Irodalom
Vári Fábián László nagy sikerű estje Szegeden és Magyarkanizsán
A magyar sors határai címmel tartott zenés irodalmi estet Szegeden február 22-én, majd másnap Magyarkanizsán a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális munkacsoportja, amelynek meghívott vendége Vári Fábián László, Kossuth-díjas író, költő volt, a kárpátaljai és az egyetemes magyar irodalom egyik legjelesebb kortárs alkotója.
Megérteni az irodalmat
Az MMA Kiadó gondozásában jelent meg Nyilasy Balázs könyve. Az irodalomtörténész, kritikus, egyetemi docens művében két tanulmány kap helyet. Az elsőben a Teóriát vizsgálja. A huszadik század végén uralkodó embertudományi, irodalomtudományi paradigma hatását tanulmányozza és eltűnődik: miért vált a magyar irodalomtudomány – mint oly sok más irodalomtudomány is – a konform áldozatává, amikor kritika nélkül átvette a teoretizmus vagy a posztstrukturalizmus állításait. A második fejezet az európai és magyar szóművészet válságkifejező magatartásáról értekezik. Nyilasy számára az igazán értékes művek nem a programról, hanem a problémáról és annak megoldásáról szólnak. Kizárja mind a kommunizmus korában megszületett önhitt tanulmányokat, mint a posztmodern semmibe vezető eszméit. Szerencsére a szerzőnek vannak megoldási javaslatai.
Rege a tűzről és jácintról
Nagy Lászlóra emlékeztek Iszkázon
Koszorúzással és zenés versszínházi előadással emlékezett Nagy Lászlóra születésének 95. évfordulója alkalmából a költő szülőházánál Iszkáz Önkormányzata és a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány július 11-én. Az életmű tisztelői ebből az alkalomból részesei lehetettek egy kivételes, zenés versszínházi előadásnak is.
Kivezetés a szépirodalomból
Gróh Gáspár legújabb munkája Szabó Dezsőről szól. A Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíró, aki 2019-ben elnyerte az MMA Művészeti Írói Díját nem akármilyen feladatra vállalkozott. A 20. század egyik legkülönösebb közembere, Szabó Dezső és az irodalom kapcsolatát vizsgálja. A monográfiában Gróh nem akarja feltárni sem Szabó Dezső írói, sem közírói munkásságát, inkább arra kíváncsi: milyen a viszonya egy „nem-író" írónak az irodalomhoz, az írókhoz. Szellemi utazás ez a múlt század magyar közéletében, ahol feltűnnek a korszak nagyjai: Ady, Babits, József Attila és természetesen Szabó Dezső is. A könyvet az MMA Kiadó adta ki.
Lélekszkafander
Családtörténet a 20. századból
A legtöbb ember festőként ismeri, noha irodalmi munkássága előtt is elismeréssel kell adózzunk. A Munkácsy Mihály-díjas festőművész, Szemadám György új könyvét tarthatja a kezében az olvasó. Az MMA képzőművész tagja ezúttal családregénnyel jelentkezett. Az izgalmas műben a generációk bemutatásán túl hű korrajzot kaphatunk a 20. század második felének budapesti értelmiségi létéről. Az MMA Kiadó által megjelentetett könyvben a művész mellett megismerhetjük Szemadám első mesterét, kiadós sétákat tehetünk munkahelyein: a korabeli Állat- és Növénykertben, illetve a Madártani Intézetben, de megtudhatjuk azt is, hogy lett a jó barátja Jankovics Marcell és miért lett első olajfestményének a címe: Kakasviadal.
Messze túl a láthatáron
Ez Szilágyi István író régen várt új könyvének a címe. Az MMA tagja, a nemzet művésze több kiváló művel megörvendeztetett már minket. A volumenében és szerkezetében a Hollóidőt idéző kétrészes regény méltó folytatása a korábbi nagy műveknek. E műve a 18. századba vezet vissza bennünket. A Tompay Wajtha Mátyás visszaemlékezéseire építő első rész a kuruc „zajdulás" végnapjait beszéli el. A rejtélyektől és személyes tragédiáktól sem ment szakaszt Tompay harminc évvel későbbi alakja köti át, amint – immár főbíróként – babonás, hiedelmes, boszorkányos perekben hozott ítéleteire tekint vissza. A könyv izgalmas, olvasmányos, cselekményes, és tele elgondolkodtató, filozófiai gondolatokkal. A kort bámulatos érzékkel megidéző Szilágyi képes egyetemes szinten megfogalmazni az önmagával számot vető ember tragikumát.