Mirtse Zsuzsa
Fotó: Nyirő Simon / MMA
Virrasztó – távol
Emlékezés Kalász Márton költőre a PIM-ben
Kalász Márton költő, műfordító születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett emlékestet a Petőfi Irodalmi Múzeum. Ebből az alkalomból Kalász Orsolya költő, műfordító és Szentmártoni János költő, az MMA rendes tagja, az MMA Kiadó vezetője emlékezett a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas alkotóra. Az emlékest házigazdája Mirtse Zsuzsa volt, közreműködött Turi Bálint színművész.
Kalász Márton költő, műfordító születésének 90. évfordulója alkalmából rendezett emlékestet a Petőfi Irodalmi Múzeum. Ebből az alkalomból Kalász Orsolya költő, műfordító és Szentmártoni János költő, az MMA rendes tagja, az MMA Kiadó vezetője emlékezett a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas alkotóra. Az emlékest házigazdája Mirtse Zsuzsa volt, közreműködött Turi Bálint színművész.
Szentmártoni János felidézte első találkozását Kalász Mártonnal, ami 1994-ben történt, amikor a költő hazatért a stuttgarti Magyar Kulturális Központ éléről. „Második feleségével, Filippinyi Évával érkezett a pesterzsébeti Gaál Imre Galériába antológiánk bemutatójára – emlékezett vissza Szentmártoni János, aki később Kalász Márton utódja lett a Magyar Írószövetség élén. – Fehér ballonkabát volt rajta, szemében őszinte érdeklődés, arcán baráti mosoly. Szelíd alakja, halk, megfontolt beszéde és kimért mozdulatai mögött már akkor megéreztem a humánum mélységét és erejét. Hálás vagyok azért, amiért rögtön közel engedett magához minket, zöldfülű költőket. Később megtisztelt azzal is, hogy fülszöveget írt második verseskönyvemhez, a harmadikról pedig talán ő írta a legértőbb kritikát. Az évek folyamán igyekeztem mindezt viszonozni: írtam, beszéltem róla, a Magyar Napló szerkesztőjeként Zsille Gábor barátommal összeállíthattuk összegyűjtött verseskötetét 75. születésnapjára – de mindvégig tudtam, hogy a viszonzás csupán törlesztés lehet, amelynek nem érhetek a végére sohasem."
Azoknak, akik megkésve kezdenek ismerkedni költészetével, Szentmártoni János azt ajánlotta, ne az utolsó verseivel kezdjék az olvasást. Inkább a pályaindulástól a legutolsó kötetig járják be ezt a nagy ívű életművet. S ha közben mindvégig figyeltek, egy életre megrendülnek a Virrasztó – távol című, halála évében napvilágot látó, posztumusz verseskötettől, amelynek egy példányát vele temették.
Szólt még kultikus regényéről, a Téli bárányról, a magyarországi németség deportálásának és kitelepítésének traumatikus történetét folytató Tizedelőcédulákról, az önéletrajzi esszéket és pályatársak műveiről értő tanulmányokat közlő Atossza királynő álma című kötetről – vagy a kalászi munkásság másik meghatározó eleméről, a műfordítói életműről, illetve a gyerekirodalomban tett kalandozásokról is.
Kalász Orsolyát, a költő lányát lenyűgözte, amikor kislányként észrevette, hogy édesapjának nemcsak foglalkozása van, hanem hivatása is, a költészet, amelyet kivételes koncentrációval művelt. Egyetemista korában kezdett el verset írni, és édesapja kezdettől komolyan vette ezt a szándékát. „Biztos vagy benne, hogy ide ez a határozott névelő kell?" – kérdezte lányától, amikor elolvasta első versét, amely szerelmes témájú volt, így Kalász Orsolya arra számított, hogy édesapja neheztelni fog érzelmi kitárulkozása miatt. Tőle tanulta meg, hogy a lírában minden a nyelv. A vers akkor kezdődik el, amikor a költő már párbeszédben áll a szövegével. Az a része, amikor az érzelmeinket papírra vetjük, valójában még érdektelen.
Kalász Orsolya 1964-ben született Magyarországon. Németül és magyarul ír verseket. 2017-ben német nyelvű verseskötetéért Peter Huchel-díjat kapott. 2000 óta dolgozik Monika Rinckkel, együtt nyolc verseskötetet fordítottak magyarból németre. 2021-ben kettőjüknek ítélték az Erlanger Lírafordítói Irodalmi Díjat a kortárs magyar költészet fordításáért, illetve Baumgartner-jutalomban részesült.
Az esten örömmel jelentették be, hogy a közelmúltban emlékszobát alakítottak ki a Sombereki Kalász Márton Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, ahol szintén megemlékezést tartottak.
Égi Veronika az oktatási intézmény vezetője elmondta, hogy könyvtárukban 2023 nyarán került kialakításra az emlékszoba. Megnyitója 2023. szeptember 8-án volt, Kalász Márton születésnapján. Azóta tanórákat, megemlékezéseket, a költészettel kapcsolatos napokat tartanak ott. Számára az iskola legkedvesebb helyszíne és bízik benne, hogy diákjaink is így éreznek.
A Csoóri Sándor Társaság és a Vörösmarty Társaság szervezésében is Kalász Márton életművét idézték fel szeptember 10-én Székesfehérváron, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban ugyancsak Szentmártoni János és Kalász Orsolya, illetve Sebők Melinda, L. Simon László, Zsille Gábor, Cserta Gábor és Cserta Balázs közreműködésével.
B. L.
Azoknak, akik megkésve kezdenek ismerkedni költészetével, Szentmártoni János azt ajánlotta, ne az utolsó verseivel kezdjék az olvasást. Inkább a pályaindulástól a legutolsó kötetig járják be ezt a nagy ívű életművet. S ha közben mindvégig figyeltek, egy életre megrendülnek a Virrasztó – távol című, halála évében napvilágot látó, posztumusz verseskötettől, amelynek egy példányát vele temették.
Szólt még kultikus regényéről, a Téli bárányról, a magyarországi németség deportálásának és kitelepítésének traumatikus történetét folytató Tizedelőcédulákról, az önéletrajzi esszéket és pályatársak műveiről értő tanulmányokat közlő Atossza királynő álma című kötetről – vagy a kalászi munkásság másik meghatározó eleméről, a műfordítói életműről, illetve a gyerekirodalomban tett kalandozásokról is.
Kalász Orsolyát, a költő lányát lenyűgözte, amikor kislányként észrevette, hogy édesapjának nemcsak foglalkozása van, hanem hivatása is, a költészet, amelyet kivételes koncentrációval művelt. Egyetemista korában kezdett el verset írni, és édesapja kezdettől komolyan vette ezt a szándékát. „Biztos vagy benne, hogy ide ez a határozott névelő kell?" – kérdezte lányától, amikor elolvasta első versét, amely szerelmes témájú volt, így Kalász Orsolya arra számított, hogy édesapja neheztelni fog érzelmi kitárulkozása miatt. Tőle tanulta meg, hogy a lírában minden a nyelv. A vers akkor kezdődik el, amikor a költő már párbeszédben áll a szövegével. Az a része, amikor az érzelmeinket papírra vetjük, valójában még érdektelen.
Kalász Orsolya 1964-ben született Magyarországon. Németül és magyarul ír verseket. 2017-ben német nyelvű verseskötetéért Peter Huchel-díjat kapott. 2000 óta dolgozik Monika Rinckkel, együtt nyolc verseskötetet fordítottak magyarból németre. 2021-ben kettőjüknek ítélték az Erlanger Lírafordítói Irodalmi Díjat a kortárs magyar költészet fordításáért, illetve Baumgartner-jutalomban részesült.
Az esten örömmel jelentették be, hogy a közelmúltban emlékszobát alakítottak ki a Sombereki Kalász Márton Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, ahol szintén megemlékezést tartottak.
Égi Veronika az oktatási intézmény vezetője elmondta, hogy könyvtárukban 2023 nyarán került kialakításra az emlékszoba. Megnyitója 2023. szeptember 8-án volt, Kalász Márton születésnapján. Azóta tanórákat, megemlékezéseket, a költészettel kapcsolatos napokat tartanak ott. Számára az iskola legkedvesebb helyszíne és bízik benne, hogy diákjaink is így éreznek.
A Csoóri Sándor Társaság és a Vörösmarty Társaság szervezésében is Kalász Márton életművét idézték fel szeptember 10-én Székesfehérváron, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban ugyancsak Szentmártoni János és Kalász Orsolya, illetve Sebők Melinda, L. Simon László, Zsille Gábor, Cserta Gábor és Cserta Balázs közreműködésével.
B. L.
