Képzőművészet
LXXX – Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész kiállítása

Török Richárd emlékkiállítása a Műcsarnokban
A Műcsarnok kamaratermének idei első kiállítása a fiatalon elhunyt Török Richárd (1954–1993) szobrászra emlékezik. Török Richárd szobrászata egyedülálló jelenség a magyar művészetben. Lezárt és időtlen életmű, melyet alkotója a 20. század utolsó negyedében, egy kultúrpolitikai és ideológiai értelemben egyaránt széttartó, konfliktusokkal terhelt időszakban következetesen épített fel. A tárlat február 18-ig látogatható az MMA intézményében.

A rajzköltő
Gyulai Líviusz tárlata — Vigadó Galéria
Egy költő számára nem csupán az létezik, ami körülötte valóságos. Olykor az még inkább, ami képzeletében megjelenik, amit a fantázia különös, többnyire nehezen kifürkészhető működése állít elő. A költő magával hordozza mindazt, ami számba vehető: az életét formáló eseményeket, gondolatokat és hangulatokat, összességében múltját, de hasonlóképpen azt is, ami benne csupán fikcióként merül fel. Akár egy életen, életművön át. És a grafikusok némelyike is miért működne másként, ha rajzi talentuma mellé csak a költői képzelettel jellemezhető világlátás társult, miként Gyulai Líviusz esetében… Kiállításajánló
Emlékszobává alakították Karátson Gábor egykori műtermét
Emlékhely nyílt Karátson Gábor író, festőművész, az MMA néhai tagja egykori műteremlakásában. A budapest-belvárosi Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont – melynek létrejöttét támogatta a Magyar Művészeti Akadémia is – 2018 januárjától lesz látogatható. A két éve elhunyt Karátson Gábor műveiből január végéig az MMA intézményében, a Műcsarnokban látható kiállítás az Egy/Kor című, „félárnyékban" maradt életműveket bemutató tárlat részeként.

EGY/KOR | Különutak és kivonulás a konszolidáció idején
Visszatekintés Blaskó János, Gadányi Jenő, Jakobovits Miklós, Karátson Gábor, illetve Bocz Gyula, Cerovszki Iván, Csutoros Sándor, Dombay Győző, Lisziák Elek, Ócsai Károly, Szeift Béla művészetére
A politikával átitatott korszakokban a művészet szerepe és a művészek helyzete kiszolgáltatott. Így volt ez a Rákosi, Kádár (és Ceaușescu) nevével fémjelzett időszakban is, melyet a Magyar Művészeti Akadémia intézménye, a Műcsarnok most bemutatott, öt – egymással szorosan összefüggő – kiállítása megidéz. A kiállítások „félárnyékban" maradt életműveket emelnek újra a fénybe, hogy megvizsgálják az akkori művészet helyzetét, az alkotók egzisztenciális tereit, művészeti és életstratégiáit, különös tekintettel a kívülállás és az ellenállás egyedi formáira.
A remény évei
Konferencia az 1960/1970-es évek művészetéről
A remény évei címmel került sor 2017. november 16-án és 17-én egy kétnapos konferenciára a Petőfi Irodalmi Múzeumban Csáji Attila festőművész, grafikus, fényművész, holográfus koncepciója alapján. Egy olyan konferencia összehívása volt a cél a kanonizálás, értékrendek témájában, ami a helyi értékekre való érzékenység növelését segítheti, s felhívja a figyelmet az értéktorzulások néhány alapokára: a trendek fetisizálására, a lemaradás-konfliktusra.