Képzőművészet
Online nyílik meg a II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon
„Ragyogó kudarcok" – Melocco Miklós 85 éves
Április 3-án ünnepli 85. születésnapját Melocco Miklós szobrászművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A szobrász szívesen hivatkozik William Faulknerre: „Az ember tökéletesre törekszik, amire alkatánál fogva képtelen. Én tehát ragyogó kudarcaink alapján rangsorolom magunkat." Pedig életműve monumentális, melyben megtalálható körplasztika és dombormű, emlékmű, portré, díszítőszobor, kútplasztika, síremlék. Melocco-szobrokban öltött testet Ady Endre, Radnóti Miklós, József Attila, Kodály Zoltán, Latinovits Zoltán, Mátyás király, Szent István, Klebelsberg Kuno, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc történelmi alakja.
Sötét ragyogás
Plugor Sándor (1940–1999) emlékkiállítása
Plugor Sándor erdélyi festő- és grafikusművész műveiből nyílt emlékkiállítás 2020. március 4-én a Pesti Vigadóban, születésének 80. évfordulóján. A megnyitó előtt könyvbemutatót is tartottak: a kiállításhoz jelent meg a Plugor Sándor című album, mely az életmű főbb vonulatait felvonultató kiállítás könyvkatalógusa. A kötet bevezetőjét Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke írta, az elemző tanulmányok Keserü Katalin, Deák Ferenc Loránd, Plugor Magor, Szücs György és Vécsi Nagy Zoltán munkái. Az MMA Kiadó gondozásában napvilágot látott, színes reprodukciókat tartalmazó kötet függelékében az életrajz legfontosabb állomásait is rendszerezi, valamint információt nyújt a díszletek, grafikák elsődleges megjelenési helyéről is. Plugor – „a székely Szalay Lajos" – fájdalmasan korán, 1999-ben hunyt el. Ez eddig a legnagyobb tárlat festményeiből és grafikáiból. A kiállítás a Vigadó Galéria VI. szinti tereiben április 19-ig látható.
Papírok – rácsok – akkád
Major Kamill kiállítása
A Pécsi illetőségű Franciaországban élő, hazánkat a második nagy emigrációs hullámban elhagyó Major Kamill munkásságát felvonultató kiállítás nyílt 2020. február 25-én a Műcsarnokban. Major Kamill (1948) a Pécsi Művészeti Gimnázium elvégzése után részt vett egyik mestere, a Lantos Ferenc köré szerveződött alkotókör munkájában, és jelentős szerepet vállalt a Bonyhádi Zománcművészeti Szimpózium elindításában. 1972-ben vándorol ki Párizsba, művészete itt nyeri el végső alakját a magyar és francia kultúra találkozásában. Többször hozta már haza munkáit, most a Budapesti Francia Intézet és a Műcsarnok együttműködésében Magyarországon eddig be nem mutatott műveit tekinthetik meg a látogatók.Lelkendezések és siránkozások
2020. február 13-tól március 22-ig látogatható Eszik Alajos „Lelkendezések és siránkozások" címmel megrendezett kiállítása a Pesti Vigadóban. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának szervezésében létrejött tárlat az 1953-ban született művész munkásságába ad részletes bepillantást. Középpontjában a test beszédei, az emberi figura, a figura mozgásai, az emberi méltóság áll: „Az emberi méltóság problémája izgat. Az emberi méltóság törékeny kis valami, ahhoz képest, hogy milyen böhöm nagy erők fenekednek rá" – mondja a képzőművész. A válogatott anyag az ellentétek körül csoportosul, hiszen „a teremtett világon csak lelkendezni, azon pedig, hogy mit művelünk ezzel a világgal és ebben a világban, nos, azon csak siránkozni lehet".
„Lét-közeli" művészet
A XX. század második felének egyik legjelentősebb hazai művésze, Szabados Árpád (1944–2017) Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja alkotásaiból nyílt hiánypótló életmű-kiállítás Szegeden a Regionális Összművészeti Központban. A Reök-palota tárlatán, melynek támogatója az MMA, Szabados Árpád több mint 200 műve látható március 22-ig, amelyek között festmény, grafika és linómetszet is megtalálható. A három éve elhunyt képzőművészről – aki idén lenne hetvenöt esztendős – hamarosan kötet is megjelenik, amely részletesen bemutatja munkásságát.