Forrás: jpm.hu

Andrásfalvy Bertalant köszöntik országszerte

Jövőnk gyökerei címmel rendezett kiállítással köszöntik a 90 éves Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót, az MMA rendes tagját Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán. A tárlat november 17-e és 2022. március 1-je között tekinthető meg, amin eddig soha ki nem állított népművészeti tárgyak (szőttesek, főkötők, viseletdarabok), és eddig közöletlen filmek, fotók, térképek, és a gyűjtések során készült dokumentációk várják az érdeklődőket. A kiállítás azoknak az intézményeknek a közös vállalkozása, amelyek Andrásfalvy Bertalan szakmai életének legfontosabb állomásai voltak.
A tárlaton megismerhetjük a néprajzi gyűjtőutak miliőjét, a népzene- és néptánckutatás munkamódszerét, és gyűjtéseken készült felvételek páratlan darabjait. A kiállításból feltárulkozik Andrásfalvy Bertalan évtizedek során kiérlelt népművészet koncepciója, amely kutatása tárgyát nem formai és stiláris szempontok, hanem emberi és társadalmi szükségletek alapján vizsgálja. A népművészet – elgondolása szerint – nem öncélú, és alapvetően nem színpadra szerkesztett alkotások tárháza, hanem az egyén kiteljesedésének és külvilágra adott reakcióinak a tükörképe, de a társadalmi és gazdasági változások érzékeny közege is.
„A népművészet – elgondolása szerint – nem öncélú, és alapvetően nem színpadra szerkesztett alkotások tárháza, hanem az egyén kiteljesedésének és külvilágra adott reakcióinak a tükörképe, de a társadalmi és gazdasági változások érzékeny közege is" – áll a múzeum közleményében. Andrásfalvy Bertalan 1985-ig a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője volt. Ezt követően 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja főmunkatársaként, majd osztályvezetőjeként dolgozott. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen néprajzot tanított, ő irányította a tanszék megszervezést is. Néprajzkutatóként elsősorban a szőlészetet, gyümölcstermesztést és az állattartást vizsgálta, de kutatási területei közé tartozott a néptánc, a népköltészet is.


Mátyás király és a török basa címmel Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas tudós, néprajzkutató, egyetemi tanár által 70 éve gyűjtött, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen népmesékből jelent meg kötet, amelyet szerdán, a kutató 90. születésnapján mutattak be Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Andrásfalvy Bertalan az eseményen felidézte, hogy annak idején a Népművészeti Intézet megbízásából néptáncgyűjtőként járta be a vidéket, de a néptánc és -zenekutatás közben mesemondókra is talált a Dél-Dunántúlon, főként Tolna megyében. A mesemondók többnyire emlékezetből, hallgatóság nélkül, külön kérésre meséltek. "Tudtam, hogy ez egy nagy kincs, és örülök annak, hogy több mint hét évtizeddel az első mesekutatásaim után – az eddig kiadatlan gyűjtéseim megjelenhettek" – hangsúlyozta.
A gyűjtemény 45, felnőtteknek is szóló mesét tartalmaz, amelyek kilenc település tizenegy mesemondójától származnak. A kötethez tartozik egy hangoskönyv-melléklet is, amely a vers.hu oldalon érhető el – mondta Lutter Imre előadóművész, drámapedagógus, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a kötet menedzsere.
Tóth Gábor szociológus, néprajzkutató, a kötet szerkesztője hangsúlyozta: Andrásfalvy Bertalan színvonalas szakmai életútját a sokszínűség jellemzi, az ártéri gazdálkodáson és a gyümölcstermesztésen át sok mindennel, néptánc- és balladagyűjtéssel, valamint népdalgyűjtéssel foglalkozott, mesegyűjtései kevésbé voltak ismertek.
1950 és 1963 között mintegy 188 mesét gyűjtött, az egyik legtermékenyebb mesegyűjtő volt, mégis utoljára 1960-ban jelent meg népmesekötete. A Mátyás király és a török basa című könyvben olvasható mesék azokról az időkről vallanak, amikor még a paraszti kultúrában élő volt a mesemondás szokása. Andrásfalvy Bertalan a meséket hangrögzítővel rögzítette, illetve legépelte. A 45 mesének 11 hangzó anyaga eredeti archív felvételen szólal meg, a többit a versmondó egyesületnek köszönhetően kortárs művészek adják elő. A kötetet az archív képek mellett gyerekek rajzai illusztrálják, és idegen szavak jegyzéke segíti az olvasókat az eligazodásban.
A Mátyás király és a török basa című kötet a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával jelent meg.


A Magyar Művészeti Akadémia 2018-ban készített portréfilmet (rendező: Csorba Judit) Andrasfalvy Bertalan néprajzkutatóról „...hogy hasznára lehessek" címmel, amiben egy sokoldalú, a magyarság sorsa, népművészeti kincseinek összegyűjtése, megőrzése és kutatása iránt az ötvenes évek óta mélyen elkötelezett, ugyanakkor a velünk élő népcsoportok életét is jól ismerő tudós és tanár kivételes személyiségét mutatja be.


A 2019-es könyvhétre jelent meg az MMA Kiadónál az Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató tollából származó, népművészetről szóló írások gyűjteménye. A „Jövőnk gyökerei – Írások a népművészetről" című műve főleg a nemzeti, de világviszonylatokra is kiterjedő elemzések összefoglaló, rengeteg ízes példával illusztrált kánon erejű kötete.
A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata rövidesen két új kötetet is összeállít születésnapos tagja tiszteletére, korábbi, ma már kevésbé hozzáférhető tanulmányainak válogatásával.
17 नवंबर, 2021  |  könyvbemutató kiállítás születésnap andrásfalvy bertalan