Moziba kerül A mi Kodályunk

Március 6-án lesz Kodály Zoltán, világhírű zeneszer­zőnk és népzenekutatónk halálának 53. évfordulója. A huszadik század egyik legfontosabb és legmeghatározóbb művészének állít emléket A mi Kodályunk című rendhagyó dokumentumfilm, mely Kodály Zoltán kevéssé ismert fiatalkorát dolgozza fel két tehetséges ifjú muzsikus szemszögéből, egy bizonyos 1910-es szerzői estet állítva a középpontba. A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával Muhi András  és Ferenczy Gábor producer munkájával elkészült film március 12-től Budapesten és országszerte több helyszínen, többek között Kecskeméten, Kodály szülővárosában is látható lesz a mozikban.

Harag György-emlékév indul az MMA szervezésében

Harag György (1925–1985), a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főrendezője, az erdélyi, a magyarországi és a román színházművészet és színháztörténet korszakos művésze tiszteletére szervez emlékévet a Magyar Művészeti Akadémia. A márciusban induló színes programsorozat felidézi a hatvanas, hetvenes és a nyolcvanas évek színházi történéseit, felhasználva minden elérhető eredeti dokumentumot, riportot, fényképet, filmfelvételt, személyes vallomást, emlékezést, amely kivételes gyűjtemény a színházi múltat kutató történészek számára és méltó emléket idéz a nagyszerű és mindenki által szeretett színházi szakembernek – születése kilencvenötödik és halálának harmincötödik évfordulóján. Alakját az emlékévben vándorkiállítással, emlékkötettel, dokumentumfilmmel és diákszínjátszó-fesztivállal is megidézi az MMA.

Elhunyt Kampis Miklós építőművész, a nemzet művésze

84 éves korában elhunyt Kampis Miklós építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az MMA felügyelő testületének korábbi tagja, a 20. század második felének és a 21. század első évtizedeinek meghatározó személyisége. Kampis megszervezte a Dél-Dunántúli Építész Stúdiót Pécsett, Zalaegerszegen. Később Keszthelyt és Kaposvárt összefogva hozzákezdett egy szellemi munkához, azért, hogy túléljék azt a szellemi nihilt, amely kisugárzott az akkori kor állami tervező irodáiból, a zsűrikből, a minisztériumokból, a közigazgatás szféráiból. Az építészetről fokozatosan áttért a városrendezésre, és ő volt az, aki Kaposvár első sétálóutcáját, a sétálóutca fogalmát képes volt megvalósítani Magyarországon, melyet aztán sok település követett. Alakulásától kezdve a Kós Károly Egyesülés igazgatója, majd tiszteletbeli tagja. 2001-ben kapott Kossuth-díjat, majd 2018-tól a Nemzet Művésze elismerést. A Magyar Művészeti Akadémia Kampis Miklóst saját halottjának tekinti.

Jászai Marira és Blaha Lujzára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

A 170 évvel ezelőtt született két színésznőre, Jászai Marira és Blaha Lujzára emlékeztek február 24-én a Fiumei úti sírkertben Jászai Mari sírjánál a Nemzeti Örökség Intézete szervezésében. „Születésük éve, 1850, valamint haláluk esztendeje, 1926 is azonos, közös volt bennük, továbbá, hogy soha nem szállt a fejükbe a siker, mindig egyszerűek, erősek és egyenesek maradtak. A nemzeti színjátszás két emblematikus képviselője, legendája kultúránk, nyelvünk, művészetünk egységét is megjeleníti a mai művészek, illetve mindannyiunk számára" – mondta a Magyar Művészeti Akadémia nevében Kiss-B. Atilla elnökségi tag, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Miklósné Meyer Ágnes, a Nemzeti Örökség Intézete társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója arról beszélt, hogy Jászai Mari és Blaha Lujza hite, tudása, egyénisége máig hat, nevük fogalom. 2001 óta védett sírjuk kiemelt helyen található a Fiumei úti sírkertben.