„Beletenni a láthatóba a láthatatlant"
Máthé Tibor születésnapi köszöntése a Pesti Vigadóban
A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata 80. születésnapja alkalmából szeptember 13-án a Pesti Vigadóban köszöntötte Máthé Tibor Kossuth-díjas operatőrt, az MMA rendes tagját. Az eseményen az érdeklődők egy készülő portréfilmet tekinthettek meg az ünnepeltről, ezt követően Mispál Attila operatőr, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró, az MMA rendes tagja beszélgetett Máthé Tiborral pályájáról, operatőri életművéről. Köszöntőt Buglya Sándor filmrendező, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője mondott.
A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata 80. születésnapja alkalmából szeptember 13-án a Pesti Vigadóban köszöntötte Máthé Tibor Kossuth-díjas operatőrt, az MMA rendes tagját. Az eseményen az érdeklődők egy készülő portréfilmet tekinthettek meg az ünnepeltről, ezt követően Mispál Attila operatőr, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró, az MMA rendes tagja beszélgetett Máthé Tiborral pályájáról, operatőri életművéről. Köszöntőt Buglya Sándor filmrendező, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője mondott.
A Film- és Fotóművészeti Tagozat nevében Buglya Sándor köszöntötte Máthé Tibor mellett a megjelent akadémikusokat, pályatársakat és barátokat, akiket egyben közös mozizásra is hívott: a Mozi a Vigadóban sorozat legújabb, még készülő, Máthé Tiborról szóló portréfilmjének megtekintésére. A különleges vetítésen a félkész filmet tekinthették meg a vendégek, akik között helyet foglaltak az alkotás szereplői és készítői is.
A munkavetítést követően, a készülő portréfilmhez kapcsolódóan szó esett Máthé Tibor pályaképéről, filmkészítői világlátásáról is, aki a beszélgetés elején leszögezte: filmet csinálni egyedül nem lehet, az mindig csoportos alkotói munka, amit ő kimondottan szeret. A filmkészítést egy nagyon örömteli, de egyben igen nehéz folyamatnak írta le, amihez kapcsolódóan Mispál Attila több kérdést is feltett azzal a céllal, hogy ezeken keresztül jobban megismerhessük a nyolcvanadik születésnapját ünneplő operatőrt.
Vizsgafilmjéhez kapcsolódóan a fényről, a fény filmkészítésben betöltött szerepéről esett szó, amiről Máthé Tibor elmondta: élete során többször, akár rendkívüli helyzetekben is segítségére volt mind a családjában, mind pedig operatőri munkája során, például már vizsgafilmjének elkészítésekor, amikor a Belvárosi templomban forgatott alkotáshoz egy hétig mérte a fényviszonyokat.
A fény mellett a fotózás is szóba került, ami már pályája elején, a szentendrei Duna-parton fontos szerepet kapott, amikor fotóetűdöt készített.
Az ellentétek meghatározó szerepéről is szó esett, amiről Máthé Tibor elmondta: minden mindig mozgásban van, ez ellenpontozza a statikusságot. Erre jó példa a művészetben a festmények állóképszerűségével szemben a film háromdimenziós megjelenítési képessége, amivel a dolgok valósága körbejárható. Több munkájában is segítségül hívta a statikus-dinamikus megjelenítést, példaként az Uramisten című munkáját említve.
A színek két végpontja, a fekete és a fehér is hasonló ellentét, ezért is szerette mindig is a fekete-fehér filmeket. Itt ismét visszautalt a fény szerepére, ehhez Moholy kijelentését hívta segítségül, aki azt mondta a feketéről, hogy az a fény hiánya.
Ember és környezetének viszonyáról elmondta: a filmjeiben a szereplők és az épített környezet egyenlő módon jelenik meg, ez a látásmódja talán építész előképzettségéből származik.
A jó kép elkészítéséről azt vallja: az mindig más, ami akkor jó, ha túlmutat magán, amit Máthé Tibor így fogalmazott meg: "Beletenni a láthatóba a láthatatlant".
Így tett filmjei elkészítésekor is abban a reményben, hogy a filmje igazi érzelmi vihart kavar a nézőben. Azt vallja: mai napig ez jelenti a legnagyobb csodáját a filmkészítésnek.
Végezetül szóba került az, hogy miért „Út és kapu" a most készülő portréfilm címe.
Erről Máthé Tibor elmondta: igazából az életét testesíti meg a cím, mivel maga örökké úton van, elér kapukhoz, belép azokon, majd további útra lép. Nyolcvan évesen is, filmes szakemberként feladata további utakra lépni, bemutatni újabb emberi sorsokat.
Az esten elhangzott: a portréfilmhez felvett bővebb anyagból Pintér Judit szerkesztésében könyv megjelentetését tervezik.
Buglya Sándor
A munkavetítést követően, a készülő portréfilmhez kapcsolódóan szó esett Máthé Tibor pályaképéről, filmkészítői világlátásáról is, aki a beszélgetés elején leszögezte: filmet csinálni egyedül nem lehet, az mindig csoportos alkotói munka, amit ő kimondottan szeret. A filmkészítést egy nagyon örömteli, de egyben igen nehéz folyamatnak írta le, amihez kapcsolódóan Mispál Attila több kérdést is feltett azzal a céllal, hogy ezeken keresztül jobban megismerhessük a nyolcvanadik születésnapját ünneplő operatőrt.
Vizsgafilmjéhez kapcsolódóan a fényről, a fény filmkészítésben betöltött szerepéről esett szó, amiről Máthé Tibor elmondta: élete során többször, akár rendkívüli helyzetekben is segítségére volt mind a családjában, mind pedig operatőri munkája során, például már vizsgafilmjének elkészítésekor, amikor a Belvárosi templomban forgatott alkotáshoz egy hétig mérte a fényviszonyokat.
A fény mellett a fotózás is szóba került, ami már pályája elején, a szentendrei Duna-parton fontos szerepet kapott, amikor fotóetűdöt készített.
Az ellentétek meghatározó szerepéről is szó esett, amiről Máthé Tibor elmondta: minden mindig mozgásban van, ez ellenpontozza a statikusságot. Erre jó példa a művészetben a festmények állóképszerűségével szemben a film háromdimenziós megjelenítési képessége, amivel a dolgok valósága körbejárható. Több munkájában is segítségül hívta a statikus-dinamikus megjelenítést, példaként az Uramisten című munkáját említve.
A színek két végpontja, a fekete és a fehér is hasonló ellentét, ezért is szerette mindig is a fekete-fehér filmeket. Itt ismét visszautalt a fény szerepére, ehhez Moholy kijelentését hívta segítségül, aki azt mondta a feketéről, hogy az a fény hiánya.
Máthé Tibor
Ember és környezetének viszonyáról elmondta: a filmjeiben a szereplők és az épített környezet egyenlő módon jelenik meg, ez a látásmódja talán építész előképzettségéből származik.
A jó kép elkészítéséről azt vallja: az mindig más, ami akkor jó, ha túlmutat magán, amit Máthé Tibor így fogalmazott meg: "Beletenni a láthatóba a láthatatlant".
Így tett filmjei elkészítésekor is abban a reményben, hogy a filmje igazi érzelmi vihart kavar a nézőben. Azt vallja: mai napig ez jelenti a legnagyobb csodáját a filmkészítésnek.
Végezetül szóba került az, hogy miért „Út és kapu" a most készülő portréfilm címe.
Erről Máthé Tibor elmondta: igazából az életét testesíti meg a cím, mivel maga örökké úton van, elér kapukhoz, belép azokon, majd további útra lép. Nyolcvan évesen is, filmes szakemberként feladata további utakra lépni, bemutatni újabb emberi sorsokat.
Az esten elhangzott: a portréfilmhez felvett bővebb anyagból Pintér Judit szerkesztésében könyv megjelentetését tervezik.
