Mesék, XII. (Holdleány), rézkarc, 14,5×12,5 cm, 1984

Totem – Püspöky István emlékkiállítása

A múlt század hetvenes éveinek első felében induló magyar grafikusművész-nemzedék egyik, a közelmúlt négy és fél évtizedének meghatározó jelentőségű életművét építő tagja volt Püspöky István (1950–2018). Ez a grafikus-festő az ún. valóság elemeit és alakjait emlékszerűen megragadó és megidéző művészi kifejezés azon alkotója volt, akinek lírai árnyaltságú, expresszív hevülettel interpretált, szürreális látomásokkal áthatott művei a szimbólumok, a metaforák és az allegóriák világába emelkednek és ezáltal e szférákba kalauzolják műveinek szemlélőit is. Emlékkiállítása október 18-ig tekinthető meg a Vigadó Galériában, a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának szervezésében.
Püspöky István (1950–2018) az 1970-es évek második felében indult generáció lírai-expresszív-szürrealisztikus hagyományokhoz kötődő vonulatának jelentős képviselője, a magyar grafika 60-as évekbeli nagy nemzedéke – Kondor Béla, Csohány Kálmán, Lenkey Zoltán, Rékassy Csaba – örökségének gondozója, továbbfejlesztője volt.
A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő-szakán végzett, Mesterei Sarkantyu Simon és Barcsay Jenő tanítványaként. Az 1970-es évek közepétől kiállító művész. A grafikák mellett egyedi rajzokat, monotípiát és táblaképeket készített. Munkásságára a meghatározó jelentőségű hatást egyrészt Kondor művészete gyakorolta, másrészt az irodalom: elsősorban Dosztojevszkij, Pilinszky művei, s a magyar népköltészet. Műveit – noha nem illusztrált, és nem tartozott az alkalmazott grafika gyakorlói közé – átszövik az irodalmi utalások, az irodalmi mű mintegy alapot, kiindulópontot jelentett számára, hogy távolra vezető képi asszociációs sort indítson el tisztán festői, grafikai eszközökkel. Állandó motívumai – madár, kalitka, kés, fej, korpusz – szubjektív mitológia részévé válva hordozzák, fejezik ki esztétikai értékekké szublimálódva az emberiség 20. század végi állapota miatti szkepszist és ezzel együtt a morális megtisztulás vágyát.
A művész egyéni kiállítással mutatkozhatott be Miskolc és Hódmezővásárhely mellett Hamburgban, New York-ban, Los Angelesben és Salzburgban is. Művei a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban, a Szombathelyi Képtárban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és a Miskolci Galériában is megtalálhatók.
Díjai: 1978: Derkovits-ösztöndíj; 1979; X. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc, Kondor-plakett; 1981: Derkovits-plakett; 1985: római ösztöndíj; 1987: XIV. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc, nagydíj; 2006: Munkácsy-díj.

A tárlat kurátora: Wehner Tibor művészettörténész.
 
Helyszín: Vigadó Galéria, V. szinti kiállítóterem (Pesti Vigadó)
Szervező: Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozat
 
Megnyitó: 2020. szeptember 15., 17.00 óra

2020. október 7-én 18.00 órától kötetlen beszélgetésre kerül sor művészbarátokkal és a tárlat kurátorával. Regisztráció a galeria@vigado.hu címen!
15 सितंबर, 2020  |  emlékkiállítás püspöky istván