Somlay Artúr (Lear) és Gábor Miklós (Bolond) • William Shakespeare: Lear király | Nemzeti Színház, 1948 ▪ Várkonyi László felvétele

Bohócok és bolondok a POSZT-on

A Pécsi Országos Színházi Találkozó idén is három alappillérre épül: a Versenyre, a POSZT bemutatja rendezvénysorozatra, illetve a POSZT Fesztiválra. Ebbe a programsorozatba illeszkedik bele – az összművészet jegyében – az a színháztörténeti kiállítás, amely a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szakmai segítségével lesz látható a Pécsi Nemzeti Színházban június 8–17-e között.
„Ha valaki bölcsnek gondolja magát közöttetek ebben a világban, legyen bolonddá, hogy bölccsé lehessen." (Korinthusbeliekhez írt I. levél 3:18) Ez volt a kiinduló mottója annak az átfogó kiállításnak, amely a legnagyobb színházi szakmai fórumon, a POSZT-on, a Pécsi Országos Színházi Találkozón szerepel. A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata évről évre támogatja azt a színháztörténeti kiállítás-sorozatot, amely igyekszik olyan tematikát találni, amely egy-egy előadó-művészeti jelenséget mutat be. A sorozaton szerepelt már bábtörténeti ábrázolás, a színház nagyjainak életbemutatása, a Csíksomlyói Passió története, és egy különleges maszktörténeti prezentáció is. Ebben a sorban idén a tárlat a színháztörténet bolond figuráit mutatja be. A Bolond és a Bohóc alakváltozatai jelennek meg a bolondos istenektől a parodia sacráig a színház és cirkusztörténetben. Felvonulnak a commedia dell'arte figurái: Zanni és Pierrot; Shakespeare bohócai (Hamlet, Lear bolondja), valamint „a clown mint a művész önarcképe". A modern kori tömegkultúrában Chaplin megérteti velünk, hogy ha a clown esetlen és buta is, és, amellett, hogy nevetünk rajta, egy kicsit ideálunk is… Ideálunk gúnyolódó bátorságában, ahogyan rámutat egy-egy megkacagtató jelenetben az élet legegyszerűbb valóságainak értékrelativitására. Joggal nevezik a „tömegek álarc mögé bújt lelkiismeretének" a bohócot. Irodalmi, képzőművészeti példákon keresztül jutunk el a filmművészet világáig, a jelenig. Az egyes korszakok jellegzetes bohóctípusait felöltöztetett próbababákon, festett maszkokon jelenítik meg. „Csak bohóc-köntösben és bohóc modorban lehet kimondani az igazságot…" Keresztény kultúrkörünk és hitünk fundamentuma Isten igéje, vagyis a mondott, beszélt, teremtő szó. És ez lesz a későbbi bolondok egyetlen fegyvere is. Ami a dogmatika felől nézve sokszor jó és rossz szembenállásának tűnik, a hagyományok és szokások rendszeréből szemlélve szakrális és profán ölelkezésének hat. A bolond, bohóc, mímes, bábos nem az évköri hagyomány parancsolta időpontban lép színre, jelenléte folyamatos és mindennapi. Szerepe az avatatlanra ráijeszteni, a tespedtet kizökkenteni, figyelni és figyelmet kelteni, váratlan akciókkal, groteszk helyzetekkel, különös beavatásokkal kifordítani a sarkaiból a világot.
A kiállítás megtekintése ingyenes.
A BOLOND/BOHÓC kiállítás – a hagyományoknak megfelelően – a Poszt után a Tusnádfürdői Szabadegyetem Teátrum Sátrában is látható lesz 2017. július 18–23-a között.
1 juin 2017