Event large image

12. Magyar Festészet Napja

Október 17-én nyitotta meg kapuit a Magyar Festészet Napja Alapítvány szervezésé­ben megvalósult egyik legnagyobb gyűjteményes, közös tárlat. Ezen a napon adták át a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának Különdíját Almásy Aladár festő- és grafikusművésznek.

Október 14. és 25. között, Szerbia díszvendégségével ünnepelték országszerte és a határon túl sok tucat ingyenes programmal a 12. Magyar Festészet Napját, amely számos helyszínen megemlékezett a 160 éve született Csontváry Kosztka Tivadarról is.

A rendezvényt először 2002-ben tartották meg civil kezdeményezésre Budapesten, Szent Lukács, az orvosok és a festők védőszentje napján, október 18-án. Az egynaposnak indult festészeti ünnep célja, hogy Bartók és Kodály országában a zenei mellett a képzőművészeti műveltséget is fejlessze és minél szélesebb közönség számára mutassa be a kortárs magyar festészetet - mondta el a rendezvény sajtótájékoztatóján a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke. Kiss Zoltán László hozzátette: terveik szerint a fesztivál ezentúl minden évben vendégül látja egy-egy szomszédos ország képzőművészeit, elsőként Szerbia kortárs festői mutatkozhatnak be.

Októ­ber 17-én nyitotta meg kapuit a Magyar Fes­té­szet Napja Ala­pít­vány szer­ve­zé­sé­ben meg­va­ló­suló egyik leg­na­gyobb gyűj­te­mé­nyes, közös tár­lat a Gra­p­hi­soft Park­ban. A vado­na­túj, erre a ren­dez­vényre külön­le­ge­sen fel­ké­szí­tett, kb. 1000 nm-es kiál­lí­tó­tér­ben a magyar közép­ge­ne­rá­ció és a szerb ven­dég festőmű­vé­szek alko­tá­sai lát­ha­tók. Kocsány János a Gra­p­hi­soft Park vezér­igaz­ga­tója meggyőző­dés­sel vallja, hogy a kre­a­tív gon­dol­ko­dás szer­ves részét képezi a művé­szeti alko­tá­sok meg­ér­tése, befo­ga­dása és sze­re­tete. „A művé­szek által vászonra fel­vitt gon­do­la­tok ins­pi­rál­ják az egyéb terü­le­te­ken alkotó, első­sor­ban műszaki vég­zett­ségű mun­ka­tár­sa­kat. Örü­lünk, hogy teret biz­to­sít­ha­tunk a Magyar Fes­té­szet Napja ren­dez­vény­nek, és bízunk benne, hogy sike­rül köze­lebb hoz­nunk a festőmű­vé­szek sok­színű üzene­tét az iro­da­park munkatársaihoz." 

Október 18-án rendezték meg az immár hagyományossá vált Festészet Ünnepét a XI. kerületben, a Bartók Béla úton, másnap a Szolnoki Képzőművészeti Társaság rendezett kiállítást, majd 20-án a szegedi Reök-palotában a Magyar Festészet Napja egyik kiemelt tárlatán 70 év feletti festők és a fiatal, 35 év alatti generáció művészetét ismerhették meg a műfaj szerelmesei. Ekkor adták át a Magyar Festészet Napja Alapítvány életműdíját Keserü Ilona festőművésznek, a fiatal tehetségeknek odaítélt Maticska-díjat pedig Király Gábor vehette át. Ugyanezen a napon 15:00-kor a Próféta Galériában (1114 Budapest, Gellért tér 2.) a Női vonal II. – kor­társ festőmű­vésznők kiállítását Keserü Katalin, 11:00-kor a Gellért Hotelben (1114 Budapest, Gellért tér 1.) Veress Sándor László kamarakiállítását Véssey Gábor nyitotta meg, 12:00-kor a Gárdonyi téren (1111 Budapest) pedig megkoszorúzták a Csontváry-emléktáblát. Itt Jankovics Marcell és Kiss Zoltán László mondott köszöntőt. A rendezvény részletes programja itt érhető el.


Szemadám György
, a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának vezetője a Magyar Festészet Napja sajtótájékoztatóján arra emlékeztetett, hogy bár a rendezvénysorozat központi kiállításának az MMA egyelőre helyet nem tudott adni, de anyagilag már ebben az esztendőben támogatta azt. Amint azonban átadják a Pesti Vigadó felújított épületét, a festészet napi tárlatok ott találhatnak majd otthonra - közölte.

 

Szemadám György a Magyar Festészet Napjáról

 
A szegedi Reök-palotában november 3-ig látogatható Doyenek és fiatalok című tárlaton a hazai képzőművészet mesterei és 35 év alatti alkotók mintegy hetven művét csodálhatja meg a közönség. A kiállítás egyfajta keresztmetszetet ad a mai magyar festészet törekvéseiről. A tárlat rendezőelve szerint külön-külön termekbe kerültek a fiatal és az idősebb festők alkotásai. A Magyar Festészet Napja alkalmából megnyílt tárlaton életműdíjat adtak át Keserü Ilona festőművésznek.

Almásy Aladár
Mesterei: Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Ék Sándor, Rozanits Tibor, Raszler Károly.
1969-1973: Magyar Képzőművészeti Főiskola; 1970-1973: Mesterképző, Magyar Képzőművészeti Főiskola; mesterei: Barcsay, Bernáth , Ék, Rozanits, Raszler. 1976: Kondor Béla-díj; 1978: Derkovits-ösztöndíj; 1979: Párizs; 1980: Derkovits-emlékérem; 1985: Miskolci Grafikai Biennále nagydíja; 1986: Vásárhelyi Őszi Tárlat, Csongrád Megye díja; 1987: Munkácsy-díj; 1992: Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat, Városi Önkormányzat díja; 1993: MAOE-díj; 1994: Hódmezővásárhelyi Servió Bt. díja; 1997: Koller-díj; 1998: Arte des Art ösztöndíj, Párizs. A Magyar Fotóművészek Sövetsége, a Magyar Grafikusok Szövetsége, a Szinyei Merse Pál Társaság tagja.

Budapesten és Nógrádkövesden dolgozik. Látomásos, félabsztrakt látásmódja, mely felfokozott pszichológiai-emocionális érzékenységéből táplálkozik, a misztikus, spirituális élmények iránti affinitása egyfajta szuverén "lélektani szimbolizmus" kialakításához vezette, mely 1988-tól mindinkább telítődik romantikus-expresszív elemekkel és irodalmi-történelmi allúziókkal. 1976-1984 között főleg grafikákat készít, a rézkarc mellett aquatinta, mezzotinta technikával alkotja meg szuggesztív, szakadozott, tört formák szenvedés-sugallta lapjait. A 80-as évek második felében újra fest, nyugtalan, égő színek jellemzik a historizmus és a neobarokk által is érintett munkáit. Az utóbbi években a litográfiában egyedülálló lavírozási technikát dolgozott ki, eleddig ismeretlen összetételű emulziókkal (Zarathustra-sorozat, 45 lap). Caspar David Friedrich mellett Goya munkásságát is behatóan tanulmányozza, 1986-1989 között Milton Elveszett Paradicsomának inspirációjára készít 30 lapos sorozatot, 1996 óta dolgozik monumentális Nietzsche-sorozatán. A már címeikben is igen fantáziagazdag műveket egyfajta szimultaneizmus jellemzi, több mozzanat rétegződik egymásra, a tér- és idősíkok egymásra kasírozása az adott pillanat időtlenségét, örökkévalóságát sugallja. (Forrás: Artportal)

A Magyar Festészet Napjáról P. Szabó Ernő beszél­get Szema­dám Györggyel a Magyar Nem­zet Online–on.
27 octobre 2013