Élőfolyóirat: Álom hava – Aracs különszám
2018. március 8., 18:00 - 19:30

Műcsarnok (1146 Budapest, Dózsa György út 37.)
Az aracsi pusztatemplom

Álom hava az Élőfolyóiratban

A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának idei első Élőfolyóirat estje (IV. évfolyam, 1. szám) 2018. március 8-án 18 órától lesz a megszokott helyszínen, a Műcsarnok Előadótermében. Az Élőfolyóirat célja, hogy az összművészet jegyében minden alkalommal segítsen bemutatni egy-egy, a fővárostól távol tevékenykedő, értékes szellemi műhelyt, alkotót vagy művet. Mindezt színes műsor keretében, zene, vetítés, talk-show jellegű beszélgetések és a művek bemutatása segítségével. Így történik ez az Aracs, a délvidéki magyarság közéleti folyóirata Álom hava című különszámának bemutatásakor is. Beharangozónk...
Mezey Katalin költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője így emlékszik vissza a kezdetekre.
– 2015-ben az Irodalmi tagozatban Czakó Gábor akadémikus társam javasolta, hogy indítsunk Élőfolyóiratot, teremtsünk olyan alkalmakat, amelyek segítségével frissen közvetíteni tudjuk az irodalmi élet újdonságait az érdeklődő közönség számára. Olyan naprakész élő „folyóirat" lehetőségét vetette fel, amely pódiumlehetőség egyben és a rendszeressége adja meg a biztonságát annak, hogy ami fontos és érdekes, ami abban az időszakban történt, akiknek a szerepével akkor meg kell ismerkednie a szélesebb nyilvánosságnak, azt az Élőfolyóirat be tudja mutatni.
Budapesten, a Műcsarnok ad otthont ennek az eseménynek, pódiumlehetőségnek. Miben van ennek jelentősége?
– Abból indultunk ki, hogy éppen a fővárosi helyszín miatt és a folyóirat lehetőségét használva minél távolabbi és kevésbé figyelembe vett irodalmi értékeket és jelenségeket hívjunk meg erre a színpadra, az Élőfolyóirat lehetőségével hozzuk őket a reflektorfénybe. Így kezdtük el 2015 szeptemberében az az évi Tokaji Írótábor előadóinak meghívásával az Élőfolyóiratot – ahol már előre kitűzött célunk volt az Akadémia »ars poéticájával« egybehangzóan –, hogy az összművészet jegyében szervezzük a pódiumalkalmakat, így pl. vetítéssel és zenével is fűszereztük az estet. Fontos számunkra, hogy a művekből is elhangozzanak részletek. Az első témánk – a Tokaji Írótábor akkori témája – a mítosz szerepe a kultúrában, egy-egy nemzeti műveltségben, irodalomban. Ennek megfelelően meghívtuk az első Élőfolyóirat estre a téma szakértőjét, Hoppál Mihály professzort, aki a megnyitó előadást tartotta. Így indult tehát.
Az Élőfolyóiratban bemutatott előadók meghívásra érkeztek, vagy jelentkezés alapján kerültek a pódiumra?
– A Tagozattal közösen állítjuk össze az éves programot. Igyekszünk minél messzebb menni, így mutatkozott be nálunk a kárpátaljai Együtt folyóirat és a Székelyföld is. Igazolja a választásainkat, az Élőfolyóirat sikerességét az is, hogy ennek hatására sok itt bemutatkozó orgánumot, irodalmárt más fórumokra is meghívtak. Örömmel tölt el, hogy például a tavalyi Élőfolyóirat est után, ahol a Székelyföld és a Moldvai Magyarság című kulturális orgánum közösen mutatkozott be, többen is meghívták a moldvai csángó írókat, költőket, köztük egyik legfiatalabb akadémikus társunkat, a József Attila-díjas Iancu Laurát, aki nemcsak kiváló költő, író, de jeles néprajzkutató is, és az immár szintén Magyarországon élő, de a moldvai csángóságot írásai által is megismertetni óhajtó Gábor Felíciát. De meghívtuk a szintén igényes szellemi műhelyt jelentő békéscsabai Bárka folyóiratot is. Ilyenkor a meghívottak kívánsága szerint választjuk meg az est zenei közreműködőit is. Így pl. a felvidéki folyóirat, a Gömörország estjén Agócs Gergely népzenész, népzenekutató lépett fel.
A negyedik évfolyamot kezdtük idén. Az Élőfolyóiraton belül két rendezvényt tartunk meg most már rendszeresen minden évben. Az egyik az Irodalmi Tagozat által alapított, az Év legjobb könyve-díj ill. az Év Könyve Nívódíjak átadása, amire már harmadik éve a decemberi Élőfolyóirat esten kerül sor.
A másik ilyen alkalom a tavaszi félévet lezáró könyvbemutató és irodalmi est, amely az Ünnepi Könyvhét határon túli szerzőinek estje, amelyre meghívjuk az írókat, költőket és kiadójukat is.
Ami a mostani Élőfolyóiratot illeti, a délvidéki Aracs folyóirat már bemutatkozott a Műcsarnokban. Mi adta az aktualitását, hogy most a különszám szerkesztőit hívják meg?
– Az Aracs különkiadása lesz a IV. évfolyam első estje. A folyóirat valóban bemutatkozott már nálunk korábban, ám az Álom hava című filmnek nem volt elegendő visszhangja itthon, pedig a filmet tavaly éppen a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával mutatták be.
Rangos elismerést nyert el az Álom hava című, magyar–szerb történelmi játékfilm Indonéziában. Bicskei Zoltán akadémikus, író-rendező munkája a Szellem, Vallás és Képzelet Nemzetközi Filmfesztiválon a Legjobb Nemzetközi Játékfilm nagydíját érdemelte ki. A délvidéki pusztában forgatott filmdráma a régmúlt, de bennünk munkálkodó történelmi időkbe vezet, Bicskei Zoltán „regeszerű képzeletével", a történelmi tudat megvilágosító szemléletével.
Délvidéken még sosem készült ilyen messzi történelmi időket mozgató alkotás. Bicskei Zoltán története a XVII. század végi, török dúlta Bácskába vezeti nézőjét, ahol a totális pusztulás túlélői elkezdik újjáépíteni otthonukat és civilizációjukat. A filmet nagyrészt az aracsi pusztatemplomban forgatták. Túl azon, hogy ezzel az alkotással magyar filmben első ízben jelenik meg Attila hun király, a misztikus cselekmény szereplői többször utalnak egy táltos által őrzött csodabaltára, de Mátyás és Szent László király is megjelenik a drámában, amelynek a végén tulajdonképpen kibontakozik egy új műfaj: a filmes rege.
Szereplők: Szilágyi Nándor, Kovács Frigyes, Székely B. Miklós, Barkó György, Tóth Anita, Horváth László, Dánielffy Zsolt, Csendes László, Mercs László, dr. Papp Lajos és mások.
Operatőr: Jovan Milinov.
A filmet írta és rendezte: Bicskei Zoltán.
Ki akartuk hangsúlyozni, hogy nagy a jelentősége annak, hogy egy magyar történelmi filmet szerb–magyar összefogással készítettek el. A „díszlet" sem hétköznapi, hiszen a csodálatos Árpád-kori aracsi pusztatemplomban és a romtemplom környezetében, a természetben forgatták a filmet, amely egy tragikus történelmi korszakban játszódik, amikor a törökök elől bujdosó embereknek nyújt menedéket a templomrom, itt idéződik meg számukra a magyar történelmi múlt, a honfoglalás időszaka, és a nemes ős, Attila hun király alakja. Az Aracs különszáma, az Álom hava éppúgy, mint az Élőfolyóirat est ezt a hangulatot idézi, bujdosóénekekkel, énekmondókkal. Szó lesz a film keletkezéséről, a koncepció formálódásáról is. Bicskei Zoltán író, filmrendező, az MMA rendes tagja éppúgy jelen lesz az esten, mint Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, az MMA rendes tagja, aki az egyik zeneszerzője is a filmnek. Az est folyamán részleteket vetítenek a filmből, Ágh István költő, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja az aracsi templomromról írt versét olvassa fel. Az est házigazdája az Aracs folyóirat főszerkesztője Bata János, költő, műfordító lesz.
Ebben a félévben is három est lesz?
– Igen, a következő Élőfolyóirat estre május 3-án B. Kovács István néprajzkutatót, régészt, muzeológust, a Gömörország főszerkesztőjét hívtuk meg, aki ez alkalommal Világ vitéze című könyvét mutatja be, amely magában foglal egy jelentős tanulmányt a felvidéki népköltészeti hagyományról, és a magyar őseposz megtalálásának történetéről, közzéteszi magát ezt a jelentős, új folklóranyagot és megismertet a nemrég elhunyt adatközlővel is.
2018. ožujak 07  |  bicskei zoltán ágh istván mezey katalin élőfolyóirat