Szanyi Borcsa-áttört fém lemezek

SZABADJÁTÉK – II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon, 2020

2020. március 28-tól kezdve immáron hetedszerre sorakoznak fel a vizuális művészetek képviselői a legújabb kori szalon jellegű kiállítások történetében. A nagy merítésű, széles látószögű tárlat idén is a Műcsarnokban kapott helyett, a kurátor Szurcsik József grafikusművész, az MMA rendes tagja pedig ezúttal a szabadság fogalmak felüli világába helyezte a képzőművészek alkotásait. A válogatás most 198 kiállító művész, összesen 256 kiállított munkájával ad egy reprezentatív képet a kortárs képzőművészet aktuális helyzetéről, irányairól, terveiről. A Nemzeti Szalonok elgondolását 2014-ben Fekete György, az MMA néhai elnöke kezdeményezésére a Magyar Művészeti Akadémia hívta újra életre és tette ezáltal az egyik leglátogatottabb kiállítássorozattá. Azóta minden évben egy művészeti ág mutatkozik be. 2019-ben rendezte meg a Műcsarnok a II. Építészeti Szalont, az idei II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon „Szabadjáték" címmel pedig már a hetedik akkordja a szalonkiállítások sorának. A háttérmunkálatokról és a szervezés körülményeiről a Műcsarnok érintett kurátorát, Kondor-Szilágyi Máriát kérdeztük.
– Ha az első szalon jellegű kiállításokat nem vesszük, akkor ez a hetedik Nemzeti Szalon. Milyen típusú kiállításról beszélünk, a Magyar Művészeti Akadémia hogyan kapcsolódik az eseményhez?
– 2014-ben nyílt az első Nemzeti Építészeti Szalon. Ebben az évben lett a Műcsarnok fenntartó intézménye a Magyar Művészeti Akadémia. Az Akadémia legfontosabb kérése a Műcsarnok felé egy Szalon-típusú kiállítás megrendezése volt évente. A Szalonok tematikus rendben követték egymást, a sorrend: építészet – képzőművészet – fotó, média – ipar- és tervezőművészet – népművészet. Tavaly indult a második ciklus, a II. Építészeti Nemzeti Szalonnal és idén rendeztük meg a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalont. Minden egyes Szalon az adott műfaj szakmai bemutatója. Ezek kurátori kiállítások, tehát a Műcsarnok művészeti igazgatója által felkért kurátor állítja össze a kiállítók listáját és a műtárgyak jegyzékét, és a kiállítás koncepcióját, majd a felkérést a művek begyűjtését az intézmény végzi a kurátorral egyetértésben. Tehát bizonyos értelemben csoportos, az adott szakmát bemutató kiállításról beszélünk, mégis kurátori koncepció mentén valósulnak meg, vagyis meghívásos kiállításról van szó.
– Hogyan tud két kurátor együtt dolgozni egy kiállításon?
– Jelen esetben a kiállítás kurátori feladatára Szegő György művészeti vezető Szurcsik József képzőművészt kérte fel. Tőle származik a kiállítás koncepciója és a kiállítás címötlete, amit a művészeti vezető elfogadott. A belső kurátor azt jelenti, hogy az intézmény részéről segítem a külső kurátor munkáját, azzal, hogy összekötöm az intézményben különböző területeken dolgozó munkatársakkal, a kommunikációs, a gazdasági, a szállítási és a műszaki osztályokon. Koordinálom a belső munkát, azokat a típusú feladatokat, amelyek minden Szalonnál vagy kiállításnál hasonló ütemezés szerint működik, pl.: a kiállítás munkálatainak ütemezése, a katalógus munkálatainak ütemezése, a grafikai anyagok megrendelése, leadása stb.
– Miben más egy nagy volumenű, csoportos tárlat, az egyéni kiállításokhoz képest?
– Ez egy kurátori koncepció és válogatás alapján megrendezett csoportos kiállítás. Egy csoportos kiállításnál mindig fennáll a veszélye, hogy az egymás mellé kerülő művek zavarják, vagy kioltják egymást, ezért a rendezéskor törekedtünk arra, hogy létrejöjjön a művek között egyfajta együttműködés. Egyéb rendszerező elv ebben az esetben nem lehetett, hiszen annyira különböző életművekről és 198 képzőművészről van szó.
– Először van online kiállítás. Ez milyen kihívásokat okozott? Mit tartalmaz, hogyan érhető el, hol lehet megnézni?
– Azt gondolom, hogy ez a helyzet mindenkinek újdonság. Nemcsak a kiállításokat szervező, vagy más kulturális területen dolgozó intézményeknek, hanem az egész társadalomnak. Új formák alakulnak ki, mint a virtuális séta, vagy az online tárlatvezetés. Persze ezek a formák már korábban is léteztek, dokumentációs céllal rendszeresen készítettünk korábbi kiállításainkról is virtuális sétákat, illetve rögzíteni szoktuk a tárlatvezetéseket és a kísérő programjainkat, de most ez a helyzet mégis más, hiszen valójában, fizikailag nem lehet a kiállítást megnézni, egyelőre. Már a rendezés folyamatában voltunk, amikor kiderült, hogy be kell zárni a Műcsarnokot, és otthonról kell dolgoznunk a továbbiakban, ezért az utolsó napokban kicsit meggyorsítottuk a munkálatokat, hogy a zárásig elkészüljön a kiállítás, és amikor elhárul a veszélyhelyzet és újra látogatható lesz a Műcsarnok, készen legyen a kiállítás is. A megnyitó tervezett időpontjára el is készültünk, mivel azonban nem lehetett nagyszabású megnyitó eseményt szervezni, ezért készültünk online, előre felvett megnyitóval, amin a művészeti igazgató köszöntötte a virtuális látogatókat, majd a kiállítás kurátora megnyitotta a kiállítást. Jelen esetben áthelyeződik a hangsúly azokra a felületekre, ahol az emberek az otthonaikban is elérhetik a kiállításunkat és a programjainkat. A Facebook-oldalunkon számos felvétel, információ elérhető, például rendszeresen felkerülnek információk a kiállító művészekről, hamarosan elkészül a pontosított, információkkal ellátott virtuális sétánk is. Érdemes figyelni a Műcsarnok honlapját és közösségi oldalát a friss információk miatt. Azért reméljük, hogy a Műcsarnok hamarosan megnyitja kapuit a látogatók előtt és valóságban is megtekinthetővé válik a kiállítás.

[Mivel a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust egy évvel elhalasztották, a korábban június 28-áig tervezett II. KÉPZŐMŰVÉSZETI NEMZETI SZALON várhatóan/talán tovább maradhat a Műcsarnok termeiben. – a szerk.]

Ha valaki szívesen körbetekintene a kiállítás művei között, akkor a Műcsarnok weboldalán tájékozódhat: http://mucsarnok.hu/szabadjatek
A virtuális sétát itt lehet megtekinteni: http://mucsarnok.hu/panoramafoto/nsz2020/
A 2020. március 28-án megtartott virtuális megnyitó itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=UVmjNlqCKO8
5 maggio 2020  |  műcsarnok interjú nemzeti szalon kondor-szilágyi mária