Hiánypótló kötetek a magyar kultúra napjára

A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata 2022-ben a magyar kultúra napjára három jelentős könyvet tesz közzé. Két kötetünk a kilencven esztendős Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, az MMA rendes tagja előtt tiszteleg, a harmadik kötet Erdélyi Zsuzsanna, az archaikus népi imádságok világhírű kutatójának állít emléket annak okán, hogy néhai akadémikusunk 2021-ben lett volna száz esztendős. A kötetek január 22-én online válnak elérhetővé.
Andrásfalvy Bertalan születésnapi kötetei közül az egyik az Életgazdagság című tanulmánykötet, melybe a tanár úr maga válogatta össze azokat az írásait, amelyeket a legjelentősebbnek gondol. Több tanulmány ezek közül vagy nagyon régen jelent meg, s már nehezen hozzáférhető, vagy még egyáltalán nem került publikálásra. A második kötet a Néprajzi alapismeretek című tankönyv, amely ma már eredeti kiadásában nem elérhető, de teljes mértékben alapmű, s ma is nélkülözhetetlen forrásanyaga a néprajzzal ismerkedő fiataloknak. E kötet illusztrációit eredetileg is, és most, megújítva is Szatyor Győző grafikusművész, az MMA rendes tagja készítette.
Erdélyi Zsuzsanna Homályba vetett fénycsóva című emlékkötetében a világhírű néprajztudós saját írásai és általa gyűjtött archaikus imádságok mellett pályatársak, munkatársak és tanítványok közölnek írásokat. Erdélyi Zsuzsanna nevét a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának díja is őrzi, így e kötet egy leendő sorozat első része, a továbbiakban a mindenkori Erdélyi Zsuzsanna-díjasok írásait fogja a tagozat itt közzétenni.
E három kötet megjelenését teljeskörűen a Magyar Művészeti Akadémia támogatta és több civilszervezet együttműködésével valósult meg. A Zenei Anyanyelv Alapítvány, a Magyar Hangszermíves Céh, a Kerege Örökségőrző és Kézműves Egyesület és a Hagyományos Mesterségek Oktatásáért Alapítvány példamutató összhangban vállalta e feladatot. A három kötet nem kerül kereskedelmi forgalomba, a megjelenő példányokat az MMA Népművészeti Tagozata, a Nádudvari Kézműves Iskola és az Óbudai Népzenei Iskola segítségével juttatjuk el Kárpát-medence-szerte magyar közösségekhez. A három kötetet január 22-én, a magyar kultúra napján az interneten is hozzáférhetővé, letölthetővé tesszük az Óbudai Népzenei Iskola [oniarchivum.hu] és az MMA honlapján [mma.hu].

Életgazdagság – Andrásfalvy Bertalan válogatott írásai
„2021 év elején a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának tagjai egy akarattal határozták el, hogy kilencvenedik születésnapja közeledtével megköszönik Andrásfalvy Bertalan pótolhatatlan és nélkülözhetetlen szakmai munkáját és valamilyen maradandó formában felköszöntik őt.
Úgy gondoltuk, ennek mindannyiunk számára leghasznosabb formája, ha megkérjük a tanár urat, állítson össze írásaiból, tanulmányaiból egy olyan kötetet, amelyben eddigi életműve legfontosabb tapasztalatait összegzi. Nem volt semmi »elvárásunk«, szerkesztői útmutatásunk ezzel kapcsolatban, hiszen biztosan tudtuk: Andrásfalvy Bertalan jó tanárhoz, megkérdőjelezhetetlen szaktekintélyhez méltón olyan gondolatokat fog közölni, amelyek a jövőben generációk sorának fognak útmutatást adni.
A kötet szerkesztése során több alkalommal személyesen beszélgettünk tanár úr hosszúhetényi és pécsi otthonában, és ezek a beszélgetések önmagukban is életre szóló élményt jelentettek mindannyiunk számára. Ismerve Andrásfalvy Bertalan életművét, kutatási területeit; volt bizonyos szerkesztői elképzelés arra nézve, hogyan tagoljuk, hogyan állítsuk sorba majd e tanulmányokat a kötetben. Gondolatban körvonalazódott, hogy egymástól kissé elkülönülten mutassuk be Andrásfalvy Bertalan személyes életútjához kötődő visszaemlékezéseit, a parasztság földhasználatához és ártéri gazdálkodásához kapcsolódó munkáit, pedagógiai jellegű gondolatait, és a modern ember társadalmi problémáira adott válaszait. Az élet – és minden bizonnyal Andrásfalvy tanár úr bölcsessége – azonban felülírta előzetes elképzeléseinket. Egyszerűen azért, mert Andrásfalvy Bertalan minden írása az emberi élet teljességéről, harmóniájáról, az egymás iránti szeretetről szól. Életünk egyetlen pillanata, egyetlen tevékenysége sem értelmezhető külön-külön, az ember boldogsága a közösség erejében és egészségében rejlik!
Így vált e kötet tejes egésszé, egész-séggé. A tartalmat mindössze az írások keletkezési ideje rakta sorrendbe. Ezt az időrendi ívet csupán a kötet elején és végén bontottuk meg. Az első három tanulmány és riport Andrásfalvy Bertalan személyes életútjából villant fel néhány tanulságos pillanatot és a kötet utolsó, finom humorral fűszerezett írása is személyesebb hangvételű.

A tanulmányok jó része – néhány kézirat kivételével – már más kötetekben, gyűjteményekben megjelent. Ezek jegyzékét könyvünk végén összesítettük. Az írások közlésénél megtartottuk az eredeti megjelenések tördelését, bekezdéseit, írásjeleit. A tanulmányokhoz kapcsolódó jegyzetek és irodalom felsorolását csak annyiban egységesítettük, amennyiben az e kötet olvashatóságát, esztétikai megjelenését segíti. Itt szeretnénk megköszönni a könyv összeállításának fáradságos munkájában való közreműködést Barabás András Balázsnak, Hegedűs Vilmosnak és Vetró Mihálynak."

Szerényi Béla
a kötet szerkesztője,
a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja

Az Andrásfalvy Bertalan: Életgazdagság ide kattintva letölthető.

Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi alapismeretek
„A néprajz mint »nemzeti tudomány« gondolata a 19. század második felétől bukkan föl. Bátky Zsigmond muzeológus szerint: úgy mint az irodalomtudomány­nak és a történelemtudománynak, a néprajznak is feladata, hogy hitelesen és teljes egészében áttekintve határozza meg azt a tudást, műveltségi állományt, amely a »nemzeti kultúra«, egészében a néprajzra, illetve a nemzeti tudományra tartozik, vagyis »az e hazában lakó népek anyagi kultúrvagyonát mutassa be a jelenből és lehetőleg a múltból«.
Az elmúlt több mint száz év meghatározó néprajzi kutatásai a Magyar Népraj­zi Lexikon öt kötetében, 1970–75 között sorrendbe szedett szakcikkek formájában íródtak. A lexikon kötetei – közel száz szerző közreműködésével – a lexikonírás és ‑szerkesztés módszerei szerint a magyar népi kultúrával foglalkoznak a magyar nyelvterület egészére tekintve. A szerzők elsősorban arra törekedtek, hogy a ku­tatások ismereteit, eredményeit összefoglalják.
Andrásfalvy Bertalan néprajztudós is ehhez a szerzőgárdához tartozott. Szak­mai életrajzából kitűnik, hogy már egyetemista korától kezdve a néprajzi kutatá­sok, gyűjtések voltak fontosak számára. Érdeklődéséhez híven tervbe vette, hogy bejárással és személyes tapasztalatokkal veszi birtokba az országot, az egész Kárpát-medencét. Legtöbbször gyalogszerrel indult útra, és nagyon sok helyre eljutva, sok értékes emberrel megismerkedve gyűjtötte össze adatait, néprajzi vonatkozású témáit. Az évtizedek gyűjtéseinek témái igen széleskörűek és vál­tozatosak, melyek mindegyikében ott volt a megértésre való törekvés, mint pl. a Sárköz és a Duna-menti árterek régi hasznosításának vizsgálataiban, az erdők, gyümölcsösök, szőlőskertek, szőlőhegyek, a magyar vörösborkultúra kialakulásá­nak vizsgálatában is.
Tanulmányokat írt a különböző tájegységek keretében a baranyai falusi mű­veltségi csoportokról, a nemzetiségi kapcsolatokról, a táncformákról és a hozzájuk fűződő európai kapcsolatokról.
Andrásfalvy Bertalan a néprajz széles tárgykörében hatalmas anyagot gyűjtött össze. Tudós egyéniségére jellemző volt, hogy amit ő megismert, azt tovább is akarta adni. Ennek révén különböző népművelési mozgalmakba, néprajzi oktatási programokba kapcsolódott be, ahol hasznosíthatta elvi, módszertani, gyakorlati és tudományos ismereteit. Előadásokat tartott, jegyzeteket készített, tankönyveket írt. A történészek számára írt néprajzi tankönyve 1997-ben már ötödik kiadásban jelent meg.
A Néptáncosok Könyvtára részére írott Néprajzi alapismeretek című tankönyve a Múzsák Közművelődési Kiadó gondozásában jelent meg, Borbély Jolán szerkesz­tette és Hofer Tamás lektorálta. Megtiszteltetés volt számomra, hogy a tankönyv rajzait én készíthettem a fejezetek témáihoz igazítva. A tankönyv kiváló pedagógiai érzékkel, közérthető és átlátható módon írja le és mutatja be a néprajztudományi ismereteket.
1979-től óraadó tanárként taníthattam néprajzot, népművészetet a Pécsi Művé­szeti Szakiskolában. Az egyéb néprajzi kiadványok mellett nagyszerűen tudtam al­kalmazni e könyvet. Az elméleti ismeretek gyakorlati hasznosításában a pécsi Janus Pannonius Múzeum tárgyi anyagának megtekintése, vizsgálata segített. Andrásfalvy Bertalan ekkor osztályvezetőként dolgozott itt, s készséges útmutatása alapján ismerték meg tanítványaim a múzeum gazdag gyűjteményét.
Ez időben került a Janus Pannonius Múzeum kezelésébe a Magyarlukafán álló, a 19. század közepén épült talpas ház. Az eredeti formájában helyreállított házba a múzeum munkatársai – Tarján Gábor vezetésével, a Fiatalok Népművészeti Stú­diójának segítségével – kézműves műhelyeket rendeztek be. Az élő múzeum gya­korlata valósult itt meg. A néprajzi műhely létrehozásával a múzeumi raktárakban, archívumokban holttá vált kultúra újjáélesztése kezdődött el. Ebben a munkában alkotóként és tanárként én is részt vehettem. Művészetis tanítványaimmal évente mentünk Magyarlukafára, ahol igazi, természetes falusi élményekkel gazdagod­tunk. A kézműves táborokban résztvevő fiatalok az elméleti tudást a gyakorlati kéz­művességben próbálhatták ki, átélve a kétkezi alkotás, a hasznos munka örömét.

Tanítványaim és a magam nevében is mondhatom: nagyon sokat köszönhetünk Andrásfalvy Bertalan néprajztudósnak. Hofer Tamás szerint és vele egyetértve: Andrásfalvy Bertalan néprajzi munkásságának jelentőségét a mai magyar néprajz­ban – bízvást mondhatjuk, a kulturális életben – éppen az a következetes, nem lan­kadó törekvése adja, hogy a paraszti kultúra megismert, hasznos, értékes megoldá­saival igyekszik befolyásolni, gazdagítani társadalmunk kulturális életét, sőt jelen gyakorlatát."

Szatyor Győző
a Népművészet Mestere,
a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Homályba vetett fénycsóva – Erdélyi Zsuzsanna 100 emlékkötet
„2021 januárjától egész esztendőben Erdélyi Zsuzsannára emlékeztünk. Születésének századik évfordulója kapcsán pályatársai, követői és tisztelői konferenciákat rendeztek, megemlékezéseket írtak, előadóesteket tartottak. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata – Kékedi László tagozatvezető úr és Szatyor Győző akadémikus úr alkotóművészetének köszönhetően – emlékhelyet avatott a Somogy megyei Nagyberényben, melynek átadására 2021. október 1-én került sor. Ezzel az emlékművel egyszerre idézhetjük fel Erdélyi Zsuzsanna a néprajztudós, és első »szent öregasszonya«, Babos Jánosné Ruzsics Rozália személyét. De ezen alkotáson keresztül adhatunk hálát Erdélyi Zsuzsannának úgy is, mint az MMA Népművészeti Tagozat alapító tagozatvezetőjének. Ebbéli munkájával is példát mutatott, irányt szabott, mércét állított olyan megkérdőjelezhetetlen tisztasággal és őszinteséggel, amelyhez alkalmazkodni igencsak érdemes az utódoknak is.
Erdélyi Zsuzsanna nevét az MMA Népművészeti Tagozata által adományozható díj is őrzi. E kötet létrejöttében igen fontos szerepe van ennek az elismerésnek és személy szerint a díjazottak egy részének is. Kötetünk emléket állít a száz esztendeje született legendás néprajztudósnak, de oly módon, hogy az ösztönző erővel hasson a jóval fiatalabbak számára is. Ismerjük meg kicsit jobban Erdélyi Zsuzsannát, de még inkább olvassuk, tanuljuk, adjuk tovább azokat a szent szövegeket, amelyeket ő is azzal a szándékkal vett át az idős asszonyoktól, hogy azok el ne vesszenek, tovább éljenek, tovább éltessék közösségeinket!
Emlékkötetünk írásai nem követnek időrendet. A kortárs Dávid Katalin akadémikus asszony megrázóan gyönyörű sorai Erdélyi Zsuzsanna temetésén hangzottak el. Ezt követően Zsuzsa néni saját írásai, visszaemlékezései kerülnek sorra, amelyből nemcsak az archaikus imák gyűjtésének embert próbáló nehézségeit, e munkának enyhén szólva nem kedvező történelmi időszakot ismerhetjük meg első kézből, hanem – a tudományos életben sajnos szinte kivételes módon – magát a kutatót, a legnehezebb helyzetekből is kievickélő törékeny, de végtelenül erős asszonyt is. Ezt követően Erdélyi Zsuzsanna legszorosabb munkatársainak írásai világítják meg alaposabban e kivételes életutat, többek között Barna Gábor, Küllős Imola és Székely Orsolya Erdélyi Zsuzsanna-díjas pályatársaké.
És az írások között – természetesen – egy-egy archaikus imádság…
A kötet emlékező része a nagyberényi emlékoszlop átadásával ér véget, amelyet két rövid tanulmány követ Harangozó Imre és Vetró Mihály Erdélyi Zsuzsanna-díjas alkotók tollából. Nem titkolt célunk, hogy a mindenkori díjazottak írásaiból tanulmánykötet-sorozatot jelentetünk meg, és e sorozat első, bevezető kötete ez a kiadvány.
Erdélyi Zsuzsanna születésének századik évfordulójára megjelenő kötetünk elkészülésében hatalmas segítséget kaptunk mindazoktól, akik régebbi írásaikat önzetlenül rendelkezésre bocsátották. Külön köszönjük Zsuzsa néni családja, különösen Dobozy Borbála akadémikus asszony szeretetteljes segítségét. Köszönjük a rengeteg munkát a szövegek előkészítésében Barabás András Balázsnak, valamint Vetró Mihálynak a tördelést, grafikai tervezést, nyomdai előkészítést.

2021-ben – mindannyian, akik szerették és tisztelték – egy kicsit többet gondoltunk Erdélyi Zsuzsannára. E kötet a századik évforduló utolsó eseményeként, a százegyedik születésnapra lett időzítve. A száz esztendővel lezártunk valamit, de a százegyedikkel megnyitottuk ismét, újabb száz esztendőre!"

Szerényi Béla
a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusa,
az Óbudai Népzenei Iskola intézményvezetője

Az Erdélyi Zsuzsanna-emlékkötet ide kattintva letölthető.
20 जनवरी, 2022  |  erdélyi zsuzsanna andrásfalvy bertalan szatyor győző néprajz szerényi béla