Szeged, Takarékpénztár (udvar)

Baumhorn Lipót 160 – Köztéri fotókiállítás Szegeden

1860-ban, 160 éve született Baumhorn Lipót építész, aki korának legjelentősebb zsinagógatervezője volt. Huszonkét megvalósult épületével valóban ő építette a legtöbb zsinagógát Európában, maga mögött hagyva a műfaj osztrák és német specialistáit is. Összes zsinagógája a történelmi Magyarország területén áll vagy állt, és az 1888–1932 közé eső bő négy évtizedben készült. Legfontosabb művei az esztergomi, Temesvár–gyárvárosi, szolnoki, szegedi, brassói, újvidéki, losonci és gyöngyösi zsinagógák, de a fővárosban is négy épület fémjelzi nevét. Zsinagógái korszerű, centrális alaprajzzal és többnyire középkupolás, tornyos tömeggel készültek, a zsidóság kulturális asszimilációját hirdették. Többségük a mai napig használatban van, és vagy hitközségi, vagy kulturális céloknak ad otthont. Sajnos azonban még mindig akad olyan köztük, mely üresen, romosan áll.
   Baumhorn a századfordulón alkotott, stílusa illeszkedett a 19. század végén épült historizáló városi épületek közé, ugyanakkor lépést tartott a szecessziós irányzatokkal is. Szakrális épületei kezdetben követték a keleties zsinagógaépítészeti hagyományt, ám a tervező hamar letért erről az útról, hogy a historizáló neo-stílusok és a századfordulós irányzatok szintézisét hozza létre.
   Polgári megrendelésre készült városi épületei korábban nem kerültek az építészettörténeti kutatás fókuszába, mára azonban egyre ismertebbek a Szegedre, Temesvárra, Újvidékre és Budapestre tervezett székházai, lakó- és bérpalotái. Elég, ha olyan ismert épületekre gondolunk, mint a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár egykori palotája Szegeden (ma is banképület) vagy a temesvári Lloyd-palota, mely ma főiskolai épülettömb. Az MMA fenntartásában lévő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) a Csongrád Megyei Építész Kamarával és a Szegedi Zsidó Hitközséggel együttműködve – és alkalmazkodva a járványügyi helyzet megszorításaihoz – köztéri fotókiállítást rendez, amelyen elsősorban a világi épületek kerülnek a középpontba. A kiállítás Szeged belvárosának sétálóutcáján, a Klauzál téren tekinthető meg – azon a helyen, amelynek közelében több, a tablókon látható épület ma is áll.
   A Baumhorn Lipót 160 című köztéri fotókiállítás egy nagyobb rendezvénysorozat első állomása. A több hazai és határon túli helyszínre tervezett, Áhítatos építészeti formákBaumhorn Lipót tervei a szegedi zsinagógához című vándorkiállítás 2021–2022-ben fog megvalósulni. Az esemény a MÉM MDK és a Szegedi Zsidó Hitközség közös projektje, mellyel a 120 éve tervezett, felújítatlan belső terű szegedi zsinagógára szeretnénk felhívni a figyelmet. A mostani fotóanyagot kiegészítve eredeti tervrajzok és rituális textilek bemutatásával idézzük majd fel Magyarország második legnagyobb zsinagógájának keletkezéstörténetét és nagyszabású összművészeti egységét.
               
Baumhorn Lipót 160. Köztéri fotókiállítás az építész születésének 160. évfordulója alkalmából
Időpont: 2020. október 1–25.
Helyszín: Szeged, Klauzál tér


A kiállítás kurátora dr. Oszkó Ágnes Ivett művészettörténész
2020. rujan 24  |  tablókiállítás mém mdk baumhorn