Árendás József grafikusművész plakátja

Száz év Trianon árnyékában

A trianoni békeszerződés, amely valójában egy kikényszerített diktátum volt, az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a győztes antant szövetség hatalmai között létrejött egyoldalú rendelkezés, amely történészi kutatások szerint nagy vonalaiban már 1916–17-ben eldöntetett. A nagy háború súlyos áldozatokat követelt Európa lakossága számára. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, a dekrétum meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.
A trianoni békediktátumot a Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá. A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával.
A szerződést a felek, budapesti idő szerint 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá a versailles-i Nagy Trianon-kastély folyosóján.
Az első világháborúban győztes antanthatalmak elsődleges célja Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése volt, ezen felül céljuk volt a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia vagy az Oszmán Birodalom volt. A döntéshozók a magyarokkal szembeni Európa-szerte létező ellenséges hozzáállást sem tudták figyelmen kívül hagyni, mely elfogadta az Edvard Beneš cseh politikus által megfogalmazottakkal hasonlatos kijelentéseket, aki így vélekedett: „Az egész világ elborzadt ... és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő."
Semmi kétség, hogy Magyarországot igazságtalanság érte, s ez az igazságtalanság olyan természetű volt, amelybe jó lélekkel nehéz volt belenyugodni: a történeti Magyarország területi állományát az etnikai elv alapján bontották széjjel, ugyanakkor azonban ezt az etnikai elvet Magyarország terhére nyilvánvalóan megsértették."
– Bibó István történész

A trianoni erőszakos békeszerződésre emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
A Magyar Művészeti Akadémia elnökségi emléküléssel és Jankovics Marcell Trianon kiállításával is emlékezik a centenáriumon.
2020. június 4.  |  árendás józsef trianon 100