A paraszti kultúra felkínálja, hogyan kellene élni!
Andrásfalvy Bertalannal beszélgettünk
A néprajztudomány doyenje, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének alapító tanszékvezetője. Sok más kitüntetése mellett 2013-ban Széchenyi-, 2002-ben Magyar Örökség díjat kapott. Egész életét a magyarságnak szentelte. Érdeklődési területe főleg a parasztságra irányult. Ha teheti, ma is szívesen tesz eleget minden meghívásnak. Könyvein generációk nőttek fel. Gondolataira ma is érdemes figyelni. Andrásfalvy Bertalan 2019 óta már az MMA rendes tagja. A Magyar Művészeti Akadémia Titkárságán (Andrássy úti irodaház) 2020. március 12-től a személyes ügyfélfogadás előre egyeztett időpontban lehetséges. Az ügyintézés az ismert telefonos, valamint e-mailes elérhetőségeken zavartalan. Elérhetőségek: https://www.mma.hu/hu/titkarsag_cimek
Tájékoztatjuk továbbá a programjaink iránt érdeklődőket, hogy a korábban meghirdetett márciusi, áprilisi és májusi rendezvények elhalasztásáról döntött az Akadémia, ezek később meghatározandó időpontban lesznek pótolva. Intézményeink nyitvatartásáról, elérhetőségéről azok honlapjain érhető el naprakész információ.
Pályázatok
MMA-20-P kódú pályázat művészeti programokra — eredménylista
„SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019" kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón
Közérdekű adatok 
„Analitikus módon nézem a világot, de nem empátia és szeretet nélkül"
Kossuth-díjat kapott idén Ács Margit József Attila- és Babérkoszorú-díjas író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Ács Margit alkotói pályája szokatlanul formálódott. Sikeres prózaíróként indult a hatvanas évek végén, négy prózakötete szabályos rendben jelent meg, és igen kedvező visszhangot váltott ki. Ez időben könyvkiadói szerkesztőként dolgozott a Szépirodalmi, utóbb a Magvető Kiadónál, és rendszeresen írt kritikát. Majd a rendszerváltozás körüli években a szépíró (és kritikaíró) műfajt váltani látszott, a nyolcvanas évek második felétől esszékkel jelentkezet. A regényhez, kisregényhez csak a legutóbbi időkben tért vissza. Az élettörténet mögött – írásai tanúsága szerint – folyamatos, vívódó küzdelem zajlott. Ács Margittal Kossuth-díja kapcsán beszélgettünk.
Tizenhárom almafa
Wass Albert művével adózik Trianon emlékének a Nemzeti Színház.
A Tizenhárom almafa, az Adjátok vissza a hegyeimet! és a Jönnek című művek mellett korabeli dokumentumszövegek alapján írták meg Trianon utótörténetét színpadra alkalmazva. A próbafolyamat két és fél hónapig tartott, amit egy alapos kutatómunka előzött meg. Március 6-án mutatták be darabot, ám pár előadás után az egészségügyi veszélyhelyzet miatt leálltak az előadások. A rendező Vidnyánszky Attila és a főszereplő Szarvas József azonban még a főpróba után örömmel beszélgetett velünk a fontos témájú előadásról.
„A méltó túlélés a boldogság maga"
Páskándi Gézára emlékezve
Májusban huszonöt éve, hogy elhunyt Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, az 1992-ben létrejött Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet egyik megalapítója (1992–1995 között elnökségi tagja), az MMA posztumusz tiszteleti tagja. Ahogyan azt Bertha Zoltán irodalomtörténész írta a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2008. május 20-án rendezett Páskándi Géza-emlékünnepség alkalmából: „Nekünk, a hetvenes évek diáknemzedéke számára Páskándi Géza kezdettől példa és szinte legenda volt. Baráti körök susmogásaiból tudtuk róla, hogy '56 után elítélték, és hat évet töltött Románia legszörnyűbb börtöneiben és lágereiben, a Duna-deltai kényszermunkatáborokban. S hogy szabadulása után, a hatvanas évek végén már világirodalmi jelentőségű abszurd drámákat írt, illetve a Vendégséget nagy sikerrel játsszák Budapesten, miközben színműveit Romániában letiltják és elhallgatják."
Russell Kirk: Amerika brit kultúrája
„Egy nemzet hagyományos kultúrája csak akkor maradhat fenn, ha számos eltérő összetevője elismeri az alapvető egységet és a közös ügy iránti hűséget […]. Amire a mostani amerikai kultúra feltétlenül rászorul, az a szolidaritás: közös frontot kell nyitni a Zűr és Éjszaka hadműveletei ellen." Bár Russell Kirk a fenti gondolatait még a múlt század kilencvenes éveiben vetette papírra, a könyvében megfogalmazott tanulságok a ma embere és a magyar olvasó számára is megfontolandó tanulságokat hordoznak. A neves amerikai társadalomtudós kötetében arra tesz kísérletet, hogy egyfelől bemutassa, hogyan érvényesül mindmáig a brit kulturális örökség hatása az Egyesült Államokban, másfelől felhívja a figyelmet mindazon veszélyekre, melyek a multikulturalizmus eszméjének terjesztésében érdekelt lobbicsoportok részéről fenyegeti az USA hagyományosnak tekinthető, integráló erejű kultúráját és erkölcsiségét. A könyv magyar nyelven most először jelenik meg az MMA Kiadó gondozásában, az MMA MMKI Pars pro toto művészetfilozófiai sorozatában. A sorozat egyik szerkesztőjét, Horkay Hörcher Ferencet kérdeztük.