Zalaváry Lajos építész, a reneszánsz ember – konferencia

2020. október 12-én a Pesti Vigadó Makovecz terme adott helyet a Zalaváry Lajos építész (1923–2018) életét, munkásságát, alkotói és emberi kvalitásait, szellemi és tárgyi örökségeit felvonultató tudományos konferenciának. A Kossuth- és kétszeres Ybl-díjas építész, néhai nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja csaknem egy évszázadot átfogó pályafutása került bemutatásra tanítványai és tisztelői által a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) szervezésében. Az eseményen Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Vashegyi György, az MMA elnöke és Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója mondott köszöntőt. Az óvintézkedések miatt a konferenciát online is lehetett követni, és a későbbiekben is visszanézhető lesz.
„Zalaváry Lajos irigylésre méltóan autonóm személyiségű ember volt, ezért is válhatott habitusa példává egy, az önállóságot nem kimondottan jutalmazó korszakban. Az építész csöndes és elegáns kívülállásával tiltakozott a központilag diktált kötelező stílus ellen, ezzel megjelenítve azt a karaktert, ami zsinórmértékül szolgál építésznemzedékeknek, és alkotásain keresztül a hétköznapi embereknek is" – vezette fel Vashegyi György a konferenciát, aki örül annak, hogy a Magyar Művészeti Akadémiát kimondottan ilyen kaliberű emberek alkotják. Rájuk van a legnagyobb szüksége a nemzetnek, hiszen ők puszta létezésükkel nagy hatást tudnak gyakorolni környezetükre. Az elnök a tavasszal elhunyt Fekete György belsőépítész, az MMA korábbi elnökének érdemeit is szóba hozta a MÉM MDK leendő sorsával kapcsolatban. „Az építészeknek hazánkban mindig fontos szerep jutott, leginkább a tekintetben, hogy miként látjuk mi, és miként láttatjuk országunkat a világ számára. Zalaváry Lajos terveinek többsége testet öltött, gondolatainak jelentős része pedig tartópillérként épül bele a hazai építészetbe, amelyre támaszkodva a következő nemzedék is fel tudja húzni a maga szintjét hazánk évezredes épületében. Magyarország megújítása nem történhet meg az épített környezet méltó állapotba hozatala nélkül, ami nem feltétlenül az aktuális trendekhez való igazodást jelenti." Ennek egyik sarkalatos pontja, amit Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója is kiemelt, a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán a következő években felépülő új, 21. századi, interaktív intézmény. A művészeti kutatóhely előreláthatólag egyszerre lesz múzeum, szakmai háttérintézmény, programokat nyújtó találkozási pont, egy mindenki számára látogatható nyitott központ, amely az Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak is otthont ad. Ez a kormány és az MMA egyik fontos közös szerepvállalása a magyar kultúra életében. A jelenkori kitekintéssel zárult köszöntők adták meg az alaphangot a konferenciának, amely a Csontos János által készített portréfilmek Zalaváry Lajosról szóló filmrészletével folytatódott.
A mezőn élő fák terebélyesen nőnek, semmi nem gátolja őket abban, hogy úgy nőjenek, ahogy Isten megteremtette őket. Az erdőben viszont nem tudják ezt így megtenni, és ez vonatkozik a városi emberekre is analógiaként. Az építészetnél az evolúciós szándékot nyomon lehet követni, amely kiszámítható, ezért érdemes rájuk támaszkodni. Zalaváry Lajos a fákon keresztül tudta megjeleníteni építészetében ezeket a szimbólumokat. Mesterei nem voltak teoretikus emberek, ő sem az, mivel ezek sokszor zsákutcába torkollanak. Teóriákat idősebb korában dolgozott ki, addig inkább módszereket követett. Az épületnek a műfaját akarta meghatározni egy-egy tervezésnél, a környezetbe illeszkedésének lehetőségeit mérte fel. Utóbbi nem zárta ki a meghökkentő elemek alkalmazását. A bombasztikától nem félt. Az épületben járókelő embernek legyen valami szórakozása is. Árasszon optimista hangulatot, legyen sugárzó zöld, ami felvidít. Munkáiban fölfedezhető a falak, ablakok sajátos összerendeződése, egyszóval tektonikája. Minden, ami történik a világban az a tektonika törvényei szerint alakul. Ezek az átalakulások viszont nem úgy mennek végbe, mint a föld mélyén. Az összerendeződések mindig az építész rendezőelvén keresztül valósulnak meg. – Összefoglaló részlet a „Tizenkét kőmíves – Mesterek a kortárs magyar építészetből" című filmből.
Az első szekció levezető elnöke Marosi Miklós Széchenyi- és Ybl-díjas építész, az MMA alelnöke volt, első felszólaló Skardelli György, Kossuth-díjas építész, az MMA rendes tagja. Skardelli György majd négy évtizeden át dolgozott közös pályázatokon Zalaváry Lajos tervező csapatában. „Laját", vagy a „Mérnök Urat" sosem tegezte le, bizalommal teljes távolságtartás volt közöttük. „Kérlelhetetlen funkció tisztelet, szakmai precizitás jellemezte őt. Megélte a 20. század minden terrorját, de nem hódolt be. Meg tudott maradni a maga alkotta világban, autonóm egyéniség volt, maximalista. A KÖZTI-n belül külön világot képviselt. Ha csak egyetlen munkát csináltál vele, akkor is belevésődött az emlékezetedbe. A pályázatokat mindig időben fejeztük be, postára rohanás sosem volt, ez nem illett hozzá. Ami kijön a kezünkből, az már elkezdi élni az életét a tervező nélkül is, ezért a munka az első vázlatból sem spórolható ki. – mondta. A zene szeretete alap volt nála. Az egyetemen az úgynevezett »dániás« évfolyam tagja lett, a skandináv hatás ezért tetten érhető volt munkáin. A népi építészet és a modern között kereste a kapcsolatot, átjárást. Első önálló munkája a Csepeli csillagtelep épületei. Fogatolt, több szobás, erkélyes lakások épültek a megadott direktívákkal szemben. Jászberényi fürdője sok építész szerint akkor is beírta volna magát az építészet történetébe, ha csak ezt az egy épületet tervezte volna. A siketek és nagyothallók épületét természetes fény járja be (a tantermek megvilágítási módja egyedülálló technika volt a skandinávoknál), amely így megkönnyíti az odajárók életét, vagy éppen beilleszkedését az intézménybe. Az aranymetszésen alapuló íves és egyenes vonalú meghúzások, a homlokzati ritmusok felállítása nem reneszánsz manír nála, hanem támasz a finomhangolásra. Kortalan, örökérvényű építészete van." Ezekkel a szavakkal emlékezett vissza Skardelli György Zalaváry Lajosra. Zárszóként a Mérnök Úr veszprémi úttörőházának elbontása kapcsán kifejtette, jó lenne megteremteni bizonyos épületek védettségét, hiszen egy ház értékét nem csupán a kora határozza meg.
Zalaváry Lajos (1923–2018)
Értelmiségi család sarja. Apja az első világháború előtt zongoristaként szerzett diplomát Bécsben. Fia állandóan rajzolt, illusztrációival hamar kitűnt az általános iskolában. 1940-ben már emeletes épületet tervez. A premontrei rend gödöllői, majd a minoriták miskolci rendházába kerül, itt a Királyi Katolikus Fráter György Gimnáziumban érettségizik. Zalaváry Lajos számára az épület legelsősorban védelmet nyújtó, befogadó hajlék, derűs hangulatot árasztó, a funkciójukat okosan és gazdaságosan kiszolgáló terek sora. Építészeti alapelvei között ennek megfelelően első helyen szerepelt a hajlékteremtés. Döntő fontosságú volt számára a műfaj helyes megválasztása, az adott városkép figyelembe vétele, igazodás a hely szelleméhez, és a népi építészetben sokszor megjelenő additív kompozíció. Homlokzatalakítását a tektonikus rend törvénye irányította, minden tervén egy egyedi, markáns homlokzati rendet hozott létre, amelyen rendre megjelenik a hely, a funkció, és a környezet összképe. Főbb munkái közé tartozik a csepeli Csillagtelep, a feldebrői iskola, a Jászberényi Tisztasági Fürdő, a budapesti Nagyothallók Állami Intézete, a Hotel Atrium-Hyatt a pesti Duna-korzó egyik meghatározó, monumentális építménye, vagy a gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpont épülete. Egész életében a KÖZTI-nek, a Középülettervező Vállalatnak dolgozott.
A konferencia második részének levezető elnöke Turi Attila Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja, az Építőművészeti Tagozat vezetője volt. Ebben a szekcióban szó esett Zalaváry életének korszakairól, emberi oldalairól, a szakma iránti alázatáról, az épületeiben megmutatkozó jellegzetességeiről, munkamódszereiről, pályázatokról, elképzeléseiről, neves épületeiről. Hogyan vészelte át a kitelepítést Németországban, majd Dániában. Hogyan vált ez az elhurcoltatás tanulmányúttá új barátaival. Amikor a kommunista átrendeződés a Kádár-korszakban elérte az építészeket is, és a művészet inspirációit átvették az 5 éves tervek, akkor az ízlésterrorral miként szállt szembe Zalaváry – hogyan tette a KÖZTI tervgyárát szellemi műhellyé. Zoboki Gábor DLA habil. építész, egyetemi tanár, az MMA rendes tagja „Lechnertől Zalaváryig", az alkotó építészek „családfáját" mutatta be a XX. században karakter, alkotói mechanizmusok, életmód és a történeti áttekintés szempontjai alapján. A szellemi örökségre, tradíciókra ráépülő Zalaváry-féle egyedi stílus létrejöttének fejlődésgörbéje a hazai és külföldi emblematikus építészek bemutatásán keresztül egy olyan feltáró munkát eredményezett, ami hivatkozás lehet a későbbi történeti kutatásokhoz is. Haba Péter művészettörténész a Nagyothallók Állami Intézetén keresztül bemutatva az építészt azt mondta, hogy „a tervezés és az építés során kiküzdött harmónia a kiegyensúlyozottságot jelenti. Nyugalom jön létre, ha minden anyag és építészeti elem a helyén van, ezért az anyag természete szerinti formákat kell alkalmazni a megvalósítás során. Ha így fonódik össze a funkció a természetességgel, akkor jó konstrukció születik." „A barátság olyan, mint az építészet és a belső építészet: elválaszthatatlan" – utalt a KÖZTI-féle Zalaváry-éra hangulatára Hefkó Mihály belsőépítész tervező művész, az MMA rendes tagja. Zalaváry Éva iparművész „a Mérnök Úrról", mint apáról, magánemberről beszélt. Mesterségének kulcsmotívumait, a fákat állította középpontba. Sok rajzot, grafikát mutatott be a közönségnek. Elmondta azt is, hogy apját Makovecz Imre hívta meg a Magyar Művészeti Akadémiába, vagy, hogy kedvelte a csigamotívumokat. Templomokat, kápolnákat álmodott, de végül nem került rájuk sor. A napot kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol a művésztársak Marosi Miklós és Zoboki Gábor vezetésével meghitt epilógusát adták a visszaemlékezéseknek. Hűség. A KÖZTI igazgatója, Smaraglay László hívta fel a figyelmet erre a hozzáállásra Zalaváry Lajos kapcsán. A vállalatnál eltöltött 69 év ugyanis az elköteleződésről ad számot. Létezik ennek a hűségnek is öröksége az építészeti örökség mellett. Sokak ugyanígy, akik a konferencián is jelen voltak, szinte egész életüket ott töltötték, vagy onnan mennek nyugdíjba egy hosszú életút után. Végezetül Detre Villő, Zalaváry Éva, Zalaváry István és Marosi Miklós szervezők mellett megköszönték Szmrecsányi Dórának és Ritoók Pálnak is, hogy a konferencia létrejöhetett.

Götz Eszter 2018-ban írt könyvet a művészről, amit a Magyar Művészeti Akadémia jelentetett meg Zalaváry Lajos építészete címmel. A könyv az MMA Kiadó honlapján megrendelhető.

A konferencia visszanézhető:
14 अक्‍तूबर, 2020  |  zoboki gábor turi attila konferencia marosi miklós zalaváry lajos skardelli györgy vashegyi györgy hefkó mihály