet címmel – Ács Margit szerkesztésében.

Már-már megszokottnak mondható, hogy Szunyoghy András minden könyvszemlére összeállít és megrajzol egy-egy új albumot – idén sincs ez másképp! Az Anatómiai rajzok vadon élő állatokról kifejezetten Európára koncentrál, így olyan állatok csontos vázának, illetve izomzatának művészeti anatómiáját mutatja be, amelyek mind a képzőművészek, mind az állatorvosok számára megkerülhetetlen alapmunkává és fontos szakmai forrássá teszik a művet.