Isten pénze a Kecskeméti Katona József Színházban

„Fény és tiszta ünnep árad minden lélekből"

A Kecskeméti Katona József Színház társulata november 20-án mutatta be az Isten pénze című musicalt, amely Charles Dickens Karácsonyi ének című elbeszélése nyomán született. A darab rendezője Nagy Viktor, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
A darab ősbemutatóját a Madách Színházban tartották 1995-ben. A kecskeméti premier egyik érdekessége, hogy a korábbi legendássá vált előadás szereplői közül több színművészt is viszont láthatunk. Újra színre lép Dunai Tamás, aki ezúttal a kapzsi főhőst Ebenezer Scroooge-ot alakítja (korábban az uzsorás alkalmazottja, Bob Cratchit volt), Szerednyei Béla ismét a szívtelen üzletember lelkiismeretét furdaló Marley szellemét játssza. Noha ezúttal nincs szereplők között, más értelemben azonban nagyon is jelen van a pénzember léha unokaöccsét régen megszemélyesítő Cseke Péter, aki a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója. A rendező szintén változatlan, Nagy Viktor, aki az Isten pénzét elsőként rendezte meg a Madách Színházban. Tavaly A magyar dalszínház címmel tartott székfoglaló előadásában a Magyar Művészeti Akadémián kitért erre a magyar musicalra is.
– Mindig örömmel gondolok vissza azokra az ősbemutatóra, amelyek a Tolcsvay László-Müller Péter-Müller Péter Sziámi szerzőhármas nevéhez fűződnek – mondta a novemberi premier kapcsán Nagy Viktor. – Ádám Ottó, a Madách Színház akkori igazgatójának tanácsát megfogadva kezdtük el a közös munkát a nyolcvanas évek közepén. Mind a négy darab, a Doctor Herz, a Mária evangéliuma, az Isten pénze, és a Beszterce ostroma is fantasztikus sikert hozott. Az Isten pénzét évekig tartotta műsorán a Madách Színház, az egyik főszereplője kezdetben Huszti Péter volt. Müller Péterék többi közös zenés darabjával együtt az Isten pénze is azt a rangot és színvonalat képviseli, amit én máig a hazai zenés színház, a dalszínház érvényes útjának tartok. Szemben áll az általam „hamburger zenének" nevezett, főleg angolszász musical dömpinggel. Ezalatt azt értem, hogy a cselekménynek nemcsak a zenéje fülbemászó, látványos koreográfiával, netán szcenikai parádéval vihető színre, hanem drámai módon szól is valamiről. Az Isten pénze az eredeti Dickens műven túlmutatva olyan súlyos emberi problémákat vet fel, mint a pénzhez, a gazdagsághoz és a szegénységhez való viszony vagy, a lecsúszó félbe került emberek iránti gondviselés. Emellett rámutat arra a hiányra, ami az emberekben napjainkban jelentkezik, hogy teljesen érzéketlenek a másik ember baja és szenvedése iránt. Ez a mi világunknak egyik jellegzetessége sajnos. Erről nem lehet eleget beszélni és jó, hogy van egy olyan magyar musical, az Isten pénze, amelyik hitelesen teszi meg, amellett, hogy nagyon szép zenék hangzanak el benne.
Müller Péter Életművészet című új könyvében az Isten pénze mondanivalójának lényegéről is beszél: – Életünket nemcsak elrontani, de jobbá tenni is tudjuk – hangsúlyozza az író. – A szívtelenül és gátlástalanul harácsoló, Ebenezer Scrooge esetében ehhez szükség van arra, hogy elhunyt üzlettársának Jacob Marleynak, a szelleme meglátogassa karácsony éjjel. Lelki vezetőjévé válik a végzete felé rohanó embernek. Megmutatja három karácsonyát. Felidézi a jelen sivárságát, visszaviszi gyermekkorába és újraélteti vele azokat a napokat, amikor még élt benne az eredendő tisztaság. Még azelőtt, hogy beleromlott volna a világba. Megmutatja neki eljövendő karácsonyát, ahogyan az adósai ünneplik halálát. A szellem rádöbbenti, hogy ha szívből megváltozunk, minden megváltozik, mert a jövő nincs készen. Az tőlünk függ. Ehhez azonban az kell, hogy a reménytelen helyzetbe jutott ember rálásson jelenének görcsös csomóira, s elkezdje azokat kibontani. Mert végső soron úgy van, ahogyan a koldus fiúcska énekli a darabban: Fény és tiszta ünnep árad minden lélekből...    
3 décembre 2015