TRIANON | Jankovics Marcell kiállítása
2018. december 1. – 2019. március 3.
Csók István Képtár (8000 Székesfehérvár, Bartók B. tér 1.)

https://trianonkiallitas.hu/

Jankovics Marcell Trianon kiállítása

2019. március 3-ig látható Székesfehérváron Jankovics Marcell grafikusművész, animációsfilm-rendező TRIANON című kiállítása a Szent István Király Múzeum, Csók István Képtárban. A tárlat 1526-tól tekinti át a magyar történelem eseményeit, amelyek a trianoni békediktátumig vezettek, egészen azok napjainkra gyakorolt hatásával együtt. A nagyszabású tárlaton közel kétszáz alkotást mutatnak be a művésztől egy sok tekintetben újszerű, innovatív közegben. A kiállítás Székesfehérvár Megyei Jogú Város megbízásából jött létre, megrendezését a Magyar Művészeti Akadémia is támogatja.
Jankovics Marcell nem először jár Székesfehérváron: legutóbb a Csók István Galériában találkozhatott vele és grafikáival a közönség a Boldogasszony-vándorkiállításon. Most e majd kétszáz alkotásával ad lehetőséget a látogatóknak a múlt értelmezéséhez, feldolgozásához.
„Jankovics Marcell kiállítása arról az ősi szakrális királyságról mesél, mely természete szerint befogadó, és hazája az itt élő népeknek. Arról a népről, mely elsőnek hirdeti a vallásszabadságot. Arról a nemzetről, mely anyanyelvükön köszönti és tanítja nemzettársait. Arról a közös hazáról, melyért évezreden át vérét adta e soknyelvű nemzet, hogy védelmezze a keresztény hitet és műveltséget. Arról az ég és föld közötti egységről, melynek ősi tanát angyalok hozták, hogy a Szent Korona akaratán keresztül érvényre juttassák Istennek és embernek tetsző módon" – fogalmazza meg Tóth Norbert, a kiállítás kurátora.
A kiállítás a Teremtő és természet rendjét hordozó szövetséget szimbolizálja: horizontálisan a világ történéseinek folyását jeleníti meg, vertikálisan pedig az ég és a föld, a természet és Teremtő közötti szent szövetséget. Azt a sokezer éves öreg fát, melynek ágai alatt élünk mindannyian, akik a magyar nemzethez tartozunk.
A kiállítás december 1-jétől kurátori tárlatvezetéssel már megnyílt a nagyközönség számára, a hivatalos megnyitót azonban december 5-én tartják. A későbbiekben számos kísérőrendezvény valósul meg a kiállításhoz kapcsolódva, melyről a múzeum és a kiállítás honlapján, valamint a Facebook-oldalakon olvasható bővebb tájékoztatás. A kiállítás virtuális sétán is bejárható.
Jankovics Marcell – a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke – rajzfilmrendező, grafikusművész, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, szimbólumkutató, író. Számos hazai és nemzetközi díj, elismerés birtokosa. Filmrendezőként a magyar animáció mozgóképművészet emblematikus alakja. Kimagasló teljesítményeket ért el művelődéstörténészként, kultúrtörténeti ismeretterjesztő könyvek szerzője, illusztrátor, grafikusművész. Generációk nőttek fel meséin, filmjein. A magyar kultúra kiemelkedő személyisége, életműve a magyar kultúra meghatározó része.
A Kárpátok koszorúja a történelmi hazát rajzolja körül. Az átkosban egy tévés főnök arra kért, hogy a Mondák a magyar történelemből c. rajzfilmjeimben a középkorias térképeken változtassam meg a hegykoszorú alakját, mert a csehszlovák és román elvtársak meg fognak sértődni. Rajzoljam át a hegyeket? – kérdeztem. Makogta, hogy akkor legalább szűkebb plánokat használjak, hogy ne vegyék észre… Mit is? Hogy hol játszódott a magyar történelem? Hogy a mi határaink természetes határokhoz igazodtak? Maradt minden úgy a filmekben, ahogy kell.
Az elszakított országrészeket tőlem nem tudták elszakítani. Igaz, a rendszerváltásig, értsd: a fölszabadulásig Horvátországon és Ausztrián kívül egyikben sem jártam igazán. Nem akartam szomorú lenni. Na, de azóta! Bármelyikbe megyek, otthon érzem magam. Otthon is vagyok mindegyikben. Sokszorosan érintetten. Horvát és magyar gyökerű apai nagyapám miatt, aki életének javát Pozsonyban élte le, felesége, nagyanyám miatt, aki szlováknak született lengyel beütéssel, de nagyapám iránti szerelme magyarrá tette, anyai nagyapám miatt, akiben székely és örmény vér keveredett, és az ő felesége, a másik nagyanyám miatt, aki csallóközi magyar család gyermeke volt. Elszakított országrészeket képviseltek mind a négyen. Az erdélyi és csallóközi ág él és virul, ők tesznek róla, hogy a vérem ne fogyjon el.
Azokban a kis hazákban, ahol nincsenek családi gyökereim, Szerbiában, Kárpátalján, Várföldön, ott is élnek magyarok. És ahol magyarok élnek, az mind az én világom kiterjesztése.
Felmenőim jó magyarok voltak, vagy jó magyarrá lettek. A horvát ősök, akik a közös hazát védték a török ellen; tiroli osztrák szép-nagybátyám, aki sógorával, szépapámmal együtt harcolt 1848/49-ben a magyar szabadságért és sok évi börtönt is szenvedett érte; lengyel szépapám, 1831-ben Ostrołękánál Bem segédtisztje, aki már magyarországi lakosként ajánlotta föl szolgálatait a hazának; Szamosújvár alapítói. Ők is magyarságra neveltek.
Jankovics Marcell
* * *
Az utolsó napon Finisszázs címmel hallhatta a közönség a bemutató záróakkordját, Látrányi Viktória, a Fehérvár Médiacentrum hírigazgatója és Jankovics Marcell alkotó beszélgetését, amely során a művész ünnepélyes keretek között Székesfehérvárnak adományozta a kiállított műveit.