30 éves a Kós Károly Egyesülés

2019. szeptember 27-én kezdődött a Kós Károly Egyesülés (KKE) jubileumi programsorozata. A szervezetet 30 évvel ezelőtt alapították. Az organikus építészeket tömörítő egyesülés 1989-ben jött létre hét kisszövetkezet formájában. Céljuk az volt, hogy a házak, épületek tervezése közben a kortárs alkotó az organikus építészet szellemiségét a magyar parasztvilág elemeivel együtt használja fel. Az alapítók között találjuk Makovecz Imrét, Kampis Miklóst és Kálmán Istvánt. A kezdő programban az egyesülés tagjainak legfrissebb munkáiból vetítettek fényfestést a Pál-völgyi barlang sziklafalára, miközben Pál Éva és a Sebő Együttes zenélt. Számos program mellett november 10-én Szigetváron, november 15-én Csengerben nyílik kiállítás, majd november 20-án a Budai Vigadóban nagyszabású konferenciával emlékeznek a jeles eseményre.
Az egyesülés céljairól Csernyus Lőrinc építészt, az MMA levelező tagját kérdeztük.
– Ön személy szerint mióta vesz részt az Egyesülés munkájában és milyen formában?
– Formálisan az alapítás pillanatától kezdve, hiszen akkor az egyik alapító cég, a MAKONA Kisszövetkezet tagja voltam. Majd a Triskell Kft. egyik alapító tagjaként 1990 óta veszek részt az Egyesülés munkájában. 2005-től 2016-ig a Vándoriskola vezetője is voltam. Az Országépítő folyóirat szerkesztő bizottságában is dolgoztam pár évig. Jelenleg az Egyesülés 30 éves születésnapját ünneplő rendezvénysorozat egyik szervezője vagyok. Idén a Héttorony Fesztivál építészeti rendezvényei az Egyesülés elmúlt 30 évéről szólnak.
– Miért Kós Károly nevét vette fel a szervezet? Milyen hatása van Kós Károlynak a mai korra?
Csernyus Lőrinc itt Kampis Miklóst idézi:
– „Itt kell megemlékezni arról, hogy az Egyesülés nevét adó Kós Károly, akivel többen személyesen találkoztunk, temetésén részt vettünk; akinek születési centenáriumáról kiállítással és összejövetellel emlékeztünk meg, mindnyájunknak személyes példaképe lett. Nem kizárólag építészeti munkássága, a népi építészettel kapcsolatos felfogása, hanem utolérhetetlen alázata, a megfelelő helyen, és időben végzett helyes cselekedetei miatt. Ezért egységesen, szinte közfelkiáltással döntöttünk neve mellett."
– Az Egyesülést 1989-ben alapították. Mi változott az eltelt időszakban, ha a célokat tekintjük?
– Az alapítók szándéka szerint az Egyesülés célja, hogy a szabad szellemi élet kibontakozásának intézményes kereteket biztosítson. Ezért az Egyesülés egy építész mesteriskola, és szabadiskola létrehozásáról, valamint az Országépítő folyóirat elindításáról döntött.
Az építésze mesteriskolába pályázat útján nyerhetnek felvételt a fiatal építészmérnökök, akik azután három éven keresztül vándorolnak az Egyesülés egyik építész irodájából a másikba, és ily módon építész mesterek mellett dolgozva képezhetik tovább magukat.
A Szabadiskolát azok számára alapította az Egyesülés, akik a szellemet nem pártokhoz, programokhoz, valamely sajátos tudományos, filozófiai vagy vallásos világszemlélethez kötik, hanem, akik a szabad szellemi élet iránt akarják magukat elkötelezni. Az alapítók meggyőződése, hogy korunkban a szabad szellemi élet legjelentősebb forrása a Rudolf Steiner alapította szellemtudomány. A Szabadiskola a szellemtudományt nem világnézetnek tekinti, hanem a jövő-kultúra szellemi forrásának, ahogyan a modern materialista civilizáció szellemi forrása a természettudomány volt.
Az Egyesülés alapítói korábban évtizedeken keresztül folytattak partizánháborút a magyar építészet és kultúra jövőbe való átmentéséért. Jelentős demonstráció volt 1985 augusztusában a „Magyar élő építészet" címmel rendezett kiállítás, amely a külföldön már abban az időben is elismert és ott széles körben nyilvánosságra hozott magyar organikus építészeti törekvés első hazai bemutatkozása volt.
Az Egyesülés célja változatlan, viszont az eltelt 30 év generációs válságot állított elő. Meghalt Makovecz Imre, az akkori fiatalok megöregedtek, megváltozott a világ. Hadd ne soroljam tovább. A Föld is haragszik. Az épített környezet komoly válságban van. Ebben a helyzetben az Egyesülés az értékeire támaszkodva tud olyan utat kijelölni, ami hitem szerint példaértékű lehet. Ehhez viszont meg kell találni a közös hangot a mai fiatalsággal. És ez nem egyszerű feladat.
– Az alapítók szellemisége, hogy jelenik meg a szervezet munkájában?
– Amíg tevékenyen részt vettek az Egyesülés munkájában addig ez nem volt kérdéses. Ott voltak, tették a dolgukat. Mester és tanítvány viszony volt jellemző a legmagasabb színvonalon. Ettől is egyedi a Kós Károly Egyesülés tevékenysége. Az utánuk lévő űrt csak alapértékekkel lehet folytatni. Azaz az adat és információ alapú világban a tudást és értéket képviseljük. Az alkotó ember személyes felelősségét szemben a személytelen bürokráciával. Talán kevesebb ideológiai megközelítéssel, de több személyes példamutatással lehet fenntartani a szabad választás lehetőségét a fiatalok számára.
– Mit láthatunk a szigetvári és csengeri kiállításon és milyen tematika alapján épül fel a november 20-i Vigadóban megrendezendő konferencia?
– Szigetváron a Vándoriskola tevékenységét mutatjuk be. Fontos, hogy ne csak visszaemlékezzünk, hanem az aktuális terveket, elképzeléseket is a közönség elé tárjuk. Azokat a kételyeket és biztos pontokat is meg szeretnénk mutatni, ami a mai Vándoriskálára jellemző. Csengerben az építés drámájaként aposztrofált makoveczi idézet szellemében hívjuk össze a város megújításában szerepet vállaló mestereket, szakembereket. Egy beszélgetés keretében is szeretnénk a „kézművesség" építőipari értelmezését is megvitatni.
A november 20-ig tartó rendezvénysorozat – mint említettem – kapcsolódik a Héttorony Fesztivál eseményeihez. A kiállításokon és rendezvényeken az Egyesülés tagjainak munkáját tizenkét különböző helyszínen tekinthetik meg az érdeklődők határon innen és túl. Programok lesznek Kakasdon, Zalaszentlászlón, Neszmélyen, Makón, de például Lendván, Kassán és Csíkszeredában is. A záróeseményen az egész napos konferencia program mellett a Makovecz Imre Alapítvánnyal közösen átadják majd a Makovecz Imre-díjat is.

„Az Egyesülésnek fiatalnak kell maradnia, hogy Főnix madárként újra és újra szülessen, és állandóan változó alakban és formában teljesítse feladatát: fenntartsa és megújítsa az építészet ember-nyelvét, azt a világbeszédet, melyben az otthon otthont jelent, a szent tér szent teret, és az építészet az Archék Tektonikáját jelentse." Makovecz Imre

– Milyen más programot emelne még ki, amellyel a három évtizeddel ezelőtti alapítás emlékének adóznak?
– Nem emlékezésről van szó, hanem egy születésnapról és egy újjászületésről, az értékeinket felvállaló továbblépésről. Egy példamutatásról, amit a KKE képvisel és képviselni fog. A múltból táplálkozni kell, de előre kell haladni. Ezért az összes programot ajánlom mindenkinek.

A Magyar Művészeti Akadémia által is támogatott ünnepségsorozat teljes programja itt nézhető meg.
21 अक्‍तूबर, 2019  |  makovecz imre csernyus lőrinc kampis miklós kós károly egyesülés héttorony fesztivál 2019