Ady 100 a Pesti Vigadóban
100 évvel ezelőtt, 1919. január 27-én hunyt el a 20. század egyik legnagyobb magyar költője, Ady Endre. A művész emlékére 2019. január 27-én 19 órakor emlékestet rendez a Magyar Művészeti Akadémia. A rendezvényen színművészek adják elő Ady verseit és XX. századi, illetve kortárs zeneszerzők által megihletett dalokat és kórusműveket hallhatnak az érdeklődők. Az est háziasszonya Juhász Judit. Az emlékest egyik szervezője Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője, aki kérdéseinkre válaszolt. Ady és a zeneszerzők kapcsolatáról pedig Tóth Péter, az MMA Zeneművészeti Tagozat tagozatvezetője beszélt.
Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője válaszolt kérdéseinkre:
– Nagyon szépen vall egyik írásában azokról az emlékezetes pillanatokról, amelyeket akkor élt át, amikor meglátogatta Ady szülőházát Érmindszenten. Mi az, ami megragadta ott Önt?
– Különleges élmény lenyomni azt a kilincset, amelyet egykor az Ady család és maga Ady Endre is megérintett, különös dolog belépni abba a gerendás mennyeztű, alacsony, kis házba, és a maga valóságában látni a keskeny faágyat, ahol a költő több mint száznegyven éve megszületett. Megállni azon az udvaron, ahol ő gyermekként futkosott, és ahová később is annyiszor visszatért, hogy mozgalmas városi mindennapjait kipihenje. Ez az udvar ottjártamkor, azon az őszi napon épp olyannak tűnt, mint lehetett Ady életében is, sütött a nap, a látóhatárt a ház mögött Ady Lőrinc egykori szántóföldjei zárták le, a közelben, erősen elvadult állapotban, de ott volt a régi temető is, amelyben az Ady szülők nyugszanak. Mindennek köszönhetően szinte úgy éreztem, hogy jelen vagyok a költő életében, a verseiből jól ismert, legendás világában. Az idő elszállt, elmentek vele az akkor élt emberek, de mi, késő unokák, dédunokák, amikor megérkezünk a szerény kis faluba, a szépen megőrzött, felújított helyszínre, szinte érezzük a jelenlétüket. Óhatatlanul felötlenek bennünk Ady sorai, látva, hogy sok minden szóról szóra úgy van ma is, ahogy ő megírta: az Ér ma is „nagy, álmos, furcsa árok, Pocsolyás víz, sás, káka lakják". Több ismert fotó őrzi az egykori, aprócska szülőházat, és mellette a már jómódról tanúskodó, üveges verandás, polgári berendezésű otthont is. Ezeknek köszönhetően a látogató szinte úgy emlékszik vissza, mintha ott jártakor az Ady családdal is találkozott volna.
– Mire helyezte a hangsúlyt a versek kiválasztásánál?
– A megzenésített művek alapján végeztük az Ady-versek kiválasztását. Az énekelt szövegek jobb megértése érdekében színészeink előadásában is elhangzanak egyes Ady-költemények. Természetesen az iskolában tanultak közül csak néhányat választottunk, inkább a közönség számára kevésbé ismerteket vettük be a versösszeállításokba.
– Az est egyik jelmondata: „… ez a mi hitünk valósággá válik." – Miért?
– Nem én választottam ezt a mottót, de úgy gondolom, hogy a magyarság jobb jövőbe vetett hitét, sorsunk jobbra fordulására irányuló reményünket fejezi ki ez az Ady-sor.
– Él még Ady költészete a mai ember lelkében? Vajon miért mind a mai napig a legtöbbet idézett művész?
– Az én korosztályom még nagyon sokat tanult és tud ma is Adyról, sok versét tudjuk kívülről. Egyike volt kedvenc költőinknek. De azt tapasztaltam, hogy a későbbi nemzedékeket is megérinti ez a költészet, mert őszintén és szókimondóan ír a modern ember lelkében kavargó érzelmekről, indulatokról: az évszázados hagyományokból és közösségekből kiszakadó, a városi életbe beilleszkedő személyiség szabadságélményéről, vele együtt a pénznek való kiszolgáltatottságáról, a modern „dzsungeltörvények" megszenvedéséről. A hagyományos emberi normák és a vadkapitalizmus által meghonosított társadalmi erőszak összeütközéséről. A hagyományos szerelem- és családfelfogás erodálódásával együttjáró árvaságról és magányról. Egyszóval „az eladó az egész világ" és Adyval szólva a „minden egész eltörött" élményéről.
– Milyennek látná Ady a 21. századot?
– Olyannak amilyen: egyrészt szélsőségesnek, brutálisnak, kegyetlennek és részvétlennek. Másrészt a rohamosan fejlődő technikai adottságokat, kényelmi berendezéseket tekintve korlátlan lehetőségeket teremtőnek. Valószínűtlennek.
– Van-e olyan Ady-vers, amely útmutatóul szolgál az életében?
– Nem egy Ady-vers bukkan fel az ember elméjében élete egy-egy váratlan, megrázó fordulatánál. Ady varázsa az, hogy érvényes nevet tudott adni létünk szívbe markoló jelenségeinek. Nehéz nem az ő szavaival fogalmazni, amikor összetalálkozunk ezekkel. Tehát, aki ismeri ezt a költészetet, nemegyszer legtalálóbban az ő szavaival tudja jellemezni saját, legbelsőbb tapasztalatait, saját léthelyzetét. Adynak ezt a hosszútávra érvényes, páratlan megfogalmazó-képességét bizonyítja, hogy a katolikus szószékeken is ő a leggyakrabban idézett költő. Nem véletlenül. „Mikor elhagytak, / Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten." Ezeket a sorait a legnagyobb misztikusok is megirigyelhetnék.
Ady és a XX. századi, illetve kortárs zeneszerzők kapcsolatáról Tóth Péter, az MMA Zeneművészeti Tagozat tagozatvezetője beszélt honlapunknak:
– Papp Viktor erdélyi magyar zeneíró, zenekritikus azt írja a Nyugat egyik számában: „Ady nem tudósa, nem értője, hanem érzője volt a zeneművészetnek." Egyetért ezzel a megállapítással?
– Nagyon is! Ady költészetéből árad a zene, árad a modern, a bemeszesedett hagyományokon átlépő, az új utakat kereső zene.
– Ady költészete több népdalokból vett idézetet és zenei utalást tartalmaz. Volt Adynak kedvenc zeneszerzője?
– Azt nem tudnám megmondani, hogy Ady ismerte-e Kodály művészetét, de az biztos, hogy mindketten ugyanarra, nevezetesen a népi hagyományokra építették modern művészetüket. Ennek szintézise jelenik meg mindkettőjük művészetében.
– Önnek melyik a kedvenc megzenésített Ady-verse?
– Én külön venném a versmegzenésítés és a dal vagy kórusmű fogalmát. Azért is, mert alapvetően más zeneszerzői gondolkodás hatja át őket. A klasszikus versmegzenésítés hű marad a vershez, tulajdonképpen csak egy ritmizált dallamot és harmóniákat tesz alá. Ha jól csinálják, ez is lehet nagyon jó. Egy dalban vagy kórusműben a zeneszerző sokkal szabadabban nyúl a költői szöveghez. Megváltozik a szöveg és a zene aránya, viszonya. Optimális esetben a végeredmény több tud lenni, mint az eredeti vers önmagában. Erre legjobb példa talán Kodály remekműve, a Fölszállott a páva.
– Milyen kritériumok alapján állította össze a műsort?
– A műsor zenei programjának összeállítását a zeneművészeti tagozat három kiváló tagja, Szőnyiné Szerző Katalin, Nógrádi Péter és Kassai István vállalták magukra, s munkájukhoz nélkülözhetetlen segítséget kaptak a hangversenyen közreműködő Nagy Márta zongoraművésztől.
– Mi fogja meg a zeneszerzőt Ady verseit olvasva?
– A képzelet szabadsága, a versek ritmikája, a képek újszerűsége.
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi, valamint Zeneművészeti Tagozatai emlékestjének részletes programját itt lehet megtekinteni.
– Nagyon szépen vall egyik írásában azokról az emlékezetes pillanatokról, amelyeket akkor élt át, amikor meglátogatta Ady szülőházát Érmindszenten. Mi az, ami megragadta ott Önt?
– Különleges élmény lenyomni azt a kilincset, amelyet egykor az Ady család és maga Ady Endre is megérintett, különös dolog belépni abba a gerendás mennyeztű, alacsony, kis házba, és a maga valóságában látni a keskeny faágyat, ahol a költő több mint száznegyven éve megszületett. Megállni azon az udvaron, ahol ő gyermekként futkosott, és ahová később is annyiszor visszatért, hogy mozgalmas városi mindennapjait kipihenje. Ez az udvar ottjártamkor, azon az őszi napon épp olyannak tűnt, mint lehetett Ady életében is, sütött a nap, a látóhatárt a ház mögött Ady Lőrinc egykori szántóföldjei zárták le, a közelben, erősen elvadult állapotban, de ott volt a régi temető is, amelyben az Ady szülők nyugszanak. Mindennek köszönhetően szinte úgy éreztem, hogy jelen vagyok a költő életében, a verseiből jól ismert, legendás világában. Az idő elszállt, elmentek vele az akkor élt emberek, de mi, késő unokák, dédunokák, amikor megérkezünk a szerény kis faluba, a szépen megőrzött, felújított helyszínre, szinte érezzük a jelenlétüket. Óhatatlanul felötlenek bennünk Ady sorai, látva, hogy sok minden szóról szóra úgy van ma is, ahogy ő megírta: az Ér ma is „nagy, álmos, furcsa árok, Pocsolyás víz, sás, káka lakják". Több ismert fotó őrzi az egykori, aprócska szülőházat, és mellette a már jómódról tanúskodó, üveges verandás, polgári berendezésű otthont is. Ezeknek köszönhetően a látogató szinte úgy emlékszik vissza, mintha ott jártakor az Ady családdal is találkozott volna.
– Mire helyezte a hangsúlyt a versek kiválasztásánál?
– A megzenésített művek alapján végeztük az Ady-versek kiválasztását. Az énekelt szövegek jobb megértése érdekében színészeink előadásában is elhangzanak egyes Ady-költemények. Természetesen az iskolában tanultak közül csak néhányat választottunk, inkább a közönség számára kevésbé ismerteket vettük be a versösszeállításokba.
– Az est egyik jelmondata: „… ez a mi hitünk valósággá válik." – Miért?
– Nem én választottam ezt a mottót, de úgy gondolom, hogy a magyarság jobb jövőbe vetett hitét, sorsunk jobbra fordulására irányuló reményünket fejezi ki ez az Ady-sor.
– Él még Ady költészete a mai ember lelkében? Vajon miért mind a mai napig a legtöbbet idézett művész?
– Az én korosztályom még nagyon sokat tanult és tud ma is Adyról, sok versét tudjuk kívülről. Egyike volt kedvenc költőinknek. De azt tapasztaltam, hogy a későbbi nemzedékeket is megérinti ez a költészet, mert őszintén és szókimondóan ír a modern ember lelkében kavargó érzelmekről, indulatokról: az évszázados hagyományokból és közösségekből kiszakadó, a városi életbe beilleszkedő személyiség szabadságélményéről, vele együtt a pénznek való kiszolgáltatottságáról, a modern „dzsungeltörvények" megszenvedéséről. A hagyományos emberi normák és a vadkapitalizmus által meghonosított társadalmi erőszak összeütközéséről. A hagyományos szerelem- és családfelfogás erodálódásával együttjáró árvaságról és magányról. Egyszóval „az eladó az egész világ" és Adyval szólva a „minden egész eltörött" élményéről.
– Milyennek látná Ady a 21. századot?
– Olyannak amilyen: egyrészt szélsőségesnek, brutálisnak, kegyetlennek és részvétlennek. Másrészt a rohamosan fejlődő technikai adottságokat, kényelmi berendezéseket tekintve korlátlan lehetőségeket teremtőnek. Valószínűtlennek.
– Van-e olyan Ady-vers, amely útmutatóul szolgál az életében?
– Nem egy Ady-vers bukkan fel az ember elméjében élete egy-egy váratlan, megrázó fordulatánál. Ady varázsa az, hogy érvényes nevet tudott adni létünk szívbe markoló jelenségeinek. Nehéz nem az ő szavaival fogalmazni, amikor összetalálkozunk ezekkel. Tehát, aki ismeri ezt a költészetet, nemegyszer legtalálóbban az ő szavaival tudja jellemezni saját, legbelsőbb tapasztalatait, saját léthelyzetét. Adynak ezt a hosszútávra érvényes, páratlan megfogalmazó-képességét bizonyítja, hogy a katolikus szószékeken is ő a leggyakrabban idézett költő. Nem véletlenül. „Mikor elhagytak, / Mikor a lelkem roskadozva vittem, / Csöndesen és váratlanul / Átölelt az Isten." Ezeket a sorait a legnagyobb misztikusok is megirigyelhetnék.
Ady és a XX. századi, illetve kortárs zeneszerzők kapcsolatáról Tóth Péter, az MMA Zeneművészeti Tagozat tagozatvezetője beszélt honlapunknak:
– Papp Viktor erdélyi magyar zeneíró, zenekritikus azt írja a Nyugat egyik számában: „Ady nem tudósa, nem értője, hanem érzője volt a zeneművészetnek." Egyetért ezzel a megállapítással?
– Nagyon is! Ady költészetéből árad a zene, árad a modern, a bemeszesedett hagyományokon átlépő, az új utakat kereső zene.
– Ady költészete több népdalokból vett idézetet és zenei utalást tartalmaz. Volt Adynak kedvenc zeneszerzője?
– Azt nem tudnám megmondani, hogy Ady ismerte-e Kodály művészetét, de az biztos, hogy mindketten ugyanarra, nevezetesen a népi hagyományokra építették modern művészetüket. Ennek szintézise jelenik meg mindkettőjük művészetében.
– Önnek melyik a kedvenc megzenésített Ady-verse?
– Én külön venném a versmegzenésítés és a dal vagy kórusmű fogalmát. Azért is, mert alapvetően más zeneszerzői gondolkodás hatja át őket. A klasszikus versmegzenésítés hű marad a vershez, tulajdonképpen csak egy ritmizált dallamot és harmóniákat tesz alá. Ha jól csinálják, ez is lehet nagyon jó. Egy dalban vagy kórusműben a zeneszerző sokkal szabadabban nyúl a költői szöveghez. Megváltozik a szöveg és a zene aránya, viszonya. Optimális esetben a végeredmény több tud lenni, mint az eredeti vers önmagában. Erre legjobb példa talán Kodály remekműve, a Fölszállott a páva.
– Milyen kritériumok alapján állította össze a műsort?
– A műsor zenei programjának összeállítását a zeneművészeti tagozat három kiváló tagja, Szőnyiné Szerző Katalin, Nógrádi Péter és Kassai István vállalták magukra, s munkájukhoz nélkülözhetetlen segítséget kaptak a hangversenyen közreműködő Nagy Márta zongoraművésztől.
– Mi fogja meg a zeneszerzőt Ady verseit olvasva?
– A képzelet szabadsága, a versek ritmikája, a képek újszerűsége.
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi, valamint Zeneművészeti Tagozatai emlékestjének részletes programját itt lehet megtekinteni.
25 जनवरी, 2019
|
nógrádi péter
,
kassai istván
,
mezey katalin
,
tóth péter
,
szőnyiné szerző katalin
,
ady 100