2013. június 19. 17.30

III. Bp., Kecske utca 25.

A Temperantia alakja letisztított, restaurálás közbeni állapotban © Studiolo / Wierdl Forrás: artmagazin.hu

Botticelli Esztergomban

Wierdl Zsuzsanna restaurátor szerint az esztergomi várban Vitéz János dolgozószobája falát díszítő képeket a korai reneszánsz egyik legkimagaslóbb tudású festőfejedelme, az itáliai Botticelli készítette. Minderről a Kecske utcában tartott vetített képes előadáson is kifejtette álláspontját. A háznagy Keserű Katalin volt.
Esztergom a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb települése. Itt volt Géza fejedelem udvara, itt született Vajk nevű fia, a későbbi Szent István. Az akkori palotát aztán III. Béla király építette tovább, hogy később az esztergomi érsekek rezidenciájaként újabb és újabb pompával gazdagodjon. Az 1400-as évek második felében itt működött a reneszánsz kultúra egyik legjelentősebb közép-európai központja: Vitéz János érsek udvara. Mátyás király egykori nevelője 1465 és 1472 között élt a vár falai között. Az itáliai kapcsolatokkal rendelkező, nagy műveltségű humanista főpap a művészetek és a tudományok értő mecénása volt. Esztergomi udvarában élt például a neves csillagász, Regiomontanus, aki az érsek dolgozószobáját is rejtő lakótorony tetejére épített csillagvizsgálóban dolgozott.
A vár 1934 és 1938 közötti régészeti feltárása során találták meg az egykori, híres könyvtárnak is helyet adó dolgozószobát, valamint a várkápolnát. A palota ezen része az 1543 és 1683 közötti ostromok során szinte teljesen elpusztult, de az utókor nagy szerencséjére az épületek földszinti részei nem semmisültek meg, mert földdel és törmelékekkel betemették, hogy ágyúállást alakítsanak ki. Ennek köszönhető, hogy a várkápolna és Vitéz János dolgozószobája megmaradt – noha a falakat borító freskók erősen töredékesen, és nagyon rossz állapotban élték túl a föld alá kényszerített három és fél évszázadot.
A dolgozószobát díszítő allegorikus nőalakok a négy erényt, vagyis az okosságot, mértékletességet, erőt és igazságosságot ábrázolják. Wierdl Zsuzsanna restaurátor, aki 2000-ben kapott megbízást az esztergomi Királyi Palota freskóinak kutatására és restaurálására, állítja: a képeket Botticelli festette. Különleges, számítógépes rétegvizsgálati módszerrel kutatta a képeket, amely az emberi szem számára láthatatlan rétegeket is meg tudja mutatni. Mint Wierdl Zsuzsanna fogalmazott: „tökéletesen elkülöníthetővé váltak az eredeti, illetve a későbbi restaurálások során kiegészített képelemek. A mű a tisztítás során lépésről lépésre szabadult fel, és szép lassan átütött rajta az eredeti vonalvezetés ereje, elsöprő tehetsége".
A képek legfelső felülete ugyan mára visszahozhatatlanul elpusztult, de a megmaradt alapfestés is kiemelkedő minőségű alkotást mutat. Wierdl Zsuzsanna szerint a történeti körülmények, az alapozó aláfestés módszerének használatában megfigyelhető módszertani párhuzamok, a nőalakok megformálásának és szellemiségének feltűnő hasonlósága, a végső forma megtalálásához vezető próbák hasonlósága, a mű alkotása során, illetve a tágabb környezetében megfigyelt játékosság, továbbá a bekarcolt aláírás értelmezése alapján egyértelműen ki lehet mondani, hogy Sandro Botticelli művének tekinthetjük az Esztergomban található falfestményt.
19 juin 2013  |  restaurálás wierdl zsuzsanna